Számunkra a nagy csalódást a nyugat okozta!
A keleti bolsevik hordákban nem csalódtunk, hiszen megszenvedtük, s így kiismertük őket. Nyugatra azonban naivan bámultunk sokáig.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Conrad Sittenfeld hazájában rendszeresen leantiszemitázzák a magyarságot. Vajon mi lehet ennek az oka? A magyar lelkialkatunk ugyanis alkalmatlan bármely nép gyűlöletére, de a Nyugat valahogy másként tekint ránk, másként ítél minket. Ám a saját antiszemitájuk mintha nem, vagy kevésbé komolyan létezne. Amikor az alábbi sorait olvastam a fenti szerzőnek, elgondolkodtam e kettős mérce okain és stratégiáján: „Zsidó jellemvonás a konok törekvés munka nélkül értéket produkálni, vagyis, minthogy ez önmagában képtelenség, értéket előteremteni csalással, vesztegetéssel, tőzsdemanőverekkel, a sajtóban terjesztett hamis híresztelésekkel, ezeket eltulajdonítani, aztán a munka reális értékeivel kicserélve másokra sózni.” Mennyivel másabb a mi megközelítésünk a zsidókérdéshez, s bizony ebben nagy szerepe van azon tisztességes zsidóknak, akik egykor Horthy mellé álltak a nemzeti hadsereg szervezésekor 1919-ben. 1956-ban pedig fegyverrel harcoltak a szovjet gőzhenger ellen, vagy 1990-ben lefeküdtek a képviselők elé, mert érezték, hogy félreviszik az országot. De szerepe van ebben Radnóti hazaszeretetének és a magyar toleranciának is, hiszen annyira sokan próbálnak bennünket antijudaistává tenni, hogy az már a butább honfitársaimnak is gyanús. (Lásd a Kertészek kirohanásait, Esterházy és Konrád nyilatkozatait.)…
A magyarság azonban ragaszkodik Dzsida Jenő soraihoz: „…így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk.”
Számunkra, ezért a kettős mérce alkalmazásért csalódás a nyugat!
Régebben szívesen használtuk azt a sommás meghatározást, hogy „kelet” az a bolsevik szocializmus jelképe, a „nyugat” pedig a polgári kapitalizmusé. Szívesen beszéltünk arról is, hogy a nyugat soha nem védett bennünket, mert hagyták a törökkel, kommunistákkal szemben is elvérezni a magyarságot. Sőt nem csak hagyták, hanem szinte tálcán kínálták fel nekik. (a törököt a franciák támogatták ellenünk, de a bolsevikoknak már nemcsak ágyúkat adott el aranyért a „nyugat”, hanem az egész maradék országot. Azt a csonka hazát, amelyet éppen ők és a nemzetközi szabadkőműves páholytagok tettek csonkává azért, hogy könnyen legyűrhető és, a rabló utódállamok szorításában, megfélemlíthető legyen.)
De mi a valódi oka ennek? Miért nem ismeri fel az emberiség, hogy a nyugat-kelet is csak a megosztásunk eleme, s a magyarság nem egy keleti jött-ment nép, hanem egy ősi értékrend képviselői, akik nem a pénzalapú társadalmat erősítik, hanem egy más ideológiát, egy más lelkiséget, egy másmilyen tudást és életformát képviselnek. Azt az ősi és bevált életformát, amely a természettel harmóniában él, s nem rombolja azt, sőt építi az emberi közösséget, amely kis és nagycsaládi alapon szerveződött évezredeken át, s nem a pénz, hanem a szeretet, tisztesség és az értékteremtő munka mentén. Mindez – elismerem –, mára nagyon rontottan érvényes ránk, de a lelkialkatunk még a régi.
