Reuters: Az amerikai kongresszus 535 tagja közül legkevesebb százan rabszolgatartók közvetlen leszármazottai

Joe Biden elnök, valamint Donald Trump kivételével minden élő volt amerikai elnök, így Jimmy Carter, George W. Bush, Bill Clinton és Barack Obama rabszolgatartók közvetlen leszármazottja – tűnik ki a Reuters szerdai tudósításából.

Rabszolgatartók közvetlen leszármazottja a hivatalban lévő amerikai képviselőház és szenátus legkevesebb száz tagja is az 535 közül.

A Demokrata Párt képviselőinek 8, a Republikánus Párténak pedig 28 százaléka rendelkezik rabszolgatartó közvetlen felmenőkkel. Csoportjukhoz tartozik Mitch McConnell, Lindsey Graham, Tom Cotton és James Lankford republikánus, valamint Elizabeth Warren, Tammy Duckworth, Jeanne Shaheen és Maggie Hassan demokrata szenátor.

2022-ben az Egyesült Államok ötven állama közül tizenegynek a kormányzója rabszolgatartók leszármazottja volt, csakúgy, mint az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának két bírója. A Kongresszus rabszolgatartó ősei a polgárháború előtt a leggazdagabbak közé tartoztak Amerikában; háromnegyedük a leggazdagabb 10 százalék között szerepelt.

Az amerikai politikai elit kutatása során a Reuters több mint 700 olyan ember nevére találta, akit a mostani vezetők ősei rabszolgává tettek.

A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatás válaszadóinak mintegy 23 százaléka azt mondta, hogy ha tudja, hogy a kongresszusi jelöltek felmenői rabszolgává tették az embereket, aligha szavaztak volna rájuk. Azok a fehér válaszadók, akik tudatában vannak annak, hogy felmenőik között rabszolgatartók voltak, más fehéreknél jobban hajlanak arra, hogy jóvátételt nyújtsanak a rabszolgaságért.

A képviselőházban és a szenátusban benyújtott törvényjavaslatok szerint bizottságot hoznának létre az Egyesült Államokban és 13 gyarmatán 1619 és 1865 között elkövetett alapvető igazságtalanságokkal, kegyetlenségekkel, brutalitással és embertelenséggel, valamint a fekete amerikaiakkal szembeni faji és gazdasági megkülönböztetés feltárására. A törvényjavaslatok szerint a tervezett bizottság nemzeti bocsánatkérést és jóvátételt mérlegelne.

Az ügy egyes hangadói mellette, mások ellene törnek lándzsát, abban viszont megegyeznek, hogy egy vagy több ősük rabszolgatartó volt.

A kérdés megosztja az embereket. A felmérés szerint a demokrataként nyilatkozó válaszadók 58 százaléka támogatja a jóvátételt, a republikánusoknak viszont mindössze 18 százaléka. Még nagyobb a szakadék fekete és fehér Amerika között. A közvélemény-kutatás szerint a fekete amerikaiak 74 százaléka részesíti előnyben a jóvátételt, míg a fehér amerikaiaknak mindössze 26 százaléka.

„Tiszteletre méltó közgazdászok” becslése szerint a faji vagyoni különbségek felszámolását célzó jóvátétel legalább 14 milliárd dollárjába kerülne az államoknak.

A támogatók azt mondják, hogy az ilyen anyagi kompenzálás célja túlnő a rabszolgaságon. Kiterjed az emancipáció utáni rendszerszintű rasszizmusra és a diszkrimináció egyéb formáira is.

Ellenzői szerint viszont a jóvátétel tovább mélyítené az ország megosztottságát. Kérdezik, hogy ki kapná a pénzt: vajon az összes fekete amerikai, vagy csak azoknak az embereknek a leszármazottai, akik ki tudják mutatni, hogy őseik rabszolgák voltak. Azt is mondják, hogy helytelen, hogy az adófizetők finanszírozzák a jóvátételt, hiszen ma senki sem felelős a rabszolgaságért.

Washington, 2023. június 28. (MB)

Kiadta: Magyar Békekör