Olajár

Drágul a tankolás – mit hoz ez a hét a magyar autósoknak?

Az amerikai–izraeli légicsapások Irán ellen nem csupán a Közel-Kelet térképét rajzolják át, hanem a magyar kutakon is éreztetik hatásukat. A Hormuzi-szoros fölött lebegő hadifelhők árnyéka már most rávetült az olajpiacra – és a hatás nem marad meg a tőzsdei képernyőkön.

Hétfő kora reggelre a Brent típusú kőolaj ára megközelítette a 82 dollárt hordónként – ez a pénteki szinthez képest 13 százalékos emelkedést és 14 hónapos csúcsot jelent. Nem meglepetés: a legtöbb elemző előre jelezte, hogy az iráni konfliktus ilyen mértékű áremelkedést hoz. A kérdés most az, hogy ez átmeneti turbulencia-e, vagy tartós drágulás kezdete.

 

A Hormuzi-szoros: a világ olajának torokszorítója

Az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy lezárják a Hormuzi-szorost – azt a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat, amelyen a világ kőolaj-forgalmának jelentős része halad át. Vasárnap estig legalább három tartályhajó sérült meg vélhetőleg iráni támadásokban, miközben a Perzsa-öbölben további kétszáz hajó horgonyzott le ideiglenesen a szoros két oldalán.

Hétfőn ráadásul dróncsapás érte a szaúdi Aramco Rasz Tannúra-i finomítóját is – a főleg gázolajat előállító létesítmény leállt, ami a dízelpiacon is csökkentette a kínálatot. Ez közvetlenül befolyásolja a magyarországi áraket is.

Mit fizet a magyar autós ezen a héten?

A számok nem szépek. Szakértők szerint a gázolaj akár 30 forinttal is drágulhat a héten a hazai kutakon, a benzinnél valószínűleg kisebb lesz az emelkedés mértéke, de 15–20 forintos ugrás itt is elképzelhető.

A magyar piacon az újabb erős geopolitikai konfliktus 15–20 forintot emelhet az üzemanyagárakon – ez egyelőre becslés, de a folyamatok iránya egyértelmű. Ráadásul a helyzet különösen kényes, mivel a Dunai Finomító még mindig alacsonyabb kapacitással termel, és a Barátság-vezetéken sem érkezik orosz olaj.

Aki most tölt, az az energiapolitikai döntéshiány árát fizeti meg a kútnál.

Az orosz olaj váratlan előnye – de ki profitál belőle?

Ebben a káoszban van egy sajátos magyar szál is. Az orosz Ural kőolaj áremelkedése messze nem követte le a nyugati típusokra jellemző drágulást – vélhetően azért, mert az orosz olajnak egyre kevésbé van piaca az amerikai szankciók miatt.

Ez elvileg jó hír a MOL-nak és a magyar fogyasztóknak – de valójában az orosz és a nyugati olaj közötti árkülönbözetből eredő százmilliárdos többletprofit nagy része jelenleg az államnál landol. Vagyis a különbözet egyelőre nem a tankolóknál csapódik le.

A szuverenitásvédelem és az energiafüggetlenség fontosságáról korábban részletesen írtunk: az energetikai kiszolgáltatottság veszélyei Magyarország szemszögéből régóta téma a NIF hasábjain, ahogy a Barátság-vezeték geopolitikai jelentősége is visszatérő elemzési pont nálunk.

Mit tehet a kormány? Három lehetséges lépés

Az Orbán-kormánynak most gyorsan kell reagálnia, ha nem akarja, hogy a háborús infláció teljesen felemésszen minden eddigi rezsicsökkentési eredményt. A mozgástér korlátozott, de nem nulla.

Üzemanyag-jövedéki adó ideiglenes csökkentése:

A leggyorsabb eszköz. Ha az állam lemond a jövedéki bevétel egy részéről, a kútnál azonnal érezhető az ár mérséklődése. Ezt 2022-ben is alkalmazták a háborús olajársokk idején.

A MOL-lal kötött ármegállapodás felülvizsgálata:

Az orosz olaj árelőnye nőtt, és tovább nőhet – meglepő lenne, ha ez nem jelenne meg valahogyan a kormány kommunikációjában. A kérdés az, hogy az előnyből a fogyasztók is részesülnek-e, nem csak az állami bevételek.

Stratégiai készletek mozgósítása:

Magyarország az EU előírásai szerint kötelező stratégiai olajtartalékokat tart fenn. Egy elhúzódó válság esetén ezek részleges felhasználása is opcióként merülhet fel – mint ahogyan azt több uniós tagállam 2022-ben megtette.

Ha a sokk elhúzódik és ellátási nehézségek alakulnak ki, a kormányok kényszerhelyzetbe kerülhetnek: a gyengülő gazdaság élénkítéséhez lazább fiskális politika kellhet, ami viszont a költségvetési hiány és az államadósság emelkedésével járhat. Brüsszel természetesen ilyenkor sem fog segíteni – az uniós bürokrácia inkább a szankciókban jeleskedik, mint a válságkezelésben.

A következő napok megmutatják, hogy a Hormuzi-szoros kinyílik-e a hajóforgalom előtt, vagy a magyar autósok tovább fizetik a geopolitikai vakmerőség árát a benzinkutakon.

Szerző: Vassy László

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

#IrániHáború #Olajár #Benzinár #Magyarország #Energiaválság #HormuziSzoros #MOL #Drágulás

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Itt várjuk hozzászólását!