Szergej Lavrov: Ukrajnának vissza kell térnie államiságának gyökereihez
Az orosz külügyminiszter az orosz–ukrán háború mellett a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatokat is értékelte.
Szergej Lavrov exkluzív interjút adott a Magyar Nemzetnek. Az orosz külügyminiszter a beszélgetés során leszögezte, hogy Ukrajnának vissza kell térnie államiságának gyökereihez
„Fenntartható rendezés nem lehetséges a konfliktus kiváltó okainak elhárítása nélkül. Mindenekelőtt meg kell szüntetni Oroszországot a NATO bővítésével és Ukrajnának a NATO-ba történő bevonásával kapcsolatban érintő biztonsági fenyegetéseket. Legalább ilyen fontos az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása azokon a területeken, amelyek a kijevi rezsim ellenőrzése alatt maradnak, mivel 2014 után az mindent elpusztít, ami Oroszországhoz, az oroszokhoz és az orosz ajkú emberekhez kapcsolódik – az orosz nyelvet, kultúrát, hagyományokat, a kanonikus ortodoxiát és az orosz nyelvű médiát”
– mondta a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Szergej Lavrov.
„Mindezeket a téziseket egy jogilag kötelező erejű békemegállapodásban kell rögzíteni. Ukrajnának vissza kell térnie államiságának gyökereihez, és követnie kell fennállásának jogalapját megteremtő dokumentumok szellemét és betűjét”
– mondta el a miniszter.
„Szeretnék emlékeztetni arra, hogy semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyvermentes státuszát Ukrajna az 1990. évi, állami szuverenitására vonatkozó nyilatkozatban nyilvánította ki. 1991 augusztusában a Legfelsőbb Tanács elfogadta Ukrajna függetlenségének kikiáltásáról szóló törvényt, amely megerősítette a nyilatkozat rendelkezéseinek rendíthetetlenségét. A Függetlenségi Kiáltvány Ukrajna jelenlegi alkotmányának preambulumában szerepel”
– hangsúlyozta a Szegrej Lavrov.
A külügyér emlékeztetett rá, hogy Ukrajnában az oroszokat üldözték. Ezt az irányvonalat közvetlenül a 2014. februári kijevi államcsíny után kezdték követni. A hatalmat magukhoz ragadó nacionalisták megígérték, hogy „vérbe fojtják” az orosz ajkú Krímet, amely nem fogadta el a puccs eredményét, és neonáci fegyveresekkel tömött „barátságvonatokat” küldtek a félszigetre, hogy lemészárolják a krími lakosokat.
2014. május 2-án az odesszai Szakszervezetek Házában élve elégették azokat az aktivistákat, akik nem értettek egyet az új kijevi kormánnyal. A bűncselekmény egyik elkövetőjét sem büntették meg mindmáig, noha az elkövetőket már régóta azonosították, többek között a nyilvánosan hozzáférhető videófelvételek alapján. 2014 után az ukrán büntetőosztagosok több mint tízezer orosz és orosz ajkú donbászi lakost – ártatlan civilt – öltek meg.
Az ukránok kisebbségekhez való hozzáállása pedig azóta sem javult.
„Például 2021-ben Zelenszkij nyilvánosan »lényeknek« nevezte az ország délkeleti részének lakóit, és felszólította őket, hogy »gyermekeik és unokáik jövője érdekében takarodjanak Oroszországba”
– idézett fel egy frissebb atrocitást az orosz külügyminiszter.
Szergej Lavrov az orosz-magyar kapcsolatokra térve kifejtette, hogy az orosz fél értékeli a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ a hazájukkal való kapcsolataiban.
„Sikeresen folytatódik együttműködésünk zászlóshajó projektjének – a paksi atomerőmű bővítésének és korszerűsítésének – megvalósítása. A helyszínen jelenleg aktív munkálatok folynak. Az erőmű építési és szerelési bázisának létesítményei várhatóan 2025 végére készülnek el”
– emlékeztetett a politikus, hozzátéve, tervszerűen történik az orosz szénhidrogének szállítása. Oroszország pedig nagyra értékeli megbízható beszállítói hírnevét, és kész együttműködni magyar partnereivel minden felmerülő kérdésben.
„Véleményünk szerint jó távlatai vannak a Budapesttel a kölcsönös előnyök és egymás érdekeinek figyelembevétele alapján folytatott további párbeszédnek”
– húzta alá Szergej Lavrov.
Demokrata
Kiemelt képen: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Archív fotó / © RIA Novosti / Ramil Sitdikov