„Radikálisan új elmélet…”?

Az Origo tudomány rovatának egyik cikke ezzel a címmel jelent meg: Radikálisan új elmélet az emberi evolúcióról. A cikkben közölt információk értékelését mindenkire rábízom. Én egyetlen részletre szeretném a figyelmet felhívni, mely a tudomány kontra hit kérdéskörében fontos lehet.

A cikk első mondatai így hangzanak: “Egy Grúziában előkerült koponya — több korábbi lelettel együtt — azt támasztja alá, hogy csak egy Homo faj létezett a modern ember előtt. Ha az elmélet igaznak bizonyul, alapjaiban rendezi át az ember evolúciójáról alkotott eddigi elképzeléseinket.” A végén pedig így summázza a szerző megállapításait: “Az 5-ös koponya tehát nagy valószínűséggel azt jelzi, hogy sok ökológiailag specializálódott Homo faj helyett egyetlen Homo faj — amely képes volt megbirkózni különféle ökoszisztémákkal — emelkedett ki az afrikai kontinensen. Ha ez igaz, akkor gyökeresen át kell alakítanunk emberelődeink eddigi osztályozási rendszerét.”…

A tudomány célja az, hogy megfigyeléseket végezzen a létező világgal (és a letűnt korokkal) kapcsolatban, és próbálja az így szerzett ismereteket rendszerbe foglalni. Az emberi megismerést azonban sok tényező hátráltathatja, pl. az elfogultság, a rendelkezésre álló bizonyítékok szűkössége, az információk félreértelmezése stb. A cikk idézett és kiemelt részei azt mutatják, hogy időnként előkerülhetnek olyan leletek, megfigyelhetünk olyan dolgokat, melyek eddig rejtve voltak előttünk. Itt is igaz az, amit Pál apostol mondott: töredékes az ismeretünk. A rendelkezésre álló darabkákból próbáljuk kikövetkeztetni, hogy mi lehet a teljes kép — de előfordulhat, hogy egy újonnan talált darabka minden eddigi elképzelésünket felül fogja írni? Szerintem ez megtörténhet.

Bizonytalan talaj, ha arra alapozunk, amire az emberi megismerés eddig eljutott. Mintha lehetetlen lenne, hogy eddigi elképzeléseinkről egy szempillantás alatt bebizonyosodjon, hogy tévesek. Talán nem történt még ilyen? Talán nem az volt a tudományos felfogás, hogy a Föld lapos? Talán nem úgy gondolták, hogy az elektronnál, protonnál és neutronnál nincs az atomnak kisebb alkotórésze? Talán nem tartották lehetetlennek, hogy az ember repüljön, az űrbe utazzon?

A Biblia rögtön az elején hitre hívja az olvasóját, és nem kívánja tudományosan igazolni Isten létét vagy a teremtést. Bevezet minket Isten lényének és munkájának csodájába, és arra ösztönöz, hogy imádjuk a Teremtőt. A tudomány ezzel szemben hitetlenséget támaszt az Ige kijelentéseivel szemben, és oda vezeti az embereket, hogy ne érezzék szükségesnek egy személyes Isten létezését. A kígyó ugyanúgy sziszegi hazugságait az emberek fülébe ma, mint tette azt Éva esetében. C. H. Mackintosh a Mózes öt könyvéről szóló elmélkedéseiben ezt mondja:

“Geológusok átkutatják a föld gyomrát, és felszínre hozhatnak sok mindent, ami megerősíti, vagy némely esetben ellentmond annak, amit Isten feljegyzett. Ők tépelődhetnek a kiásott kövületeken, a tanítvány azonban szent gyönyörűséggel csüng azon, amit az isteni sugalmazás írt a Biblia első lapjára. Olvassa, hiszi és imádattal telik meg.”

A tudományos világértelmezésnek van egy területe, melyre szerintem az emberi megismerés korlátozott volta miatt a bizonytalanság a jellemző. Ezzel szemben a múltban is, és a jelenben is magabiztosan tanítják és hirdetik azokat az elméleteket, melyekre a megfigyeléseikből és értelmezéseikből eljutottak. De gondoljuk csak át, amit a cikk állított: bármikor találhatnak olyan leleteket, vagy fedezhetnek fel olyan, eddig a szemünk elől elrejtett tényeket, melyek alapjaiban rendezik át az emberről és a világról alkotott felfogásunkat.

Dönthetünk, hogy az életünket kősziklára, vagy homokra alapozzuk… A szikla az, ami Istentől származik, és lényéből adódóan változhatatlan. A homok pedig az, ami az emberek produktuma, és emberi mivoltunk korlátoltsága miatt tökéletlen és nem teljes.

Forrás: infaustus 2.0

Nemzeti InternetFigyelő