Reuters: Putyin addig fog harcolni, amíg a Nyugat el nem fogadja a feltételeit

Vlagyimir Putyin elnöknek az a szándéka, hogy mindaddig folytatja a harcot Ukrajnában, amíg a Nyugat fel nem vállalja a békét az ő feltételei szerint. Putyin szándéka nem függ Donald Trump szigorúbb szankciókkal kapcsolatos fenyegetéseitől, és területi követelései az orosz erők előrenyomulásával még bővülhetnek is – írta a Reuters három orosz forrásra hivatkozva, hétfőn.

A Kreml felsővezetői gondolkodásmódját ismerő három forrás egybehangzóan úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy

Putyin annak ellenére sem nem fogja leállítani a háborút, hogy a Nyugat még több fegyvert, köztük Patriot rakétákat szállít Ukrajnának, az amerikai elnök pedig ötven napos ultimátumot adott Putyinnak, hogy békét kössön Ukrajnával. Oroszország túlélte a Nyugat által kivetett legszigorúbb szankciókat, és képes elviselni a további gazdasági nehézségeket, beleértve az orosz olaj vásárlóit célzó amerikai vámfenyegetést is. Katonai potenciálja is elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon a nyugati támogatást élvező ukrán haderővel –

állítják.

Putyin sokkal fontosabbnak tartja Moszkva céljait, mint a nyugati nyomásból eredő esetleges gazdasági veszteségeket, és nem aggódik az Egyesült Államok azon fenyegetései miatt, hogy vámokat vetne ki Kínára és Indiára az orosz olaj vásárlása miatt.

Oroszország 2 billió dolláros gazdasága sokkal jobban teljesített, mint amire sokan Oroszországban vagy Nyugaton számítottak. A gazdasági minisztérium 2025-re 2,5 százalékos növekedést prognosztizál a tavalyi 4,3 százalék helyett. Trumpnak csekély befolyása van Putyinra, és még ha Washington vámokat vetne is ki az orosz nyersolaj vásárlóira, Moszkva akkor is találna módot arra, hogy eladja olaját a világpiacon – mondta a Reuters egyik forrása.

„Putyin úgy gondolja, hogy senki, az amerikaiak sem tárgyaltak vele komolyan az ukrajnai béke részleteiről, ezért addig folytatja, amíg el nem éri, amit akar. Sem Trump és Putyin telefonbeszélgetésein, sem Steve Witkoff moszkvai tárgyalásán nem történt érdemi előrelépés a béketerv alapvető kérdéseiben”

– mondta a Reuters egyik forrása, elutasítva Trump múlt heti állítását, miszerint Putyin „baromságokat” hozott fel Witkoff-fal folytatott megbeszélésén, ezért nem sikerült érdemileg előre lépni és eredményt elérni a békekötés ügyében.

„Putyin értékeli a Trumppal fennálló kapcsolatot, és jó megbeszéléseket folytatott Witkoff-fal, de Oroszország érdekei mindenekfelett állnak”

– mondták.

Bidennel ellentétben Trump elnök a gyilkolás megállítására összpontosít, Putyinra súlyos szankciók és vámok várnak, ha nem egyezik bele a tűzszünetbe – mondta a Reutersnek Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője.

Az orosz források szerint Putyin békefeltételei között szerepel egy jogilag kötelező érvényű ígéret, miszerint

a NATO nem terjeszkedik Keletre, Ukrajna semlegessé válik, fegyveres erőit korlátozzák, az ott élő orosz ajkúak védelemben részesülnek, Oroszország területi nyereségeit pedig elfogadják.

Putyin elnök hajlandó megvitatni a nagyhatalmak bevonásával egy Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciát is, bár források szerint korántsem világos, ez hogyan működne – így a Reuters, mely a továbbiakban idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentését, hogy Ukrajna soha nem fogja elismerni Oroszország szuverenitását a meghódított régiók felett, és Kijev fenntartja szuverén jogát eldönteni, hogy csatlakozni kíván-e a NATO-hoz.