A magyarság tehát egy „értelmiségi” szkíta törzs, amelynek óriási szerepe volt a szövetségi rendszerek – tehát a békés együttélés – kiépítésében, s annak vezetésében. Ebben szerepe van agglutináló („összetapasztó” ragozás, szóképzés – szerk. megj.) és egyedülállóan logikus nyelvünknek, amely az őstudást nyomaiban még megőrző nyelv. Ez az őstudás az, amely miatt keresztre feszített minket, s folyamatosan próbál kiirtani, eltüntetni, beolvasztani, de legalább teljesen elbutítani a „nem létezőnek hazudott” pénzuralom. Milyen tudatformáló technikákat használ ellenünk és az emberiség egésze ellen ez a gátlástalan és nemzetpusztító, pénzalapú világerő? Rájöttek, hogy az emberiség tagjainak nincs is szüksége valódi ellenségre, elegendő egy szépen megtervezett, színházi ellenség-kép ahhoz, hogy elfogadják az pénzuralom totalitárius, központi hatalmát. Elég a hatalom felvásárolt lakájainak az „ördögöt a falra festeni”, a látszat ellenséget megnevezni, a tévében megmutatni, az embereket ezekkel ijesztgetni, megfélemlíteni. Sőt még jobb is, ha nincs igazi ellenség! Mert a megtervezettség nem okoz meglepetést, s a szellem bármikor visszafogható, vagy visszaparancsolható a palackba. Tökéletes megoldás pl. a gerjesztett terrorizmus, vagy a saját népük ellen elkövetett, s a teljes lakosság méretéhez képest elhanyagolható mennyiséget elpusztító, de jól dramatizálható terrorcselekmény, ami majd felrázza, s megfelelően manipulálhatóvá teszi a tömegeket úgy, hogy a nemzeti és családi célok helyett a pénzhatalom által diktált célok érdekében dolgozik, szavaz, demonstrál, vagy tűri balsorsát.
A magyar társadalom esetében ehhez még az is hozzájárul, hogy a „nyugatról pénzelt kelet”, elhitette az emberekkel azt, hogy a bolsevikok működtette rendszer szocialista volt. Holott (gazdasági szempontból) a központosított bolsevik állam egy kapitalista uralom volt, ahol a gazdaság meghatározó elemeként szerepel az összerabolt állami tőke. Annak ellenére, hogy szidták a rothadó tőkés rendet az egyeduralkodó párt vezetői, ők mégis tejhatalommal bírtak az állami tőke felett, amely hírül sem volt közvagyon, mert nem a közösséget, hanem a bolsevik politika manipulációit szolgálta! Röviden tehát, nem szocializmus, hanem államkapitalizmus volt nálunk az előző rendszer.
Erre az a legkomolyabb bizonyíték, hogy 89-ben nem történt más, mint az uralkodó osztály részleges átalakítása, valamint az állami, de közvagyonnak hazudott vagyonelemek magánzsebekbe való átáramoltatása. Mindez persze azt a hatalmi célt szolgálta, hogy az előző korszak bűneit ne lehessen feltárni időben, a felelősöket ne tudják elítélni, mert a hatalmi rendszer saját stabilitásához szükséges az, hogy önmagát kiáltsa ki egyedül érvényesnek és törvényesnek! Közben persze démonizált minden más lehetséges hatalmi formát. Különösen azt a magyar törekvést, hogy a legalább ezerszáz éves magyar államiság örökébe olyan népi-nemzeti erő kerülhessen, amely tiszteli a történelmi magyar múlt jogfejlődésének bevált eredményeit, felismeri a pénzmanipulációs világ törekvéseit, s megfelelően működő ellenstratégiát alakítson ki vele szemben. A marxizmus legalapvetőbb tévedése az, hogy osztályharcot hirdetett. Mert a munkások-parasztok nyomorát nem a tőkés személye, de nem is a közösség által ellenőrzött tőke okozza, hanem a vagyonszerzési lehetőség korlátlansága. Erre ragyogó példa a svéd szociáldemokrata állam és a jóléti kapitalizmus kialakulása, majd annak fokozatos leépülése. A manipulált piaci igények közepette azonban már nem lehetséges a piac természetes szabályozása tervgazdálkodással, mert nincs vagyonszerzési korlát, így nincs ami a gátlástalan harácsolást elválassza a tisztességes piaci magatartástól. Tehát nem volt az véletlen, hogy a tőke korlátlan urai lettek olyan gátlástalan személyek, akiknek a családjában öröklődően mutatható ki a felsőbbrendűségükben való vakhit és a többi ember lenézése. Sajátosan fogalmazza meg e tételt a zsidó Marx Károly is:„Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati igény, az önzés…Mi a zsidók világi kultusza? A kufárkodás. Ki a földi istenük? A pénz.”
