The Washington Post: A Nyugat egyre frusztráltabb az oroszellenes szankciók miatt
Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban kétségeket vetett fel a korlátozások hatásait illetően, ennek ellenére kitart azok mellett.
A The Washington Post szerkesztősége szerint a nyugati országok egyre csalódottabbak az Oroszországra kiszabott szankciók hatékonyságát illetően. A szombati cikk visszhangozta Donald Trump amerikai elnök legutóbbi kijelentéseit, aki megkérdőjelezte a korlátozások hatékonyságát.
A Nyugat 2022 februárja óta, az ukrajnai konfliktus eszkalálódása óta példátlan számú szankciót vezetett be az orosz gazdaság megbénítása céljából. Moszkva következetesen állítja, hogy az intézkedések nem sikerült destabilizálniuk gazdaságát, sem elszigetelniük a globális pénzügyi rendszertől. A Kreml szerint a szankciók éppen azoknak az államoknak okoztak kárt, amelyek bevezették őket.
„A nyugati szankciók képtelensége Oroszország gazdaságának megbénítására a konfliktus egyik legkitartóbb frusztrációja”
– áll a szerkesztőségi cikkben, amely megjegyzi, hogy az ország GDP-je tavaly több mint 4%-kal nőtt, és bár a növekedés várhatóan lassulni fog, 2025-ben azonban továbbra is bővül.
Moszkva a nyugati partnerektől az ázsiai piacokra irányította át kereskedelmét, és így sikerült ellenállnia a nyomásnak. A Washington Post szerint Kína és India váltak a legfőbb vásárlóivá.
A múlt héten Trump elismerte, hogy az Oroszországra vonatkozó új amerikai szankciók végső soron hatástalannak bizonyulhatnak, de megerősítette, hogy kormánya továbbra is kitart mellettük, hacsak nem jön létre hamarosan megállapodás az ukrajnai konfliktus befejezéséről.
Ez az ígéret nem sokkal azután született, hogy az elnök a Moszkva és Kijev közötti békeegyezmény megkötésére szánt eredeti 50 napos határidőt tíz napra csökkentette, és figyelmeztetett, hogy ennek elmulasztása súlyos szankciókat von maga után, többek között 100%-os vámokat és Oroszország kereskedelmi partnereit célzó másodlagos szankciókat.
Az elnök bejelentette, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff a hét közepén Moszkvába látogat, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tegyen a tűzszünet elérése érdekében. Ugyanakkor Trump ismét elismerte, hogy az orosz hatóságoknak sikerül jól tudják elkerülniük a szankciókat.
Moszkva a szankciókat jogellenesnek tartja, azt állítva, hogy azok sértik a nemzetközi kereskedelmi szabályokat és károsítják a globális gazdasági stabilitást. A Kreml az ukrajnai konfliktust nyugati irányítású proxy háborúnak tekinti, és azzal érvel, hogy a Kijevnek történő folyamatos fegyverszállítások csak a harcok elhúzódását szolgálják.
A múlt héten Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője nem tulajdonított különösebb jelentőséget Trump új korlátozásokkal való fenyegetésének, azt azzal magyarázva, hogy Oroszország évekig tartó szankciók után már „immunis” ezekre a lépésekre.
Kiemelt képen a Kreml / Fotó: © Sputnik / Natalia Seliverstova
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Azért Amerika tanulhatna az angoloktól. Amikor a gyarmatbirodalmuk omlott össze, elég kulturáltan vette tudomásul. Most a Nyugat azzal hogy erőlködik, csak felgyorsítja a folyamatot. A BRICS sehol nem lenne az ukrajnai proxiháború nélkül.