Tízezer éve kihalt rémfarkasokat támasztottak fel génmódosítással a tudósok
Három különleges, genetikailag módosított farkaskölyök született az Egyesült Államokban, melyek külsejükben a több mint 10 ezer éve kihalt rémfarkasokra hasonlítanak. A Colossal Biosciences nevű biotechnológiai cég áttörést jelentő kutatása nemcsak a régmúlt élőlényeinek újjáélesztését célozza, hanem új utakat is nyit a természetvédelemben.
A kölykök 3 és 6 hónaposak, hófehér bundával, erőteljes állkapcsokkal rendelkeznek, és már most körülbelül 36 kilogrammot nyomnak, felnőtt korukra akár 63 kilogrammot is elérhetnek – írja az AP News.
A rémfarkasok (dire wolves) a jégkorszak idején éltek Észak-Amerikában, és mintegy 10 ezer éve haltak ki.
A ma élő szürke farkasok legközelebbi rokonai, de azoknál jóval nagyobb és izmosabb állatok voltak.

A projekt célja nem az, hogy pontos másolatot hozzanak létre a kihalt fajból, hanem hogy bizonyos fizikai jellemzőiket visszahozzák – nyilatkozta Beth Shapiro, a Colossal vezető tudósa. A kutatók régi fosszíliákból származó DNS-t vizsgáltak: egy 13 ezer éves fogat Ohióból és egy 72 ezer éves koponyatöredéket Idahóból. Ezek alapján 20 genetikai ponton módosították a szürke farkas vérsejtjeinek DNS-ét a CRISPR technológia segítségével, majd a genetikai anyagot kutyapetébe ültették, és a kifejlődő embriókat szintén kutyák hordozták ki.

Bár a farkaskölykök fizikailag hasonlítanak a rémfarkasokra, a viselkedésük és ösztöneik valószínűleg eltérnek, mivel nem tanulhatnak vadon élő elődeiktől – mutatott rá Matt James, a Colossal állatgondozási vezetője.
A Colossal Biosciences nem először próbálkozik kihalt fajok visszahozásával: korábban a gyapjas mamut és a dodó modern megfelelőinek megalkotására is indított projekteket.
Emellett most négy vörös farkast is sikeresen klónoztak a délkeleti Egyesült Államok vad populációiból származó vérminták felhasználásával, hogy növeljék a faj genetikai változatosságát és esélyét a fennmaradásra.
Christopher Preston, a Montanai Egyetem vadállatvédelmi szakértője szerint ez az eljárás kevésbé invazív, mint más klónozási technikák, de így is komoly kihívást jelent vad farkasokból vérmintát venni.

Ben Lamm, a Colossal vezérigazgatója elmondta, hogy március végén megbeszélést folytatott az amerikai belügyminisztérium tisztségviselőivel a projektről. Doug Burgum belügyminiszter hétfőn „a tudományos csodák izgalmas új korszakának” nevezte a munkát az X-en (korábban Twitter).
Nem minden tudós osztja azonban ezt az optimizmust. Vincent Lynch, a Buffalói Egyetem biológusa szerint ezek az állatok bár hasonlíthatnak a rémfarkasokra, mégsem tudják betölteni ugyanazt az ökológiai szerepet, mint egykoron: „Bármennyire is lenyűgöző a technológia, a múlt élőlényei nem tudnak újra teljes értékű részei lenni a jelen ökoszisztémájának.”
hirado.hu
Kiemelt képen: farkasfalka a téli tájban / illusztráció