Putyin koszorúi
„Örök hála és dicsőség a szovjet hősöknek, akik az 1956 októberi ellenforradalomban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért”. Ez a felirat áll a Fiumei úti sírkert szovjet parcellájában álló obeliszkeken. És ezt a parcellát fogja megkoszorúzni Vlagyimir Putyin.
Döbbenetes és dühítő az, hogy Magyarországon 2014-ben felújítanak és változatlanul visszahelyeznek egy emlékműre (vagy az égvilágon bármire) egy olyan feliratot, amely szerint 1956 őszén ellenforradalom volt, amelynek vérbe fojtói „hősök”, akik „a magyar nép szabadságáért” áldozták életüket. Ez az ordas hazugság volt az, amely megmérgezte nagyszüleink és szüleink életét, amelyet szemlesütve kellett ismételgetnie egy egész országnak, amelyről majd’ mindenki tudta, hogy nem igaz, de mukkanni szinte senki sem mert. Döbbenetes és dühítő, hogy hiába tiltakozott ellene a parlamentben a jobbikos Staudt Gábor, hiába kérte a Honvédelmi Minisztérium az oroszokat, hogy változtassák meg a feliratokat, Moszkva még válaszra sem méltatta őket. A katonai temetők feliratairól ugyanis kizárólag az az ország dönthet, amelynek állampolgárai ott nyugszanak. Az oroszok tehát tehettek volna egy gesztust, de nem tettek. Nem is fognak.
És itt van egy dolog, amit be kell látni. Azt, hogy itt húzódik az a határ, ameddig termékeny, értelmes párbeszéd folytatható az oroszokkal. Az ő múltszemléletükben ugyanis a Szovjetunió hét évtizede egyetlen, legfeljebb csak néhány kisebb szeplővel bepiszkított, de alapjában véve ragyogó sikertörténet. A Vörös Hadsereg egyenruhájában elesettek pedig kivétel nélkül hősök. Nem csak azok, akik Breszt, Sztálingrád, Leningrád védelmében, saját hazájukban haltak meg. De azok is, akik 1920-ban Varsó alatt, ’39-ben Finnországban, ’56-ban Budapesten, ’68-ban Prágában, vagy ’81-ben Afganisztánban lelték halálukat. Vagyis a hódítók, a kis népek szabadságvágyának eltiprói, a bolsevik zsarnokság eszközei is. Nincs különbség.
Hogy ez a mai napig így maradt, abban komoly felelőssége van a ’91 utáni hatalmi elitnek is. Amely az első évtizedben túlságosan el volt foglalva az ország kifosztásával, a másodikban meg a jövő birodalmának építésével ahhoz, hogy a sötét múlttal foglalkozzon. Az orosz világhatalmi potenciál újraéledését meg amúgy is elég macerás lenne a ’17 előtti cári birodalommal legitimizálni – a Szovjetunió időben és az átlagember mentalitásában is sokkal közelebb van. Ez az, amit tudomásul vennünk muszáj – elfogadnunk meg sosem szabad.
Felesleges most öklöt rázni, meg habzó szájjal kommunistagyilkosozni, ahogyan hirtelen, néhány óra alatt oly nagy divat lett a ajróper demokrata körökben. Ahol a Szabadság téri (nem egy temetőben, hanem a főváros reprezentatív terén álló) emlékmű elleni tiltakozókat tíz éve röhögik ki múltba révedő „sérelmi politizálókként”. Az ő felháborodásuk ócska operett csupán, ez az egész szomorú ügy nekik csak arra jó, hogy ezzel is üthessenek a Sátán földi helytartójának kinevezett Putyinon.
Hadd koszorúzza meg az orosz elnök a saját hazájának halottait úgy, ahogyan akarja, és számoljon el lelkiismeretével. Joga van hozzá. A saját hazája, a saját lelkiismerete. Mi pedig soha nem felejthetjük el és nem is tehetjük alku tárgyává ’56 hőseinek emlékét. Mert nekünk is van hazánk, és lelkiismeretünk…
Balogh Gábor
http://alfahir.hu/
Mementó 2006 emlékmű
De azért van ennek előzménye is … mármint a feliratnak. Ugyanis 2007 januárjában szóvá tettem a temető igazgatójánál, hogy az 50. évforduló „tiszteletére” valakik kiaranyozták az ominózus feliratot. az orosz követség nem tudott róla … Pár nappal később az obeliszket leöntötték vörös festékkel. Persze engem is megkeresett a rendőrség
(Gyurcsány et. rendőrsége), hogy mit tudok erről … Semmit, de nem is tettem volna ilyet – feleltem, ezzel békén hagytak. Tehát nem az oroszok aranyozták ki, hanem a magyar elvtársak.
A temető vezetősége tudtával !!
A hazánkon jelenleg uralkodó népcsoportnak csak a hatalom fontos – hogy az milyen elvekre épül az huszadrangú kérdés csak pénzre lehessen váltani.
H.B.
Tanulni!
„Az optimisták még mindig angolul tanulnak, a pesszimisták már héberül és cigányul.
A realisták pedig lőni tanulnak.”
Kitartás!
hogy a fenébe lehet ezt tűrni. Hát nem találatik Hazánkban egy mester,ki azon az emlékművon az ellen-t kitörölné? És hadd keressék a muszkik az elkövetőt. És úgy is ujbol és ujbol eltávolodtatik. Allitsanak oda 24 órás örszemet, egy üveg vodkáért azok veszitik éberségüket. A költségeket állom…
Mikor 2006-ban láttam, hogy az 1957-es szöveget a buzgó magyar elvtársak (nem az oroszok!) kiaranyozták az 50. évforduló „tiszteletére”, megkerestem az Orosz Föderáció nagykövetségét a szövegek korrekciója végett. Azt felelték, hogy ők nem nyúltak és nem is nyúlhatnak az emlékművekhez. A feliratok egyébként is kordokumentumok. Még akkor is, ha már egy letűnt korszak tanúi.
(folytatás) Van egy érdekes következménye viszont a dolognak. A temető vezetősége a magyar karhatalmisták (ÁVH) emlékhelyén a központi szarkofágról végül 2008-ban leverte a hála feliratot, miután 2006-tól cserepes tuja fákkal eltakarta azt a látogatók elől :))