Toronymagasan az Osztrák Szabadságpárt nyerne egy előre hozott választást, állítja a szakértő

Nyugati szomszédunknál szeptember 29-én tartottak parlamenti választásokat, amit Herbert Kickl politikai formációja nyert meg. Az általa vezetett FPÖ 28 százalékot kapott, az önmagát ugyancsak jobboldalinak tartó, ám a Kickl formációjánál liberálisabb húrokat pengető Osztrák Néppárt (ÖVP) 26 százalékot, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pedig 21 százalékot gyűjtött be.

Alexander Van der Bellen szövetségi elnök a szokásjoggal mit sem törődve nem a győztes párt vezetőjét kérte fel a kormányalakításra, hanem a voksoláson második helyre befutó ÖVP vezetőjét, Karl Nehammert.

Nem először fordult elő, hogy az Európai Unió nyugati térfelén – Ausztriához hasonlóan – a patrióta indíttatású jobboldali pártok még győztes parlamenti választásokkal a hátuk mögött is karanténba kerülnek.

Ez történt Hollandiában is, ahol 2023. július 7-én azért omlott össze a kormánykoalíció, mert a kabinet tagjai nem tudtak megegyezni arról, hogyan kezeljék a migrációs helyzetet. Az addigi kormányfő, a liberális Mark Rutte elveszítette a kormányválságot követő parlamenti választásokat, amit a voksok közel negyedének megszerzésével a Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt (PVV) nyert meg. Geert Wildersből mégsem lett miniszterelnök. A február 23-án előre hozott választásokra készülő Németországban is központi téma a migráció. Itt az ugyancsak jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártot zárták az ellenfelei politikai karanténba.

A másik német ajkú országban, a szomszédos Ausztriában, Alexander Van der Bellen szövetségi elnök azzal indokolta, hogy a szokásjoggal ellentétben először nem a választások győztes párt, az FPÖ elnökét, hanem a második helyre befutó ÖVP vezetőjét kérte fel kormányalakításra, hogy csak azt hajlandó kancellárnak kinevezni, aki azzal bizonyítja Európa-pártiságát, hogy elítéli Oroszország Ukrajna elleni háborúját, az Európai Unió szankciós politikáját pedig kifejezetten támogatja.

A szövetségi elnök először Karl Nehammer kezébe adta a kormányalakítás lehetőségét.

Az Ausztriát addig kormányzó, ám a tavalyi voksoláson elbukott korábbi kancellár 2024. október elején megindította a koalíciós tárgyalásokat, azonban eredményt három hónap alatt sem tudott felmutatni. Ezért kényszerült Alexander Van der Bellen szövetségi elnök arra, hogy felkérje a valódi győztest, Herbert Kicklt.

Az ÖVP és az FPÖ között ezután megindultak a koalíciós tárgyalások, amelyek zátonyra futottak. A hírek szerint az ÖVP nem érte be az FPÖ ajánlatával. A külügyi, gazdasági, mezőgazdasági, közlekedési és a honvédelmi minisztérium mellett még egy tárcát kért volna, de ez már sok volt az FPÖ-nek, és megszakadtak a tárgyalások.

Hétfői hír viszont, hogy ismét tárgyal egymással Ausztriában a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a kormányalakításról. Az ÖVP és az SPÖ közösen az osztrák parlamentben mindössze egy mandátumnyi többséggel rendelkezik. A Zöldek és a liberális NEOS is jelezték azonban, hogy

bizonyos kérdésekben támogatnának egy ilyen kétpárti koalíciót a törvényhozásban.

Bauer Bence, a Német–Magyar Intézet igazgatója a hirado.hu-nak elmondta: a kormányalakítási felkérés jogköre most visszaszáll az osztrák szövetségi elnökre, akinek rendkívül széles körű a politikai mozgástere. A kisebbségi kormányzás lehetőségén kívül a két jobboldali párt bármelyikét felkérheti az új koalíciós tárgyalás megkezdésére. Azonban a tavalyi választások óta változtak az erőviszonyok: erősödött az FPÖ, a párt most már 36-38 százalékon áll, az ÖVP viszont gyengült, 18-20 százalékra.

A Német-Magyar Intézet igazgatója elképzelhetőnek tartja az új választások kiírását, amit a jelenlegi állás szerint toronymagasan az Osztrák Szabadságpárt nyerne.

A koalíciós kényszer azonban ebben az esetben is fennállna, és az eddigi huzavona kezdődne elölről. Bauer Bence elképzelhetőnek tartja egy úgynevezett szakértői kormány felkérését is, amelyben az összes parlamenti párt részt venne. Ilyen legutóbb 2019-ben, Sebastian Kurz bukása után történt.

Kérdésünkre, hogy lát-e hasonlóságot a két német ajkú állam belpolitikai folyamatai közt, Bauer Bence azt válaszolta: a németországi események egy kis fáziskéséssel, de mindig is megjelentek Ausztriában. Hozzátette: mindkét országban elkoptak a korábbi, erős pártok. „Vége van azoknak az időknek, amikor két párt stabilan tudott kormányozni” – mondta.

Bauer Bence hangsúlyozta: a migráció ügye nyugati szomszédunknál is fontos belpolitikai kérdésnek számít. Ismeretes, a hétvégén a dél-ausztriai Villachban történt terrortámadás, egy 23 éves szír menedékkérő hat embert megkéselt, egy 14 éves fiút pedig halálra szúrt. Herbert Kickl, az FPÖ elnöke a merénylet után azt mondta, hogy tovább kell szigorítani a bevándorlási rendszert.

A téma már a tavalyi választások során is hangsúlyos volt.

Noha mindkét jobboldali párt jelezte: korlátozná a beözönlés jelenlegi ütemét, az FPÖ sokkal radikálisabb programmal lépett fel.

Bauer Bence erre példaként említette a visszatelepítést, mely a párt tézisei közt szerepel. Ismeretes: Kickl a kampányban többször is említette, hogy az általa vezetett Ausztria „az illegális migrációt megállító, zárt erődként virágozhat fel”. Az Osztrák Néppárt ugyanakkor az európai együttműködést erősítené, vagyis a menekültügyben az uniós országok fokozott szolidaritásával képzelik el a krízis megoldását. Ez utóbbi azt jelentené, hogy az Európába beérkező migránsokat az unió tagországai között osztanák el.

hirado.hu

 

Kiemelt kép: Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke (k) a párt évindító találkozóján az alsó-ausztriai Vösendorf településen 2025. január 18-én. Kickl január 6-án megbízást kapott Alexander van der Bellen államfőtől az új osztrák kormánykoalíció megalakítására (Fotó: MTI/EPA/Max Slovencik)