Trump megváltoztatta volna Ukrajnára vonatkozó béketervét?

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter-jelölt elárulta Trump új taktikáját Ukrajnával kapcsolatban

Már csak napok vannak hátra Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatásáig, és egyre több jel utal arra, hogy a hivatalba lépő elnök „erőből akar békét teremteni” Ukrajnában. Scott Bessent, a pénzügyminiszteri várományos szándékosan szivárogtatta ki tegnap egy szenátusi meghallgatáson, hogy elmondta: támogatja az orosz olajipar elleni szankciók szigorítását az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében.

„Nem hiszem, hogy a szankciók elég kemények voltak eddig”

– idézte Bessentet a Bloomberg.

Bessent azt mondta, ha Trump kéri,

„száz százalékban támogatnám a szankciók szigorítását – különösen a nagy olajcégek ellen – olyan szintre, amely az Orosz Föderációt a tárgyalóasztalhoz kényszerítené”.

Ezt megelőzően az Oroszországot békére „kényszerítő” változat, a Zelenszkij-rezsimnek szánt amerikai fegyverszállítások fokozásával való fenyegetés volt az elterjedtebb (ezt például Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg említette).

Most pedig egyre aktívabban tárgyalnak arról, hogyan lehetne Moszkvát a legkeményebb szankciók segítségével sarokba szorítani. A Biden alatt elfogadottak ugyanis – mint kiderült -, túl enyhék voltak. Bessent azt is megmagyarázta, hogy miért:

a demokraták attól tartottak, hogy a valóban félelmetes szankciók az amerikai energiaárakat megemelnék az elnökválasztás előtt. És csak a legvégén, amikor már elvesztették a versenyt, a Demokrata Párt akkor vezetett be újabb intézkedéseket az orosz olajiparral szemben. Végül is a Trump-kormányzatnak meg kell majd küzdenie az emelkedő üzemanyagárakkal.

A Bloomberg azt írja:

Trump tanácsadói egy átfogó szankciós stratégiát dolgoznak ki, amely „segíteni fogja a következő hónapokban az Oroszország és Ukrajna közötti megállapodások megkötését”.

A szokások szerint két lehetőséget mérlegelnek – a botot és a répát. „Répa” – az orosz üzemanyagszektor elleni szankciók enyhítése. Például az orosz olaj eladására vonatkozó árplafon emelése. Vagy az orosz nyersanyagok felvásárlására vonatkozó engedélyek meghosszabbítása. A „bot” esetében minden világos: az intézkedéseket szigorítani fogják.

Trump elnök majd eldönti, hogy melyik lehetőséget választja. Hogy a republikánusok miként fogják vezetni az Oroszországgal szembeni szankciópolitikát, az március közepén fog kiderülni – amikor lejár az orosz energiatermékek kedvezményes vásárlását lehetővé tevő általános engedély.

Az orosz olajnak a további szankciója”, amellyel Trump az ukrajnai békét akarhatja kikényszeríteni, van egy hátulütője – ismerik el a Trump tanácsadói. Az orosz energiaszektor elleni újabb Biden-szankciók múlt heti bevezetése után a világpiaci árak hordónként csaknem öt dollárral ugrottak meg.

A „béke az erőn keresztül” formula általában magára az Egyesült Államokra is bumerángként csaphat vissza. Akármennyire is fitogtatják magukat verbálisan az amerikai politikusok a világ uraként, az „alattvalók” már nem ugyanazok.

Trump első ciklusában anélkül átgázolhatott bárkin is, hogy hátranézett volna. Mindig gondosan figyeli, hogy a tárgyalópartnere megijed-e a fenyegetéseitől vagy sem. Ha megijed, akkor tovább préseli a tárgyalófelét. Ha nem, akkor marad a „kijönni” és „jó üzletet kötni” módszer.

Nem véletlen, hogy ma, pár nappal az amerikai vezető beiktatása előtt Vlagyimir Putyin orosz és Massoud Pezeshkian iráni elnök Moszkvában aláírja a két ország közötti stratégiai partnerségi szerződést, amely katonai együttműködésről is szól.

Irán régóta szankciók célpontja Trump részéről. A republikánus elnök vágya, hogy meggyengítse Izrael legfőbb közel-keleti ellenfelét, ami eddig nem igazán járt sikerrel.

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt képen: Donald Trump / Fotó: AP Photo / Julia Demaree Nikhinson