A marxizmus egyébként sok témában nem téved, de igen kitűnő és működőképes alternatívát adna a gazdaság egyes kérdéseire, ha azt valóban szeretné megvalósítani a világ. Ilyen például a tervgazdaság, ahol a vezetők kiválasztásának pártszempontú hibái okozták az óriási gazdasági hibákat. A tervgazdaságban ugyanis az elvégzendő munkát központilag osztják szét az emberek között, ezzel pedig valóban egyre kevesebbet kellene dolgozni, megszűnik a munkanélküliség, s az állam így, nem megalázó és ellustító segélyekkel, hanem munkaszervezéssel tud megélhetést adni. A bolsevik korszakban persze nem működött jól az elv, hogy a termelt javakat központilag és a szükségletek, valamint a teljesítmény arányában osszák el, de ha valódi tisztesség uralná a politikusi garnitúrát – nemes gondolkodású és nagy tudású emberek kerülnének a hatalomba -, akkor a tökéleteshez közelítő létbiztonság és igazságos fogyasztási arányok valósulnának meg. (Ez valójában az arisztotelészi legalkalmasabbak kategóriája lenne, amelyet a görögök arisztokráciának neveztek!)
Ha valóban közösségivé vált volna a kommunizmus, akkor a tervgazdaság sikeresen és verhetetlenül működött volna. Ám ehhez egy vegyes tulajdoni szemlélet kellett volna, ahogyan azt a magyar alkotmányosság elképzelte: mert amit nem ember alkotott, azon nem lehet tulajdont szerezni, csak birtokolni lehet! A birtoklás pedig csak az ott élő közösség szolgálataként szerezhető, s ezzel még a személyes ambíciók is helyet és lehetőséget kaptak a közösség érdekei között! Ilyen közös birtoklást akartak 1956-ban a munkástanácsok a gyárak vonatkozásában, s ilyennek indultak egykor a nemesi birtokok és a nemzetségi szállásterületek is. Ha ma sikerülne visszatérni a magyar hagyományokhoz – pl. közbirtokosság és a Hangya szövetkezés újra teret nyerhetne –, akkor működőképes és igazságos rendszert tudna a magyarság felépíteni, követhető mintaként, s a világ újabb ámulatára.
Mivel azonban a bankárkaszt ezt pontosan tudja, ezért nekik szükséges volt a tervgazdaságot és a magyar birtokrendszert felszámolni, az erkölcsi tartást megtörni és a közösségi eszmét démonizálni, vagy középkori csökevénynek láttatni. A magyar gondolkodás ma is „európai” össztűz alatt áll, s nagyon szeretnének bennünket kiebrudalni innen a Kárpát-hazából. Naponta vádolnak minket antiszemitizmussal és nácizmussal. Pedig mi csak dolgozni szeretnénk úgy, ahogy József Attila is leírta: „szépen, ahogyan a csillag megy az égen”. De van-e abban antiszemitizmus, ha Rulf rabbi szavait idézem az írásom végén gondolatébresztőnek? „Csak a zsidók kereskedelmi forgalma az, amely értéket teremt. A munka erre nem képes.” Ezt a paradoxont még a nyugati piacgazdaság sem tudja feloldani!
Szeged, 2012-05-26
Dr. Bene Gábor
Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Egyébként a magyarság már a rasszizmusra épül.
