Trump terve Grönlanddal

Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államokhoz akarná csatolni a Dániához tartozó Grönlandot. Közölte, hogy a washingtoni kormány kész volna megvásárolni, de ha nem adnák el, akár katonai eszközökkel is annektálná. Helyettese, Vance később azt mondta, hogy nem terveznek katonai lépést Grönland bekebelezésére.

Az USA-nak katonai és gazdasági céljai vannak az Északi Jeges-tenger és az Atlanti-óceán között 2.166.086 négyzetkilométeren elterülő, csaknem 57 ezer lelket számláló országgal. Szeretné ellenőrzése alá vonni az orosz hadiflotta, mindenekelőtt a hadászati tengeralattjárók amerikai partok felé vezető útvonalát, különös tekintettel a hiperszonikus fegyverekkel felszerelt orosz hadihajók mozgására, hiszen nem rendelkezik ellenszerrel fegyvereikkel szemben, és úgy látja, hogy a hiperszonikus rakéták indítását csak az orosz hadihajók preventív megsemmisítésével tudná megakadályozni.

Céljuk eléréséért Grönlandra radar rendszereket és tengeri megfigyelő berendezéseket akarnak telepíteni Grönland, Izland és Nagy-Britannia közé.

Mielőtt még Grönland 1959-ben hivatalosan is a Dán Királyság részévé vált volna, a NATO-szövetséges Dánia és Egyesült Államok 1951-ben megállapodott abban, hogy védelmét az USA látja el, mivel Dánia nem képes rá.

1959-ben Camp Century néven amerikai város épült a jég alatt, katonai és tudományos rendeltetésű bunkerek és labirintusok szerteágazó rendszere létesült. Az USA legészakibb légi támaszpontjává fejlesztették a II. világháború alatt, 1943-ban épült thulei bázist, melyet később pituffiki űrtámaszpont névre kereszteltek át, és az Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) felügyelete alatt működik.

Az amerikai hadvezetés nem csak az USA védelme, hanem az USA Északi-Sarkvidék feletti ellenőrzése miatt is kiemelten fontosnak tartja Grönland hovatartozását.

A hatalmas szigetország Amerikához csatolása gazdaságilag is kívánatos volna az amerikai tőkének.

Egy 2023-as felmérés szerint a “kritikus fontosságú nyersanyagnak” minősített 34 ásvány közül 25 fellelhető Grönlandon. Ezek közé tartoznak az akkumulátorokban használt anyagok, köztük a grafit és a lítium, valamint az elektromos járművekben és szélturbinákban használt ritkafémek. Rendelkezik kőolajjal és földgázzal is.

A dán kormány elutasította Trump területi igényét, viszont jogosnak minősítette Amerika biztonsági igényét, és jelezte, hogy kész további katonai engedményekre.

A történtek miatt Grönlandon felerősödött azoknak a hangja, akik sem Amerikához, sem Dániához nem akarnak tartozni, hanem függetlenségre törekszenek. Különösen az Inuit bennszülött lakosság körében eleven a hajlam az önrendelkezésre. Jellemző, hogy az 1982-ben tartott népszavazáson a lakosság 53 százaléka úgy döntött, hogy lépjenek ki az Európai Unióból. A referendum eredményeként Grönland 1985-ben hivatalosan is kivált az EU-ból, míg anyaországa, Dánia az EU tagja maradt.

Oroszország szerint Grönland népének kell döntenie az ország sorsáról, a meglévő törvényekből kiindulva, idegen beavatkozástól mentesen. “A grönlandiak választását tiszteletben kell tartani” – jelentette ki Vladimir Barbin, koppenhágai orosz nagykövet a TASZSZ-nak adott február 2-i interjújában.

Grönland 2009 óta autonóm státusszal rendelkezik a Dán Királyság részeként.

 

Washington, Koppenhága, Moszkva, Nuuk, 2025. február 2. vasárnap (MB)

 

Kiadta: Magyar Békekör