Stoffán György: Bayer vs. Toroczkai – avagy a népnemzeti pamfletszerzők
A magyar ember sajnos nem a békeszeretetéről ismeretes. Naponta halljuk az ilyen-olyan összezördülésekről, feljelentgetésekről, anyázásról szóló híreket, és ez elkeserítő. Hiszen olyan veszélyben, mint ma, a történelem során kevésszer volt a magyar haza és a magyar nemzet.
A legutóbbi összezördülés azonban, a kívülálló számára inkább mosolyra fakasztó, semmint elkeserítő. Két, politikai előéletükben megkérdőjelezhető közszereplő támadt egymásra, olyan dolgokat vágva egymás fejéhez, amelyek pont a hitelességük megkérdőjelezhetőségének az alapja. Öngól lett ez a nyilvános vagdalózás, mindkét részről azoknak a szemében, akik valóban elkötelezettek a nemzeti ügyek mellett.
Toroczkai, kormányellenes hangulatot igyekezett teremteni, amikor a Nagy-Magyarország Parkban elhelyezett vendégmunkásokról készített videót, Bayerhez kötve a létesítmény, amely magában foglalja a Trianon Múzeumot is, amelynek alapításhoz és megteremtéséhez Bayernak semmi köze nem volt. A későbbiekben, a Trianon Múzeum Alapítvány kuratóriumi tagjaként már igen…
Bayer azonnal ugrott Toroczkai pamfletjére, amit Toroczkai is e műfajban igyekezett viszonozni… és talán ennek az előadássorozatnak még nincs is vége, hiszen van mit egymás fejéhez vágni.
Az ember ilyenkor csak ámul, hiszen az a Bayer prolizza le a politikai élet egyik szereplőjét, aki korábban a Népszabadságban az Antall kormány és a Horthy temetés ellen szállt ki rövidke, de annál gusztustalanabb, liberális írásában, s olykor olyan stílusban nyilvánul meg, mint a gyártelepi, proli kocsmák törzsvendégei. Ilyen megnyilvánulás volt gazembernek nevezni azt a politikust, aki valós problémát feszegetett videójában, persze úgy, hogy az a kormány ellen irányuljon.
Toroczkai ugyan nem alacsonyodott le eme olajpadlós kocsmák szintjére, viszont előszedte Bayer felesége intézményének a PCR tesztek megvásárlását illető „félrelépését”, amelynek következtében az Országos Vérellátó Szolgálat által vásárolt tesztek mintegy hárommillió forintnyi értékben a kukában landoltak. Igaz, ennek semmi köze Bayerhez, de legalább még egyet lehetett rúgni rajta. Persze, a Bayer-show műsorvezetője is kenegette a Toroczkai által felvetett dolgokat, védelmébe véve a „vendégmunkásokat”, a kínaiakat és minden más nálunk új életet kezdő külföldit, mondván, hogy a Nagy-Magyarország Parkot és a Trianon Múzeumot abból a pénzből tartja fenn a kuratórium, amelyet a vendégmunkásokat foglalkoztató cég fizet a szállásért. Ez persze, tévedésből sem igaz, hiszen hatalmas közpénzekből történő támogatás üti e kuratórium markát, amely bőségesen elég a fenntartásra.
Toroczkai is elkenegette a Bayer által elmondottakat, hiszen a válasz-pamfletben ő is kóros feledékenységéről tett tanúbizonyságot, amikor nem cáfolta, hogy 2006-ban komoly szolgálatot tett Gyurcsánynak, a TV ostrom levezénylésével.
Tehát, egy olyan pengeváltásnak lehetett a Nagyérdemű a tanúja, amely mind Bayernak, mind Toroczkainak komoly, megítélésüket illető negatívumot jelent. Bajor paraszttól hallottam a mittenwaldi kocsmában, hogy hiába teszed át a jobb kezedből a balba a tehénszart, az akkor is büdös marad.
Két politikai szerencsejátékos fölösleges és méltóság nélküli, ostoba cirkuszának voltunk tehát tanúi az elmúlt napokban, s lehet, hogy még a sikerre tekintettel megfejelik egy-egy ráadással.
Ám, legalább ne nyilvánosan tették volna, okot adva a liberális és kommunista ellenzéknek a gyalázkodásra, a jobboldalnak az egyik vagy másik főszereplő melletti elkötelezettség hangoztatásának, amely újabb gyűlölködést generál. A két közszereplőnek egyaránt és azonos mértékben vajas a fejecskéje, tehát nem kellene a napon időzniük, mert még kiderül olyasmi is, ami nagyon kellemetlen volna, mindkettejük esetében. És erre, ma, amikor a nemzet és a haza igazi veszélynek tétetik ki minden áldott nap, akkor e két közszereplőnek, akik mindketten mellüket döngetve hirdetik magukról a nemzeti elkötelezettséget – amelyből remekül meg is élnek, s talán még kaszinóra is jut –, magukra erőltetnének némi önfegyelmet és józan gondolkodást – ha esetleg menne a dolog. Ha nem megy, úgy nem kellene lejáratniuk a nemzeti oldalt hazudozással, elkendőzésekkel és a választók hülyének nézésével. Hiszen, ma már sokan, egyre többet látnak a kulisszák mögött zajló ügyekből, ami a választások alkalmával akár rosszul sülhet el.
Évek óta igyekszem felhívni a figyelmet arra, hogy a proli viselkedés, szóhasználat, a kapzsiság meg-megnyilvánuló jelenségei, sem pártelnöki pozícióban, sem ötös számú pártkönyv ellenében sem helyes. A jobboldal attól (volt) az, ami, hogy méltósága volt, hogy szalonképes magatartást tanúsított, hogy élesen elkülöníthető volt a baltól viselkedésben és stílusban. Intésem és sok más magyar ember figyelmeztetése Bayer oldaláról cinikus, máskor gúnyos megjegyzéseket kapott, s most lám, itt tartunk. Pamfletversenyen mérik össze tudásukat a jobboldal proletárjai, elvesztvén a méltóságot, az önbecsülést, de megtartva e viselkedés anyagi hasznát, azonban, félredobva a nemzeti értékeket és a méltóságteljes magatartást. Olyan műsor ez, amely hasonlatos ahhoz, amikor a piacon a cigányok cigányozzák egymást.
Be kellene fejezni mind a kormányellenességet, mind a kormányt lejárató napra állást… és látni kellene végre, hogy a nemzet szolgálatát nem forintokban, nem a kaszinóban, és nem az öntömjénezés mennyiségében mérik… Aki pedig a normális viselkedésre nem képes, az álljon félre és a kocsma előtt „játssza le” a nézeteltéréssel járó bunyót. A nemzetet és annak jövőjét pedig, ne kockáztassa politikai érvényesülés vagy haszonszerzés céljából! Mert az, a gyurcsányistákéval egyenlő magatartás! Valamint, nem kellene összekeverni a médiát és a politikát a játékkaszinóval… mert aki a politikában veszít, az egy országot veszélyeztet.
Az egészben a legszebb, hogy Stoffán legalább annyira „nemzeti”, mint az a két „úrfi”, akikről cikkezik!
Bár kissé méltatlan még válaszolnom is erre a bejegyzésre, de nem tudok arról, hogy az elmúlt negyven évben mást és másképpen írtam volna, mint ma. Szemben az említett urakkal akik bizony érdekes utat jártak be, amíg „magyar nemzeti érzelműekké” váltak… Az üres vagdalózás pedig, amit Ön e hozzászólásában megenged magának, nem más, mint egy ócska kommunista trükk, mások és a saját lejártására…