S Ferenc – Híradmin, ha már Önök udvarias kérésemre sem írják alá)
És akkor mi van? Az élet teli van rasszizmussal. A palotapincsi nem jó se terelőkutyának se házőrzőnek. A kuvasz pedig nem ölebnek való. Kutyából nem lesz szalonna, disznóból ellenben egészen finomat lehet kihasítani. Akácból nem jó teknőt faragni, fűzfából meg nem lesz jó mestergerenda. Az is rasszizmus, mégpedig a javából, hogy csak a zsidó az ember, a többi meg egyfajta állat. Az emberek 80%-a azt fogadja el igaznak, amit először hall. Aztán már lehetetlen szembesíteni a valósággal. Nem tehetnek róla, ilyennek születtek.
eSzeL
Talán e cikkhez egy szójátékkal lehet hozzászólni:
Már lassan közhely: ha van antiszemita, akkor van szemita is. Ebből következik: ha van magyar, akkor van antimagyar is. Csak az a baj, hogy ma egyre több!
Tácsi István.
RE: rulf rabbi szavait idézem………………………
És ezt vajon honnan szedi a „bölcs” parazita rabbi?
Életében nem dolgozott, nem termelt a fajtájával egyetemben, még a „szent” tórájuk is azzal van tele hol, mikor, kitől raboltak, loptak. Sehol nem találkozunk azzal mikor kin segítettek.
Az keresztény vallásba a tóra átvétele is csak arra bizonyíték, hogy a keresztény vallás alapítók, a zsidók kivételezett helyzetét sulykolják a keresztény hitet felvet népekbe. Azt sugallják, hogy ennek a parazita népnek bármilyen gazságát jámbor megadással kell tűrnünk.
Sőt még tartsuk oda a másik orcánkat is mikor megaláznak minket.
Hát NEMMMMMM!!!!
NEM a lopás, csalás, csencselés az érték teremtő hanem a MUNKA!!!
És amennyiben még nem tanulták meg a Hitleri Német országban, még eszükbe juttathatjuk!
És ha nem mi, majd az utódaink!
Mert ennyi bűn, és gyalázat nem maradhat megtorolhatatlan!
De tudják ezt ők is!
Ezért gyaláznak minket ahol tudnak!
De a bűn az bűn marad, és vissza szál rájuk és utódaikra!
Gyűlölik őket bárhova mennek, bár milyen magas beosztásba kerülnek is legyenek akár pápák, bíborosok, vagy miniszterek köz utálat tárgyát képezik!
Meg lesz még nekik tanítva, hogy mire képes a munka!
ÁMEN
Alektó
Karl Heinbrich Marx rabbiunoka volt. Ősei sephárd spanyol papok voltak. Apja keresztelkedett ki evangélikusság Trierben, ahogy a római-katholicizmus uralkodó (érsekség Róma idejéről). A városi tanács tagja csak keresztényként lehetett, ügyvéd volt. Marx felesége Jenny von Westphalen nem régi bárónő volt. Amint Petrovič Oleksander (Petőfi Sándor) is kastélyos kisasszonyt (Szendrey Juliát, Koltóról) vett feleségül (lehet, hogy Széchenyi István gróf törvénytelen fia is volt).
Marx mutatta ki elsőként, hogy a kereskedő nem termel többletértéket, hanem a gyártó mond le az eladási ár egy részéről a kereskedő számára, aki raktároz, szállít, üzletet tart fenn vagy bérel. A 18. században Szentendrén elő volt írva a tisztességes haszonkulcs, amely eltörpül a mai mellett, mégis pazar rokokó palotákra tellett a szerb és görög kereskedőknek, akik a török hódoltságot a maguk hasznára is tudták „menekültekként” fordítani. A magyar nemesség és parasztság nem akart kereskedni – mint pl. a német – ezért a zsidóság a 18-19-20. sz.-ban pótolhatatlan volt.
Naaaaagyon unom ezt a gittet. A cigány meg a zsidó gittet.Rettegnek? Húzzanak el. Csináltak maguknak egy izraelt. Sőt! Távol-keleten is van egy zsidó állam. A cigányok meg mindenhol jól érzik magukat,ahol nem kell dolgozniuk. Hagyjanak már minket magyarokat nyugton ezek az élősködők. Természetesen magyar identitású,zsidó vallásúakra ez nem vonatkozik.
