Putyin: Oroszország kilőtte új „Oreshnik” hiperszonikus ballisztikus rakétáját (videó)

Az orosz hadsereg egy korszerű, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát indított ukrán célpont ellen – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön nyilvános televíziós beszédében – számolt be a Russia Today.

Az elnök által „harci tesztnek” nevezett hiperszonikus rakéta, amelyet „Oreshnik”-nek („Mogyoró”) neveztek el, az ukrajnai Dnyepropetrovszk (ukrán nevén Dnyipro) városában lévő katonai ipari létesítményt találta el sikeresen – tette hozzá Putyin.

A csapás válasz volt a nemzetközileg elismert orosz területen lévő katonai létesítmények elleni ukrán támadásokra – jelentette ki az elnök. A kijevi erők kedden és csütörtökön indították a csapásokat, amerikai gyártmányú ATACMS és HIMARS rendszereket, valamint brit gyártmányú Storm Shadow rakétákat használva – mondta.

Az elnök azt közölte, hogy a jövőben nyilvánosan bejelenti az ukrán célpontok elleni, az „Oreshnik” rendszerrel végrehajtott csapásokat „humanitárius okokból”, hogy a civilek elhagyhassák a potenciálisan veszélyes zónát. A bejelentések nem befolyásolnák a csapások hatékonyságát – tette hozzá.

A másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel, vagyis a hangsebesség tízszeresével száguldó ballisztikus rakétát nem lehet ellensúlyozni egyetlen meglévő légvédelmi rendszerrel sem

– mondta Putyin.

Szóval ezt akartad?

Hát baromi jól megkaptad!

Hiperszonikus ballisztikus rakétatámadás

– írta Dmitrij Medvegyev.

So, that’s what you wanted?
Well, you’ve damn well got it!

A hypersonic ballistic missile attack pic.twitter.com/lsKQHhMnif

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) November 21, 2024

#BREAKING #Russia President #Putin revealed that Dnirpo factory in #Ukraine was not struck by ICBM but their new mid range weapon #Oreshnik falling with 10 Mach speed ( that is 3 Km/sec ). This ballistic missile could carry nuclear warheads too up to 100 Ktons pic.twitter.com/uoN0uMl8s9

— CrisP (@crispSV) November 21, 2024

Korábban a nemzetközi média arról számolt be, hogy Kijev jóváhagyást kapott Washingtontól és Londontól a nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú rendszerek használatára mélyen Oroszországba irányuló csapásokhoz.

Az egyik támadás több áldozatot követelt egy orosz parancsnoki központnál a Kurszki területen, de nem sikerült megzavarni annak működését – mondta az elnök, hozzátéve, hogy

az ilyen fejlemények drasztikusan megváltoztatták az ukrajnai konfliktus jellegét, és „globálisabbá” tették azt.

Putyin szerint a válaszlépés „hiperszonikus ballisztikus rakétacsapást jelentett nem nukleáris robbanófejjel”. A rakéta „az egyik legnagyobb ipari komplexumot találta el, amely már a szovjet idők óta híres, és még mindig rakétákat és más fegyvereket gyárt”. Az elnök nyilvánvalóan a Juzsmashra – Ukrajna állami tulajdonú repülőgépgyártó vállalatára – utalt, amelyet a Szovjetuniótól örökölt.

Az ukrán légierő csütörtökön megerősítette, hogy Dnyepropetrovszk városa volt a célpontja egy nagyszabású orosz rakétacsapásnak, amelyben különböző típusú fegyvereket vetettek be. Az ukrán hadsereg közölte, hogy Moszkva „interkontinentális ballisztikus rakétát” használt a csapás során – ezt az állítást még Washington is vitatta.

Az ukrán légierő szerint a csapásban egy hiperszonikus orosz Kinzhal rakéta és hét Kh-101-es cirkálórakéta is részt vett. Az ukrán légvédelmi erők állítása szerint a cirkálórakéták közül hatot lelőttek. Az ukrán hadsereg azt is közölte, hogy a közlemény megjelenésekor nem rendelkeztek információkkal a csapásból eredő áldozatokról vagy károkról.

A „harci teszt” válaszul szolgált a NATO-tagállamok „Oroszország elleni agresszív fellépésére” – mondta Putyin beszédében. Moszkva önként vállalta, hogy egyoldalúan nem telepít sehová közepes hatótávolságú rakétákat mindaddig, amíg az Egyesült Államok hasonló fegyvereit szintén nem telepítik a világ egyetlen régiójába sem – jelentette ki az elnök.

Az ilyen rendszerek kifejlesztése válasz volt Washington azon tervére, hogy hasonló rendszereket gyárt és telepít Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe – mondta Putyin, utalva Washington azon döntésére, hogy 2019-ben egyoldalúan kilép az 1987-es közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződésből (INF).

„A rövid és közepes hatótávolságú rakéták további telepítésének kérdésében az Egyesült Államok és műholdjainak intézkedéseire adott válaszként fogunk dönteni”

– mondta az orosz elnök.

Moszkva folytatni fogja legújabb rakétarendszerének „harci tesztjeit” is – figyelmeztetett Putyin, hozzátéve, hogy az ilyen tesztek célpontjainak kiválasztására vonatkozó orosz kritériumokat a biztonsági fenyegetettség értékelése fogja meghatározni. Moszkva úgy véli, hogy joga van célba venni azon nemzetek katonai létesítményeit, amelyek lehetővé teszik, hogy fegyvereit Oroszország ellen használják – jelentette ki az elnök.

„Eszkaláció esetén … határozott, tükörsima választ fogunk adni”

– mondta Vlagyimir Putyin.

Oroszország továbbra is készen áll arra, hogy „minden nézeteltérést békés úton rendezzen” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy Moszkva változatlanul „készen áll minden fejleményre”, és nem szabad kételkedni abban, hogy „mindig lesz válaszlépése”.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)