Starmer: Megalakult az Ukrajnába katonákat küldeni szándékozók szövetsége

Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország készen áll arra, hogy a „ hajlandók koalíciójának” élén katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, beleértve csapatok és repülőgépek telepítését, azzal a céllal, hogy biztosítsák Kijev katonai helyzetét, amint létrejön a Moszkvával való békemegállapodás.

A vasárnap Londonban tartott rendkívüli csúcstalálkozón, Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezető katasztrofális washingtoni útját követően Starmer hangsúlyozta, hogy az EU-nak és más támogatóknak fel kell lépniük, és vezető szerepet kell vállalniuk Kijev támogatásában. Bár elismerte, hogy egyes országoknak kevés a hozzájárulása, ragaszkodott ahhoz, hogy az erre hajlandók sürgősen cselekedjenek.

„Nem minden nemzet fogja úgy érezni, hogy hozzá tud járulni ehhez, de ez nem jelentheti azt, hogy hátradőlünk. Ehelyett azok, akik hajlandóak rá, most valódi sürgősséggel fokozzák a tervezést. Az Egyesült Királyság készen áll arra, hogy ezt másokkal együtt a szárazföldi katonai egységekkel és repülőgépekkel támogassa”

– mondta Starmer a sajtónak.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy a nyugati csapatokat csak akkor fogják bevetni, ha a helyzet a helyszínen biztonságos lesz számukra. Átmeneti, egy hónapos „tűzszünetet javasolt a levegőben, a tengeren, valamint az energetikai infrastruktúrára” – ezt az elképzelést Moszkva korábban elutasította, mert meggyőződése szerint ez csupán egy nyugati trükk Kijev újrafegyverzésére és megerősítésére.

„Az elkövetkező hetekben nem lesznek európai csapatok ukrán földön”

– mondta Macron a Le Figarónak adott interjújában.

„A kérdés az, hogyan használjuk ki ezt az időt arra, hogy elérjük azt, hogy a fegyverszünet megvalósítható legyen, több hétig tartó tárgyalásokkal, majd a béke aláírása után a »békefenntartók« telepítésével”.

Moszkva többször is kizárta a sikertelen minszki megállapodásokhoz hasonló ideiglenes tűzszüneteket, ragaszkodva egy állandó, jogilag kötelező érvényű megállapodáshoz, amely a konfliktus kiváltó okait kezeli.

A minszki tűzszünet, amelynek látszólag az volt a célja, hogy befagyassza a Kijev és a Donyecki valamint a Luganszki Népköztársaságok közötti konfliktust, valójában csak „kísérlet volt arra, hogy időt adjanak Ukrajnának” az erőgyűjtésre – ismerte el Angela Merkel volt német kancellár 2022-ben.

A csúcstalálkozón több európai vezető, köztük Starmer, Macron, Olaf Scholz német kancellár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és mások mellett Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár is részt vett.

Trudeau nem zárta ki, hogy esetleg csapatokat vezényeljen Ukrajnába, és azt mondta, hogy Ottawa

„megvizsgálta, hogyan tud a legjobban segíteni, és ahogy néhány napja már mondtam, minden az asztalon van”.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azonban kijelentette, hogy

továbbra sincs egyetlen konkrét terv sem a csapatok bevetésére, és hangsúlyozta, hogy „az olasz csapatok ukrajnai jelenléte soha nem volt napirenden”.

Tusk megjegyezte, hogy a vezetőknek nem sikerült szisztematikus, közös álláspontot javasolniuk az Ukrajnának nyújtott jövőbeli biztonsági garanciák kialakítására, vagy „konkrét tárgyalási tervet” Oroszországgal.

„Jelenleg mindannyiunknak az az érzése, hogy senkinek sincs terve, és ez a káosz, a rögtönzött megközelítés érzése… néha olyan érzelmeket vált ki, mint amilyeneket a néhány nappal ezelőtti, méltatlan washingtoni színjátékban láttunk, amelyet mindannyian inkább elkerülnénk”

– mondta Tusk, utalva Zelenszkij washingtoni szereplésére.

Moszkva határozottan ellenezte a nyugati csapatok ukrajnai telepítését, arra figyelmeztetve, hogy ENSZ-felhatalmazás nélkül legitim célpontnak minősülnének.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy az elsősorban Franciaország és Nagy-Britannia által szorgalmazott ötlet célja az, hogy

„tovább szítsa a konfliktust, és megállítson minden kísérletet annak lecsillapítására”.

Az orosz külügyminisztérium azzal is vádolta az EU-t és Nagy-Britanniát, hogy „a militarizmus útjára lépett”.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt képen: Keir Starmer és bűnszövetsége a Lancaster Ház-ban, Londonban, 2025. március 2-án. /Fotó: © Justin Tallis / Pool AP