Szélhámosok világrengető lutrija – avagy Egy szeszélyekre és hangulatváltozásra alapuló szerencsejáték, ami romba dönti a világot

Ami engem illet, legszívesebben azonnal betiltanám, mert az Európai Unióhoz hasonlatosan a tőzsde is teljesen felesleges és rendkívüli károkat okoz immáron globális méretekben.

De ha azt gondoljuk, hogy a spekulációs üzletelés mai találmány, akkor nagyot tévedünk. Nem teljesen veszélytelen, sőt, komoly kockázatokkal jár! Némi képet alkothatunk a dolog természetrajzáról, ha megemlítjük, hogy példának okáért Genovában már 1421-ben dívott a tőzsdei részvény-spekuláció, Velencében pedig hatalmi szóval kellett véget vetni az ún. határidős részvény-spekulációnak, mert annyira elburjánzott. 1610-ben Hollandiában államilag kiplakátolták, hogy több értékpapír, mint amennyit ténylegesen birtokolnak, nem értékesíthető. De talán nem minden tanulság nélkül való az sem, ha idézzük, az Angol Parlamentet az 1773-as esztendőből, amikor is egy bizonyos John Bernhard ügyiratáról folyt a vita. A „részvényüzérkedés becstelen gyakorlatát” minden szónok egyhangúlag elítélte.

Ugorjunk egy nagyot az időben és idézzünk Drábik János „A sötét újkor – Búcsú a felvilágosodástól” című új könyvéből:

„Globális felmelegedés – a legújabb spekulációs buborék

Szinte észrevétlenül növekedett egyre nagyobb spekulációvá a globális felmelegedés és a vele kapcsolatos szén-dioxid-kvóta-kereskedés. É vajon kicsoda az, aki virtuózan fújja a kvótakereskedés pénzbuborékát? Ez a buborék-báró is a Goldman-Sachs, minden idők legsikeresebb spekulánsa. (…)

A szén-dioxid-kvóta alapú hitelekkel való kereskedés a virtuális szférában ismétli meg mindazt, amit a reálszférában a közszükségleti árukkal való spekulatív kereskedés jelentett. Ez utóbbival sikerült a Goldman Sachsnek hatalmas pénzbuborékot előállítania, és ezen keresztül óriási extraprofithoz jutnia. A szén-dioxid-kvótával való kereskedés még nagyobb extraprofitot tesz lehetővé, ugyanis az árakat az egyes államok kormányai határozzák meg. (…)

Ha egy vállalat túllépi a neki kiosztott szennyezési kvótát, akkor módjában áll, hogy megvásárolja más cég kvótáit, amelynek sikerült csökkenteniük a légszennyezőanyag-kibocsátásukat. Pénzügyi vonatkozásban ezeket a kvótákat hitelnek is tekinthetjük. A Fehér Ház szakértőinek becslése szerint 646 milliárd dollár értékű szén-dioxid kvóta, illetve hitel kerül árverezésre és eladásra a következő hét évben. Más szakértők viszont kétszer-háromszor ennyire becsülik az elárverezésre kerülő szén-dioxid-kvóta-hiteleket. A spekulánsokra különösen az gyakorol vonzó hatást, hogy a szén-dioxid-kibocsátást az államok egyre erőteljesebben korlátozzák, vagyis az erre kapható kvótahitelek évről évre egyre inkább hiánycikké válnak. Ez tehét vadonatúj fogyasztásicikk-piacot jelent, ahol garantálva van a fő termék árának az idő múlásával kapcsolatos folyamatos emelkedése. Ennek a piacnak a mértékét évente több mint 1000 milliárd dollárra becsülik. (…)

A Goldman Sachs 10%-ban tulajdonosa a Chicagói Éghajlat Tőzsdének, ahol a szén-dioxid-kvóta hitelekkel fognak kereskedni. (…) Úgy tűnik, ez a cap-and-trade üzletelés valójában olyan, szénfelhasználásra kivetett adó, amelynek hasznát a magántulajdonú bankok és befektető pénzintézetek tudják bezsebelni. Sokkal egyszerűbb megoldás lenne, ha az állam meghatározott összegű büntetést szabna ki a szén-dioxiddal szennyezőkre, és ily módon kényszerítené az energiatermelőket, hogy fizessék meg a társadalomnak a szennyezésükkel okozott kárt.”