-goj-
Hová kerültünk?
Az Európa Unió elitklub tablója
Anglia: 1919-ben a világ szárazföldjének és népességének egynegyedét uralta és rabolta ki gyarmatbirodalomként. Azt megelőzően saját mezőgazdasági lakosságát földjéről elüldözte, hogy ott birkalegelő legyen, szövőipara számára, majd a városba özönlő munka ”kerülőket” (évi nyolcvan-százezer főt felakasztatott). Az Ír sziget lakosságának felét kiirtotta, más fél millió ír lakost Amerikába üldözött. A skótok között a tatárjáráshoz hasonló népirtást követett el. Indiában tízmilliók pusztultak el az angolok áldásos kulturális missziója nyomán.
Belgium: Az anyaország nyolcvanszorosát igázta le Közép-Afrikát kíméletlenül, kifosztották, a kényszermunkára fogott lakosságát gyilkolták, megcsonkították, hogy munkára kényszeríthessék.
Franciaország: későn lépett be a buliba, így ő Oroszországba, a Balkánra, Törökországba tőkekiviteli uzsorával, és kisebb gyarmatokkal kereste kenyerét.
Hollandia: az anyaország hatvanszorosát gyarmatosította, és a kereskedelmi hajózás, a gyarmati fűszer behozatala Európába üzletágat mondhatta magáénak.
Németország: Széttagoltsága okán kimaradt a buliból, az újra felosztás követelésével, két világháborúval, gázkamrával építette az európai kultúrát.
Olaszország: széttagoltsága és háborúi miatt, melyet az őket is gyarmatosítani próbáló Spanyol és napóleoni európer Franciaország leigázott, kimaradt, és késői „sakál jellegű próbálkozásával” Etiópiát hódítja meg 1936-ban, és Hitler elvtárs kénytelen megtámogatni Észak-Afrikába, sok ezer tankját, nehéz teherautóját, felszerelését elveszítve.
Portugália: a fűszer és a rabszolga kereskedelem, a nemesfém behozatali konjunktúra szintén a gyarmatok szerzésére ösztönözte, de serege és királya elpusztult, így maga is Spanyol uralom alá került. (a hóhér akasztása, és az európai szolidaritás másik arca).
Spanyolország: Mexikó és Dél-Amerika kirablásában jeleskedett, de az óriási mennyiségű arany és ezüstkincsből templomokat, katedrálisokat épített iparfejlesztés helyett, így hiába volt első, hamar alulmaradt a versenyben.
Falra hányt borsó? Szabó Dezső: A demokrácia problémája (1939?) részlet
„Így pld. A halál vak öngyilkosságú elfogadása az egy kisebb állam részéről, ha egy nála nagyobb, katonailag és gazdaságilag sokkal, erősebb állammal közös vámterületi viszonyba lép. Természetes: hogy eleinte nagy farsangi kimutatások történnek, hogy ez a viszony milyen lakodalmas szőlő, lágy kenyér és sárga lé az elnyelendő állam részére. És azután a becsábítás vállvetettséges és egymásrautaltságos görögtüzei után: a megközösvámterületezett áldozat csakhamar teljesen elveszti önsorsa intézésének lehetőségét, vak eszköz lesz az idegen érdek akaratában a végső elnyeletéséig. Hanem az áldozatul kiszemelt ország politikai kalandorai, közéleti gengszterei. Amint észreveszik, hogy egy idegen hatalom mind erősebb parancsot jelent „Hazájukban”. Bandita étvágyuk szemérmetlen mohóságával mind szemérmetlenebb, korlátlanabb felajánlkozással igyekeznek megszerezni az idegen hatalom támogatását minden zsiványságnál becstelenebb politikai törtetésük mellé. Mint bordélyossá züllött apa leánya testét pénzes uraknak: baromi arcátlansággal ajánlgatják fel a hazai föld egyes pontjait (Mai nyelven: privatizáció) a gazdasági függetlenséget, az állami függetlenség, a nemzeti élet minden biztosítékát. Az apokaliptikus versenyben az remél győzni, aki korlátlanabbul becstelen és sárosabb pofával tud végiggázolni meztelenre vetkeztetett anyja testén. Idegen júdáspénzből elő gaztényezett lapjaikban nem csak az idegen hatalom dicsőítését, hódító ideológiáját táncolják meztelenre vetkeztetett ringyósággal, hanem: denunciálják nemzetük, fajtájuk minden védő mozdulatát, életösztönének minden jelenségét és vad hajrában uszítanak mindenki ellen, akiben a nemzeti védelem lehetőségét sejtik. A gengszter-olimpiásszá züllött modern politikai élet e szörnyű gazemberei, fertelmes anyáktól elvetélt hiéna-arcú ember bestiák dögletes versenyében nincs belső gátlás, nincs külső szentség, ami megállíthatná gerjedt iramukat.
