Stoffán György: Nyílt levél Pressman Dávidnak

Excellenciás Nagykövet!

A megszólításban nem bárdolatlanság okán maradt el az úr/asszony szó. Ugyanis a mi pusztai népünk annyira elmaradott, hogy a mai világ ezernyi nemi identitásának megfelelő megszólítást nem jegyzik a mi kultúrtörténeti leírásaink. Így nem akartam Önt megsérteni sem anyaságában/apaságában, sem férji vagy feleségi voltában. Nálunk még, szellemi és erkölcsi elmaradottságunkat igazolva az a primitív felfogás él, miszerint Isten megteremtette a férfit, majd a nőt. Mi tehát, még az isteni elrendeltetettséget valljuk, a Teremtés logikája szerint.

A megszólításban a „nagykövet” szó is csak jelképes, hiszen Ön a diplomácia szabályait megszegve átnevezett a politika világába, hiszen nem saját országa érdekeit, a jó kapcsolatok kiépítését és erősítését szolgálja, Ez volna ugyanis a nagykövet kötelessége. Ön olyan helytartónak képzeli magát, akit a világhatalom helyezett a renitens, sztyeppei keresztény nép országába. Nos, ez sem jelent jót – Önnek. Mi magyarok, ismerjük az efféle helytartókat, akik ebben az elmaradott, és a modern világgal lépést tartani nem tudó országban, egy idő után rettegni méltóztatnak.

Sajátosan és sajnálatosan megváltoztatott státusa így, az „excellenciás” megszólítást sem indokolja a továbbiakban. Mert az Ön sajtótájékoztatója után, az USA-nak – nézetem szerint –, nincs Magyarországon nagykövete. Csak egy szánalmas, megvetett politikusa van, akit mindenre be lehet fogni… még arra is, hogy a fogadó országot állomáshelyén ócsárolja, vádolja, rágalmazza.

Marad tehát, a vendég státus. Ám, ha belegondolok, akkor azt a vendéget, aki eljön hozzám, és a családomat vagy engem nyilvánosan és gyűlölködve de facto kitilt saját otthonából és szidalmaz feltételezett indokok, aljas vádak alapján, én bizony úgy vágnám ki, hogy csúsztában a takony menetet vágna a nyakán. Persze ezt, egy immár csak nevében diplomatával nem lehet megtenni, ha mégoly szánalmasan buta és általunk megvetendő niemand is, mint Ön.

Mi, magyarok, sok ezer éves történelmünkből és ezer esztendős Kárpát-hazánk históriájából megtanultuk, hogy az efféle erkölcstelen, gyilkos, akarnok birodalmak, mint amilyen az Öné is, előbb vagy utóbb felszámolják önmagukat. Mi ezért nem szidjuk Önt neveletlen, balga, diplomatához méltatlan magatartásáért, amelyet Önnek parancsra kell tanúsítania itt Magyarországon, csak szánjuk Önöket, amerikaiakat, hiszen azoknak az égbekiáltó bűnöknek, amelyeket – az Önök szégyenletes és gyilkos történelme során – elkövettek, azoknak a büntetése sem marad el. Legalábbis a mi primitív, ázsiai népünk egyistenhite szerint. Mert Önök nem itt méltóztatnak majd rettegni Magyarországon és Magyarország miatt, hanem mindenütt, ahol fegyvereik és gyilkosságaik által hatalomhoz, területhez, haza-, és nemzetárulók támogatásához jutottak.

Mindazonáltal öröm is a számomra, hogy egy nagyhatalom komisszárja és a világkormány olyan erőnek tartja hazámat, hogy ellene szankciókat alkalmaz. Ez megtiszteltetés és erőt ad, hiszen bizonyíték arra, hogy az a kétezer éves keresztény szellemiség, amelyet képviselünk valós és helyes érték, az Önök által vallott sátáni eszmékkel, a Teremtés logikájának elvetésével szemben. Javaslom tanulmányozni ezeket a bibliai értékeket azoknak is, akik Önt – hiábavalóan ugyan –, de bomlasztani küldték Magyarországra…

Történelmileg igazolható tény, hogy minden birodalom akkor érkezett a végső játszmájához, amikor Magyarországot vagy a magyarságot akarta megsemmisíteni. Ennek pedig, nem emberi okai vannak! Kérem, figyelmeztesse erre saját, elvakult, erkölcstelen gazdáit is!

Maradok Ön iránt mély szánalommal és tisztánlátásáért imával:

Budapest, 2023. április 13.

Stoffán GyörgyNemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!