Új energiaforrások és találmányok: Készítsünk házilag perpetuum mobile-t
Új energiaforrások és találmányok, III. befejező részének kiegészítése
Habár sorozatunkat befejeztük, mégis egy rövid segítséget adunk a befejező rész jobb megértéséhez, elfogadásához. Ugyanis azt tapasztaltuk, hogy egyesek sértődötten szólaltak meg a befejező cikk kapcsán, míg mások értetlenségüket fejezték ki.
A Winterthur-i Technorama örökös kiállításon, ahogy ez az utolsó cikkben is meg volt említve, rengeteg „perpetuum mobile” (örök mozgó) van kiállítva. Minden perpetuum mobile látszólag energia bevitel nélkül működik, de csak addig örök mozgó, amíg fel nem fedezzük, hogy honnan „szívja” le az energiát és azt miképp hasznosítja. Vannak olyan szerkezetek, melyeknél gyanítható a működési elv, de vannak olyan szerkezetek, megoldások, melyeknél nehéz rájönni mitől mozognak örökké a kerekek.
A mellékelt videón egy ilyen örök mozgó megépítését mutatjuk be, ahol az energia bevitelt sejthetjük, hogy a kávés csészében lévő forró víztől kapja. Ez sajnos csak addig mozog,, amíg a forró víz lassan kihűl és a hőmérséklet kiegyensúlyozódik a környezeti hőmérséklettel. Elkészítése házilag lehetséges és a működési elvet Stirling motornak nevezik!
Reméljük, hogy hamarosan valamelyik vállalkozó kedvű Olvasónk videóját mutathatjuk be a saját készítésű örök mozgóról!
További örök mozgó konstrukciókról itt nézhetünk videókat:
http://www.instructables.com/id/Stirling-Engines/
A képekre kattintva lehet tovább jutni. Az elkészítés leírásai angolul van, de a fentebb megadott videón az elkészítés annyira aprólékosan van bemutatva, hogy a kevés angol szöveg lefordítása nélkül is az elkészítés megértése nem okozhat gondot!
Sok sikert a barkácsoláshoz!
Javasolnám a Magyar Perpetuum Mobile Klub létrehozását. Az összes alkotást ki lehetne állítani. Minél több ilyen alkotás kerül kiállításra, annál nagyobb lesz a kiállítás vonzereje. Fizika tanárok fogjak odavinni a gyerekeket szemléltető órákat tartani!
A befejező cikkben nem volt szándékomban senkit sem sértegetni. Egely találmányához 2 hozzászólást másoltam be pontosan annak bemutatására, hogy a hozzaáértők milyenképpen szólalnak meg a hasonló „találmányok” kapcsán. Egy találmány csak akkor igazi, amikor annak minden részét meg szabad vizsgálni és működését szakemberek is helyénvalónak találják. Azok a feltalálók, akik rejtegetik a találmányukat, és megvizsgálásukat nem engedik, azok a szélhámosság gyanújába esnek.
Még két utolsó fontos megjegyzés:
- Kutatók is néha belebuknak kutatásaikba és a témájukat nem tudják sikeresen befejezni. Habár a sikertelen kutatásnak is le kell írni a lefolyását, és buktatóit össze kell gyűjteni, megalapozottan felsorolni, matematikailag a végeredményt, vagyis a sikertelenséget bizonyítani. Ebből még mindig lehet egy disszertáció! Általában a kutató nem vállalja, hogy egy olyan téma legyen a doktori dolgozatának gerince, mely nem hozott használható eredményt. Mialatt én a Zürichi Műszaki Egyetemen doktoráltam 16 kolléga hagyta el az intézetet doktori titulus nélkül: 1 olasz, 1 francia, 1 német, a többi svájci. Az egyik kolléga, aki az én iparban történt elhelyezkedésem után hagyta el szomorúan az intézetet, szintén végigcsinálta, nagyon szorgalmasan a kutatásait, amihez pénzt is szerzett, mégsem hozott használható eredményeket. Édesapja közben meghalt és haza kellett utaznia Németországban, ahol egy 1400 alkalmazottal termelő gyár vezetését kellett átvennie! Tehát egy másik témában már nem volt ideje hosszú évek kutatását elkezdeni! Ilyen rizikók a kutatásban mindig vannak és lesznek. Valahol félre csúszhatnak a számítások és végül rossz eredmények születnek, amit a becsületes kutató nem próbál eladni mégis jó eredményként, mert akkor ez bizony szélhámosság lenne.
- A találmányi hivatalok nem vizsgálják a beadott és leírt szerkezetek működőképességet. Ezt inkább az olyan intézmények végezhetik el, melyek a TALÁLMÁNY szakterületére szakosodtak, vagy az olyan általános bevizsgáló cégek, mint a világhírűvé vált TÜV. EZ AZT JELENTI, HOGY BONYOLULT ÖRÖKMOZGÓK IS, TERMÉSZETESEN MÁS NÉV ALATT, SZABADALMAZTATHATÓAK!
DR. ING. SEBESTYÉN TELEKI ISTVÁN