(Csak egy apró zárójeles megjegyzés. Emlékszünk még, mennyi volt az amerikai bankmentő csomag? Valami 700 milliárd dollár? És láss csodát, az amerikai állam nem tart igényt a szén-dioxid-kvótából befolyó majd’ ugyanennyi pénzre. Hadd menjen az is a lecsóba, akarom mondani, hadd legyen az is a magánszektoré, a versenyszféráé. Ilyen van?)

Szintén János új könyvében találkoztam egy nagyon érdekes megfogalmazással, ami azonnal megragadta a figyelmemet, mert rendkívül találó és szemléletes. Azt eddig is tudtuk, hogy mai világunk rákfenéje a kamat, de különösképpen a kamatos kamat, az egyik legerkölcstelenebb jövedelem, hiszen nem áll mögötte munka, tulajdonképpen attól gazdagodom, hogy már eleve van pénzem.

A 70. oldalon a következőket olvashatjuk:

„A kamat hozzákapcsolja a pénzhez az idő múlását. (…) E sorok írója eleve kétségbe vonja, hogy szabad-e bekapcsolni az időt ilyen formában a pénzrendszerbe. Az idő ugyanis senkinek nem tulajdona, ezért be kellene tiltani, hogy bárki is kereskedhessen vele. Mindenkinek csak azzal szabadna kereskednie, ami az övé, vagyis amit ő a saját teljesítményévelm értékteremtő munkájával hozott létre.”

És azt hiszem ezen a ponton ragadhatjuk meg az igazi lényegét ennek a mai eltorzult világnak. Úgyis mondhatnánk, szabad a gazda! Ez ugyanis a gátlástalanság és az önzés ne tovább-ja! Olyan dolgokkal kufárkodunk – még csak azt sem mondhatjuk, hogy jól vagy rosszul sáfárkodunk velük –, melyek nem minket illetnek, pontosabban nem a mi tulajdonunkban vannak, legfeljebb csak használatba kaptuk őket. Pedig a ránk bízott javakkal, és ilyen több egyéb más mellett a környezet is, amelyben élünk, jól is sáfárkodhatnánk, hiszen a tudásunk, a képességeink megvannak hozzá.

De vajon ki hatalmazta fel a Wall Street-en ülő üzletembereket, egyáltalán bárkit közülünk, hogy kereskedjen az éghajlattal? Milyen jogon teszik ezt? S ha megtehetik, miért pont ők? Miért csak ők? Miért pont csak ők? Megint ez a szűk, valahogy senki által nem ellenőrzött és ellenőrizhető módon kiválasztódott és kiválasztódó elit.

Vajon varázsütésre történt, hogy a közösség az összes országban – legalábbis az ismert világ tekintélyes részén, de legalábbis a nagyságos és fényességes Európai Portán belül – önként és dalolva lemondott a gazdasági folyamatok közvetítő közegéül szolgáló jelrendszer kibocsátásának jogárról, és azt magánkézbe adta? Egyszerre csak hipp-hopp, hátrébb sorolódtak a közösség érdekei? Vajon miért?

A német hadügyér csúfos bukásával úgy tűnik beigazolódóik, hogy megfordult a trendi irányzat, immáron keletről veszi a mintákat nyugat, úgy tűnik ott is a gátlástalan hazudozás lesz az alap. Tudod, annak idején már Yoda is megmondta, a sötét oldal könnyebb, simábban járható, meg ilyesmi. Pedig a szavahihetőség erénye nagyon nagy kincs, főleg a mai történelmi időkben. Ők ezt, meg a sűrű pofára eséseket még csak most tanulják, mi már megszoktuk.

Darabidővel ezelőtt azon keseregtem, mennyire álságos az olaj körüli mizéria, ami a Közel-Keleten kirobbant. Vagy kirobbantották. Az ukránoknál lezajlott narancsos forradalom óta tudhassuk, spontán revolúciós törekvések – és ebbe a szavazófülkékben lezajló hevületek is beleértendők – nem nagyon akadnak ma világunkban, utólag rendszeresen ki szokott derülni, hogy gondosan megtervezett előre megírt forgatókönyv szerinti, külső és messzi országból finanszírozott eksön múvit közvetített élő egyenes adásban a CNN.