Kapu fólyóirat 2006!
Szerintem a nyugat nem jelenthetett csalódást számunkra. A piacgazdaság elve alapján Magyarország a piac – az üzlet – volt a nyugat számára. Mit vártunk mást??? A mindenki által ismert tény előttünk volt és van: 56-ban sem kaptunk semmiféle segítséget a nyugattól – abban nem volt üzlet!
A kilencvenes években az Economist hasábjain jelent meg egy tanulmány, amikor már látszott a szocializmus bukása, hogy jön a nagy biznisz Kelet-Európában. És jött. A biznisz és a mocsok.
Érdekesség: Marx közgazdasági tanait a mai napig tanítják a legnagyobb amerikai egyetemeken is. Pl. a válságok kezelésére még jobbat nem talált ki a világ…
A jelenlegi, Haynes féle gazdasági modell „halálát” ugyanaz okozta, mint a szocializmusét: egyes emberek, egyes csoportok magukhoz ragadták a hatalmat (és pénzt), leszámolva a társadalmi kontrollal – az állam ellenőrző funkciójával. Nem vált közösségivé egyikük sem. Hullahegyeket hagyva maguk mögött…
Jelenleg is egy nyílt diktatúrára – világkormányra – való törekvés mozgatja ezen hatalmi csoportokat – ami ellen egyre nagyobb világméretű ellenállás van kibontakozóban. Megegyezhetünk abban, hogy mindkét gazdasági-társadalmi modell megbukott és mára a Haynes féle is túlélte önmagát, a világ változás előtt áll.
A keleti bolsevik hordákban sem csalódtunk és nem csalódtunk a nyugati banki hordákban sem, mindkettőt „csak” nemzeti érzelmekben, magyarságtudatban igen szűkölködő „politikusaink” kívánták számunkra szépnek láttatni. A valóság azonban tragikus. Egymás után következve sikerült léket vágniuk az erkölcsön, a nemzettudaton és nemzeti szolidaritáson. A végeredmény: mindennél nagyobb pusztítás a lelkekben és az ország javaiban egyaránt. Elképedve állapítom meg, hogy egy nemzet történelmében, életében röpke időszaknak számító ~20 év elegendő volt minden anyagi javunk, üzemeink, iparunk, mezőgazdaságunk, mindenünk széthordására, elkótyavetyélésére, teljes tönkretételére.
Semmink nem maradt, csak egy elképesztő adósságtenger és gyarmattá váltunk. Most már földünket próbálgatják kihúzni alólunk.
Szörnyű, hogy ez alatt az idő alatt egyetlen politikai erő sem volt Magyarországon, amelyik megálljt parancsolt volna ennek az esztelen rombolásnak! És most sincs…Pedig már teljesen világosan látszik a cél!
Nagy Péter
ELÉG A MAZSOKBÓL HISZTÉRIA KELTÉSÉBŐL ÉS A NYUGAT HAZUGSÁGAIBÓL!FÜGGETLEN NAGYMAGYARORSZÁGÓT AKARUNK!EZ A MI HAZÁNK ÉS NEM ADJUK!!!!!!!!!!!!
Kocsandi Gyula – (Híradmin, ha már Önök udvarias kérésemre sem írják alá)