Precedens erejű ítélet a devizahitelek ügyében

Meg van az ítélet a Takarékszövetkezetes ügyben, ahol a Szegedi Ítélőtábla 2011 márciusában már jogerős döntést hozott, de a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely az ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot.

MOST ÍTÉLETBEN: Érvénytelennek nyilvánította a Partiscum XI. Takarékszövetkezet 2010. március 1-jétől 2010. június 4-ig hatályos általános szerződési feltételeit szerdán első fokon meghozott ítéletében a Szegedi Törvényszék. Az ítélet hatálya kiterjed a pénzintézet valamennyi olyan ügyfelére, aki a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem fizette vissza a hitelét…

A Szegedi Törvényszék a döntését a Csongrád Megyei Főügyészség közérdekű keresete nyomán indult perben hozta meg, ebben a felperes az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítását kérte a pénzintézet esetében.

Az ügyben a Szegedi Ítélőtábla 2011 márciusában már jogerős döntést hozott, de a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely az ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. A szegedi Ítélőtábla márciusban kimondta, hogy a Partiscum Takarékszövetkezet szerződésmódosításainak többsége tisztességtelen volt, ezért ezek évekre visszamenőleg semmisnek tekintendőek.

Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre. Míg az ügyben másodfokon eljáró ítélőtábla a Polgári Törvénykönyvet és a polgári jog általános szabályait hozta fel az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, mondván, a szerződésben a felek egyenrangúak, az LB állásfoglalása szerint a bankhitelek esetében a hitelintézeti törvény előírásait kell figyelembe venni.

A korábbi ítéletek kapcsán felmerült: ha az LB elfogadja a bírósági jogi érvelést, pereskedési lavina indulhat meg a bankok ellen, akiket ezáltal akár 100 milliárdos nagyságrendű kár is érhet.

Ide tartozik még az Index.hu híradása:

Érvénytelennek nyilvánította a Szegedi Törvényszék a Partiscum XI. Takarékszövetkezet 2010. március 1-jétől 2010. június 4-ig hatályos általános szerződési feltételeit szerdán első fokon meghozott ítéletében. Az ítélet hatálya kiterjed a pénzintézet valamennyi ügyfelére, akik a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem fizették vissza hitelüket.

Az ügyben, amelyről először az Index adott hírt, tavaly márciusban a Szegedi Ítélőtáblán született először jogerős ítélet. Ez azt mondta ki, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők; az akkori ítélet még a takarékszövetkezet összes hitelszerződésére vonatkozott. A döntés után a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelső Bírósághoz, amely tavaly szeptemberben – a bankoknak alapvetően kedvező ítélettel – új eljárásra kötelezte a bíróságot, és azt mondta ki: a hitelszerződésekhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítások rendben voltak, az előző bírói fórumok által hivatkozott érvelés viszont nem. Az LB akkori, az ítéletet részben hatályon kívül helyező, és új eljárás lefolytatására kötelező döntése nyomán született a mostani ítélet.

Az MTI beszámolója szerint Gaálné Jobbágy Ildikó bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a bíróságnak az új eljárásban csak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeiben a kamatok, díjak és költségek egyoldalú megváltoztatására vonatkozó kikötései tisztességtelenek-e.

A tisztességtelenség fogalmát a polgári törvénykönyv (ptk) határozza meg akként, hogy a szerződés nem tartalmazhat egyoldalú és indokolatlan, a fogyasztóra hátrányos kikötéseket. Bár a PTK kimondja, hogy a jogszabályban rögzített feltételek nem minősülhetnek tisztességtelennek, és a hitelintézeti törvény is tartalmazza az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, az okok listáját azonban nem sorolja föl, így azok vizsgálhatók – tudatta a bíró.

A hitel- és pénzintézeti törvény, illetve az LB az ügyben hozott részítélete kimondja, hogy a szerződésben objektíven és teljes körűen, nem példálózva rögzíteni kell azokat a felek akaratától független okokat, amelyek bekövetkezte esetén egyoldalúan módosítható a megállapodás.

A takarékszövetkezet szerződési feltételeiben az egyoldalú módosítás indokai között említette a forrásköltségek változását, teljes felsorolást azonban nem tartalmaz. Így lehetőség volt arra, hogy a pénzintézet bármely egyéb okból változtasson a díjakon, kamatokon, költségeken – mondta Gaálné Jobbágy Ildikó.

Az LB kimondta azt is, hogy az okoknak világosnak és érthetőnek kell lenniük. A bíróság szerint a Partiscum általános szerződési feltételei alapján a hitelfelvevők azonban nem tudhatták egyértelműen, pontosan milyen körülmények változása esetén válik lehetővé a szerződés egyoldalú módosítása. A szerződések emellett tartalmaztak olyan speciális közgazdasági fogalmakat is, amelyek ismerete nem várható el a laikus ügyféltől.

A bíró hangsúlyozta, a takarékszövetkezettől nem várható el, hogy hosszabb időtartamú szerződések esetén előre ismerje valamennyi, forrásköltségeit befolyásoló tényező változásának hatását. Az üzletszabályzatban azonban rögzíteni kellene, hogy az így keletkező többletköltség mikor és milyen formában hárítható át az ügyfélre.

Gyenge Zoltán, a Partiscum XI. Takarékszövetkezet ügyvédje az ítélethirdetést követően az MTI-vel közölte, az írásba foglalt bírósági döntés áttanulmányozását követően döntenek arról, fellebbeznek-e.

Forrás: „Fehér kéményseprők”, Index.hu, MTI

Nemzeti InternetFigyelő