Oroszország Ukrajna területének közel egyötödét ellenőrzi, az elmúlt három hónapban 1415 négyzetkilométert haladt előre a DeepStateMap, a konfliktus nyílt forráskódú hírszerzési térképének adatai szerint.

„Evés közben jön meg az étvágy” – mondta az egyik forrás, ez azt jelenti, hogy Putyin további területek megszerzésére törekedhet, ha a háborúnak nem vetnek véget. A másik két forrás egymástól függetlenül megerősítette ugyanezt.

Oroszország ellenőrzi a 2014-ben annektált Krímet, valamint Luhánszk teljes keleti régióját, a Donyeck, Zaporozsje és Herszon megyék több mint 70 százalékát, továbbá Harkov, Szumi és Dnyepropetrovszk megyék egyes részeit. Putyin nyilvános álláspontja szerint a Krím és Kelet-Ukrajna négy régiója Oroszország része, s a béke egyik feltétele, hogy Kijevnek ki kell vonulnia onnan.

Putyin addig harcolhat, amíg Ukrajna védelme össze nem omlik, és kiterjesztheti területi ambícióit Ukrajna nagyobb részére. „Oroszország Ukrajna gyengeségeit fogja kihasználni” – mondták, hozzátéve, hogy Moszkva leállíthatja offenzíváját Ukrajna négy keleti régiójának meghódítása után, ha erős ellenállásba ütközik. „De ha Dnyepropetrovszk, Szumi és Harkov elesik, a hódítás még nagyobb lehet”.

Zelenszkij szerint Oroszország nyári offenzívája nem olyan sikeres, mint amilyennek Moszkva remélte. Legfelsőbb parancsnoksága elismeri ugyan, hogy az orosz erők számbeli fölényben vannak Ukrajnával szemben, de állítja, hogy csapataik tartják a vonalat, és arra kényszerítik Oroszországot, hogy súlyos árat fizessen harci sikereiért.

Az Egyesült Államok szerint eddig 1,2 millió ember sérült, vagy halt meg a háborúban, Európa legvéresebb konfliktusában a második világháború óta. Sem Oroszország, sem Ukrajna nem közöl teljes adatokat veszteségeiről, Moszkva propagandának minősíti a nyugati becsléseket.

Trump, mióta januárban visszatért a Fehér Házba, és megígérte a háború gyors befejezését, igyekszik helyrehozni kapcsolatait Oroszországgal. Legalább hatszor beszélt telefonon Putyinnal, hétfőn pedig azt mondta, hogy az orosz vezető „nem gyilkos, hanem kemény fickó”.

Joe Bidentől szöges ellentétben, Trump kormánya a háborút Oroszország és az Egyesült Államok közötti halálos proxy-konfliktusnak tartja, visszavonta Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatását, és felvetette a Krím annektálásának elismerését.

Putyin vízválasztónak tartja a háborút Moszkva és a Nyugat kapcsolatában, mert szerinte a Nyugat megalázta Oroszországot a Szovjetunió 1991-es bukása után azzal, hogy kibővítette a NATO-t és behatolt az általa Moszkva befolyási övezetének tekintett területekre, beleértve Ukrajnát és Grúziát is. Putyin még nem fogadta el Trump feltétel nélküli tűzszüneti javaslatát, melyet Kijev gyorsan a magáévá tett.

„Putyin látja, hogy Trump kiszámíthatatlan, s kellemetlen dolgokat művelhet, ezért kerüli, nehogy túlságosan felbosszantsa”

– mondta egy forrás.

Előretekintve a Reuters egyik forrása a három közül azt mondta, hogy a válság valószínűleg eszkalálódni fog a következő hónapokban, és ez veszélyes feszültséggel járhat a világ két legnagyobb nukleáris hatalma között. A háború folytatódni fog – mondta a Reuters orosz forrása

Moszkva, 2025. július 16. szerda (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

Kiemelt kép: illusztráció

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!