Putyin a BRICS nemzetközi pénzügyi céljairól – Szerbia népszavazást tervez a BRICS-ről
Putyin orosz elnök csütörtökön arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy a déli félteke országainak fejlődése érdekében tűzze napirendre a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakításának kérdését a világszervezetben, mert a jelenlegi rendszer alárendeli a Dél fejlődését a Nyugat érdekeinek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
Az orosz elnök Guterres értésére adhatta, hogy a szükséges nemzetközi pénzügyi reform híján a BRICS kénytelen volna alternatív megoldáshoz nyúlni, jóllehet fenntarthatónak vélné a II. világháborút követően kialakult Bretton Woods-i rendszert abban az esetben, ha a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank döntéshozatalában az egyenjogúság elve és gyakorlata érvényesülne az amerikai túlsúly helyett.
Putyin tudathatta Guterressel, hogy a BRICS-nek nem a dollár tönkretétele a célja, hanem egy kiegyensúlyozott nemzetközi pénzügyi és átutalási rendszer működtetése.
Ezzel kapcsolatban azt mondta csütörtöki kazanyi sajtótájékoztatóján, hogy noha a kérdést központi fontosságúnak tartják, a BRICS-országok egyelőre nem hoznak létre külön fizetési rendszert a SWIFT alternatívájaként, hanem folytatják a nemzeti valutában történő elszámolás gyakorlatát, felhasználva hozzá az orosz pénzügyi információcsere-rendszert, továbbá más BRICS tagországok hasonló rendszerét.
Megfigyelők úgy vélik, hogy a BRICS nevében előterjesztett orosz javaslat átfogó világgazdasági kompromisszum tárgyát képezheti a Kelet és a Nyugat, valamint a kisebbségben lévő fejlett Nyugat és a többségben lévő feltörekvő Dél között.
A Nyugat visszaélt a nemzetközi pénzügyi rendszerben játszott exkluzív helyzetével
– mondta az orosz elnök 300 újságíró előtt tartott kazanyi nemzetközi sajtóértekezletén.
Tájékoztatott arról, hogy a Covid világjárvány alatt az USA 6 billió (6 ezer milliárd), az eurózóna pedig 3 billió fedezetlen dollárt dobott a piacra, felvásárolva mindenféle árut, főleg élelmiszert, világméretű inflációt okozva vele.
„Tisztességes ez? Úgy gondoljuk, hogy nem az. És mi, a BRICS országai ezen a helyzeten szeretnénk változtatni”
– jelentette ki.
Putyin tudatta: noha az európai országok most nem vásárolnak energiahordozót Oroszországtól, Oroszország nem utasítaná vissza, ha mégis akarnának vásárolni tőle. Politikai okoknak tulajdonította, hogy Németország nem helyezi üzembe az Északi Áramlat 2 gázvezeték épen maradt szárnyát, pedig a rendszer újraindítása egy gombnyomáson múlna. Mint mondta, emiatt egész iparágak vonulnak át Németországból az Egyesült Államokba, mert az amerikai hatóságok kedvezőbb feltételeket teremtenek az üzleti életnek, és az elsődleges energiaforrás háromszor-négyszer olcsóbb, mint Európában.”
Az orosz elnök szerint „az eurózóna gazdasága a recesszió szélén billeg. Az Egyesült Államokban viszont van gazdasági növekedés. Valamivel több, mint három százalékos lesz, 3,1-3,2 százalékos. Ez tulajdonképpen nem rossz. De ott is van elég probléma, három kulcsfontosságú területen egyszerre: külkereskedelmi hiány, fizetési mérleg-hiány és hatalmas, 34 billió dollárra rúgó államadósság” – mondta, hozzátéve, hogy persze Oroszországnak és a BRICS-nek is vannak gondjai, de sem Oroszország, sem a BRICS nem konfliktusok gerjesztésével akar úrrá lenni bajain, hanem közös gondolkodással a megoldáson.
A BRICS kazanyi csúcsértekezletén résztvevő szerb miniszterelnök-helyettes csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a szerb nép döntésétől akarják függővé tenni, vajon a BRICS-hez, vagy az Európai Unióhoz kíván-e csatlakozni.
Alekszandar Vulin a következőket mondta a TASZSZ-nak:
“Amikor a szerb elnök beszél valamiről, azt nagyon komolyan kell venni. Tanulmányozzuk a BRICS-et. A csoport egyre népszerűbb a szerbek körében és általában Szerbiában. Izgalmas lehetőségnek tűnik, mert mostanáig az egyetlen lehetőséget az Európai Unió kínálta nekünk. Mára a BRICS valóságos alternatívává vált, és úgy gondolom, legfeljebb két-három éven belül el kell döntenünk, hogy az EU-t akarjuk-e, vagy a BRICS-et. Ezt a döntést Szerbia állampolgárainak kell meghozniuk, népszavazáson.”
A szerb miniszterelnök-helyettes szerint ahhoz, hogy a döntést meghozzák, időt kell adni a BRICS-országoknak arra, hogy “sokkal jobban koordinált szervezetté váljanak, megfelelő intézményekkel és politikai mechanizmusokkal”.
Kazany, 2024. október 25. péntek (MB)
Kiemelt képen: Putyin orosz elnök Guterres ENSZ-főtitkárral Kazanyban, a BRICS csúcsértekezletén.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
