Pankotai Lili igénytelen országnak nevezte Magyarországot, Orbán Balázs reagált a kijelentésre

Beszédében úgy fogalmazott: „mocskosul igénytelen ország vagyunk”, amit azzal indokolt, hogy a társadalom szerinte elsősorban személyi jövedelemadó-mentességet, rezsicsökkentést és egzisztenciális biztonságot vár el, miközben háttérbe szorulnak az olyan területek, mint az oktatás, az egészségügy vagy a gyermekvédelem – írja a Mandiner.

A kijelentésekre Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója közösségi oldalán reagált. Válaszában hangsúlyozta:

a kormány politikája az alacsony energiaárak megőrzésére, az egykulcsos személyi jövedelemadó fenntartására, a családi adókedvezmények bővítésére, a többgyermekes anyák adómentességére, a vállalkozások terheinek csökkentésére és az otthonteremtés támogatására épül. Úgy fogalmazott: szerinte nem helyes lenézni a magyar embereket, akik képesek eldönteni, mi szolgálja az érdekeiket.

Pankotai Lili rövid időn belül reagált a politikai igazgató megszólalására. Válaszában kifogásolta, hogy egy magas rangú kormányzati tisztségviselő egy 21 éves egyetemi hallgatóval folytat nyilvános vitát, ugyanakkor fenntartotta korábbi állítását. Azt mondta: az „igénytelenség” szerinte abban nyilvánul meg, hogy a társadalom nem érvényesíti következetesen igényét a minőségi oktatásra, egészségügyre és valódi gyermekvédelemre. Úgy vélte, ha ezekre valódi társadalmi igény lenne, az politikai következményekkel járna.

Pankotai Lili kitért az árstopok és a minimálbér-emelés kérdésére is, megjegyezve: azon az egyetemen, ahol ő hallgató, Orbán Balázs pedig tanácsadó testületi elnök, már az első félévben oktatják ezen intézkedések gazdasági hatásait. Emellett azzal vádolta Orbán Balázst, hogy érvelésében úgynevezett „szalmabábérvelést” alkalmaz, és nyilvános vitára hívta a politikust.

Orbán Balázs ezt követően nyílt levélben reagált. Ebben azt írta: szerinte nem tartható az a gyakorlat, amikor valaki közéleti szereplőként markáns politikai állításokat tesz, majd kritikák esetén arra hivatkozik, hogy „csupán diák.” Úgy fogalmazott: „kiváló kibúvó minden alkalommal arra hivatkozni, hogy az ember tanuló”, hozzátéve, hogy ezt a kettős szerepfelfogást hosszú távon nem lehet fenntartani.