Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni százéves
Szeptember 8-án ünnepelte 100. születésnapját Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni tanár, Radnóti Miklós özvegye, szerelmes verseinek ihletője.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született. Édesapja, a budapesti polgári családból származó Gyarmati Dezső gyorsíróirodát működtetett magánvállalkozóként, köztisztviselőként pedig a Parlament gyorsíróirodájának volt a vezetője. Lánya később az általa alapított iskolában tanított gyorsírást…
A költő és Gyarmati Fanni szerelme 1927-ben, a baráti társaságban Fifinek becézett lány 14 éves korában kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden ledoktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. Közös otthonukat a Pozsonyi út 1. számú házban rendezték be. 1941-ig elsősorban Fanni tanári fizetéséből éltek, Radnóti alkalmi munkákat (szerkesztés, írás, fordítás) végzett.
Gyarmati Fanni fiatal korában szerette az utazást, a társasági életet, a versek szeretete pedig egész életét végigkísérte. A második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában tanított gyorsírást, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet.
Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult.
Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól a Két karodban című vers vagy az Erőltetett menet halhatatlan sora: „és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő, a feleség jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, az élethez való köteléket. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.
Gyarmati Fanni 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát.
Az özvegyet 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért.
Isten éltesse Radnóti özvegyét!
MTI – 2012. szeptember 7.
Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Isten éltesse a magyar irodalomtörténet, élő részesét!
Ez valóban nagy dolog! (H)
Engem nem érdekelnek a nagy embererek töpörödött túlélő házastársai.
Olyanok meg főleg nem, akik bármit aláírnak, csak piros töltőtollasok nyomják az orruk alá. A József A. szobor körüli szerepvállalása meg egyenesen gyalázatos volt, és főként néhai férjéhez mérten gyalázatos.
Ja, és nem is érdekel. Mi érdekelne benne? Foglalkozása: Radnóti özvegye? Na, ne butáskodjunk!
Valaki tán előírta, hogy minden hónapban melyik magyarellenes és teljesítmény nélküli zsidót kell ünnepelni?
Hát, gratulálok! Ünnepelje őt a saját fajtája!
Per Spegulo
Per Spegulo! A saját fajtája ünnepli és a kiszolgálóik.
H.B.
Nono, azért vigyázzunk! Igaz, hogy Radnóti zsidó volt, de igaz hazafiként viselkedett, és költészete csodálatos! Aki ezt kétségbe vonja, az szerintem nem ember (a szó nemes értelmében) (Híradmin)
Jó zsidót nem ismerek.
H.B.
Ő pont nem ezt csinálta, nem veszed észre? Tökfej.
Emese
Eléldegélt közpénzen,mint a többi híres özvegy,vagy mint József Attila testvére,akinek a TESTVÉR volt a foglalkozása.Le kellene már szokni erről a gusztustalan ajnározásokról.
Feri
„Le kellene már szokni erről a gusztustalan ajnározásokról.”
Kedves Feri! – majd akkor,ha a zsidó kormányok helyett MAGYAR KORMÁNY alakul.
KEZDJÜK EL MAGYARORSZÁG MAGYAROSÍTÁSÁT!!!
H.B.
„Nem azt kívánom, hogy a magyar tûzhelynél hátrány legyen az, hogy valaki más vérû. Azt kérem: ne legyen elõny az, hogy valaki nem magyar.” (Szabó Dezsõ)