Pentagon: Az USA módosítja nukleáris elrettentési stratégiáját
Washington a B61 gravitációs bomba új változatát fejleszti, és növeli atomtengeralattjáróinak készültségét
Az Egyesült Államok a Pentagon jelentése szerint kiigazítja nukleáris elrettentési stratégiáját, hogy megfeleljen az Oroszország és Kína által jelentett potenciális fenyegetéseknek.
A védelmi minisztérium csütörtöki közleményében azt írta, hogy „több nukleáris egyenrangú ellenfél is kihívást jelent az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei biztonságára”, hozzátéve, hogy ezek az országok növelik és modernizálják nukleáris arzenáljukat.
Ennek fényében Richard Johnson helyettes védelmi miniszterhelyettes kiemelte Oroszországot és Kínát, és megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak a nukleáris elrettentés fenntartása érdekében szükség lehet a 2022-es nukleáris helyzetértékelési politikájának kiigazítására. Megjegyezte azonban, hogy a jelenlegi nukleáris modernizációs erőfeszítések nem biztos, hogy elegendőek lesznek.
Johnson szerint ezen aggályok kezelése érdekében a Pentagon „már tett lépéseket a nukleáris elrettentést és rugalmasságot fokozó képességek bevetésére”. A legfontosabb elemek közé tartozik a B61-13-as gravitációs bomba kifejlesztése, valamint a nukleáris fegyverzettel és meghajtással rendelkező Ohio-osztályú tengeralattjárók fokozott készenléte.
A Pentagon tavaly októberben jelentette be a B61-es bomba új változatának kifejlesztését, mondván, hogy az felváltja a régebbi változatok egy részét, és „további lehetőségeket biztosít az USA számára bizonyos nehezebb és nagy területű katonai célpontok ellen”. Eközben Washington hangsúlyozta, hogy a B61-13-as bevetése „nem válasz semmilyen konkrét aktuális eseményre”, és nem növelné a teljes nukleáris készletet.
Az Ohio-osztályú tengeralattjárók az amerikai nukleáris triász kulcsfontosságú elemei, és kifejezetten nukleáris elrettentésre tervezték őket. Akár 12 000 km-es hatótávolságú Trident rakétákkal is felfegyverezhetők.
Johnson megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember végén elrendelte az ország nukleáris doktrínájának megváltoztatását. A dokumentumot úgy módosították, hogy „bármely nem nukleáris államnak az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei elleni, egy nukleáris állam részvételével vagy támogatásával végrehajtott agressziója közös támadásuknak minősül”.
Putyin november 19-én hagyta jóvá a változtatásokat, mivel az Egyesült Államok és több nyugati ország engedélyezte Ukrajnának, hogy külföldi gyártmányú nagy hatótávolságú fegyvereket használjon mélyen Oroszországba irányuló csapásokhoz, annak ellenére, hogy Moszkva arra figyelmeztetett, hogy ez a konfliktus eszkalálódását és a NATO közvetlen részvételét eredményezné az ellenségeskedésekben.
A hét elején Oroszország csapást mért Ukrajnára a legújabb Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétával, közölve, hogy ez válasz volt Kijev határon átnyúló támadásaira, amelyekhez amerikai gyártmányú ATACMS és HIMARS rendszereket, valamint brit gyártmányú Storm Shadow rakétákat használtak.
Kiemelt képen: egy B-1B stratégiai bombázó. / Fotó: © Getty Images
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