No, mármost megjelent a Magyar Nemzet Online változatában (http://www.mno.hu/portal/768892http://www.mno.hu/portal/768892) az alábbi rövid hír:

Személyautókra nem vonatkozik az útdíj

Használatarányos útdíj lesz, de nem a személyautóknak. Csak a 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek kell fizetniük azon tervezetek szerint, amelyekről a közeljövőben dönt a miniszter – mondta Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára. Az intézkedéseknek köszönhetően már az első évben 40-45 milliárd forint lehet az államkassza többletbevétele.

Tévedésen alapulnak azok a sajtóhíradások, amelyek szerint a használatarányos útdíjat a közeljövőben kiterjesztik a személyautókra. A jelenleg Fellegi Tamás fejlesztési miniszter asztalán fekvő és döntésre váró munkaváltozatok között egy sincs, amelyik ne a 3,5 tonnánál nehezebb teherautókra vonatkozna – mondta lapunk kérdésére Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Ebből az következik, hogy ebben a ciklusban biztosan nem terjeszthető ki a rendszer a személygépkocsikra és kishaszonjárművekre – mondta a politikus. Az előzetes számítások szerint a bevezetést követő első évben 40-45 milliárd forint többletbevétel keletkezhet – írja a Magyar Nemzet szerdai számában, melyből további részleteket is megtudhat.”

Eddig a hír. Csak a korrektség kedvéért mondjuk el, a világhálón megjelent első híradások szerint 6 forint kilométerenként megfizetendő díjról volt szó személygépkocsik és 34 forint/kilométer teherautók esetében. És ha már a szavahihetőségről volt szó, két dologra szeretném felhívni a figyelmet! Az egyik, hogy nem a tárca egy személyben felelős vezetője, a miniszter mondta, amit mondott, hanem csak az államtitkár. Nagy különbség! A másik: magyar tapasztalatokból kiindulva, ha valami egyszer már szóba került, az államszocializmusból eredő és a városi szóhasználatban ún. „fokozatos riogatásnak” hívott technikával nagyon is könnyen elképzelhető, hogy bevezetésre kerül majd, csak teszem azt nem 6 forintot kell leróni kilométerenkénti sarcként, hanem csak mondjuk 2-t, és mindenki fellégezhet, hogy rosszabbra számítottunk.

Járja mifelénk egy mondás, amely azt hiszem tökéletesen ráillik erre a világot romba döntő, szeszélyes hangulatváltozásokra alapozó globális méretű lutrira, amit ma tőzsde néven ismerünk. Ez a mondás pedig így hangzik (disztingvált formula következik): Más megfelelő alkatrészével* könnyű verni a csalánt.

*Elkerülendő a szemantikai és ízlésbeli vitákat, az alkatrész szót mindenki helyettesítse be a neki szimpatikus kifejezéssel.

Hitel- és kamatgazdaság: A spekulációs- és pénzgazdaság világra történő fojtogató rátelepedése a kamatos kamattal történő kiszipolyozás a modern kori gyarmat- és rabszolgatartás, a hitelbéklyóval való legújabb kori röghöz kötöttség szinonimájává vált. A szerencsésebbek(?) talán életük vége felé hozzájuthatnak a lakhatás tárgyát képező bérlemény tulajdonjogához, de sokaknak – állítólagos felelőtlenségük miatt – ez nem sikerül, ahogy manapság mondani szokás: game over. És az élet általában nem nagyon ad új játékot.

Itt az ideje most már, hogy véget vessünk a játszadozásnak, vegyük komolyan magunkat, s a magyarságunkat. A világot mételyként megmérgező és hihetetlen károkat okozó emberi kreálmányokkal szemben, amilyen például a globális lutri, a tőzsde is, kellőképpen fel kell vérteznünk magunkat. Éppen ezért, ahogyan az a Nemzeti Hírháló alkotmányozási kérdőívről készült egyik képén is olvasható:

A SZENT KORONA TANONALAPULÓ TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK JOGFOLYTONOSSÁGÁNAK HELYREÁLLÍTÁSÁT KÖVETELEM!!!

Uff, én beszéltem!

Isten áldja Magyarországot!

1 öntudatos pécsi polgár

www.johafigyelunk.hu

Nemzeti InternetFigyelő