Pancserpuccskísérletnek nevezte az előrehozott választás ötletét Szánthó Miklós

Az előrehozott választások ötletét a szuverén Magyarország stabilitása elleni pancserpuccskísérletnek nevezte az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Szánthó Miklós vasárnapi Facebook-bejegyzésében azt írta, az akció célja pusztán a hangulatkeltés, a demoralizálás, a szuverenista kormány legitimitásának kommunikációs aláásása, „egy külföldi megbízásból tevékenykedő reklámügynök pancserpuccskísérlete”.

A főigazgató hangsúlyozta: 2010 óta van egy szuverenista kormány, amely nem akar több hatáskörről lemondani az unió vagy bármilyen más nemzetközi entitás javára, nem akar megfelelni a progresszív sajtó „kultúretikai” elvárásainak, és nem fogadja el a hol puha, hol erős nyomásgyakorlást a külföldről szervezett hálózatoktól.

„A szuverenista magyar jobboldallal szemben mindenkor és bármikor szerveződő domináns ellenzék ennek a politikának akar véget vetni és lényegében átadni a kormányrudat a globalista erőknek. A nemzeti szintű hatáskörgyakorlásra allergiás globalista erők számára ugyanis egy ‘ülönutas, valójában a saját útját járó, önérdekkövető, magabíró kormányzat tüske a köröm alatt”

– írta.

Hozzátette: a nyomásgyakorlási eszközök változatosak: hol erőszakba fulladó tömegtüntetések, hol feles többséggel történő alkotmányozásról szövögetett tervek, hol az Országgyűlés pulpitusának vagy a közmédiának „élőtestes elfoglalása„, hol sajtómanipuláció, hol a baloldal kampányának közvetlen, illegális finanszírozása, hol „egy amerikai nagykövetnek öltözött túlfeszült aktivista„.

Szánthó Miklós szerint „mindig volt hozzájuk egy kintről ledobott vagy belülről kiemelt plakátarc, aktuális rising star a baloldalon„: Mesterházy, Bajnai, Vona, Jakab, legutóbb Márki-Zay.

– jegyezte meg.

Véleménye szerint az újdonság most az, hogy Magyar „tervét” igyekeznek tág politikai koordinátarendszerbe helyezni, mint egy valódi alternatívát, kiutat

„a jelenlegi, megroggyant politikai helyzetből” , holott „ha a magyar alkotmányos-politikai rendszer valami, akkor stabil”.

Magyarországon nincs társadalmi kataklizma, nincs általános sztrájk, nincsenek valódi anarchista tömegtüntetések, utcai rendbontás, tömeges erőszak rendőrök és a magántulajdon ellen (ahogy például szilveszterkor volt ilyen számos nyugat-európai nagyvárosban). Franciaországban, ahol nincs stabil parlamenti többsége a kormánynak, Németországban, ahol szétesett a kormánykoalíció, vagy Ausztriában, ahol épp most mondott le a kancellár, ott valós alternatíva/szükség az előrehozott választás – Magyarországon egy hivatalában „zsinórban négyszer megerősített” miniszterelnök, stabil kormánytöbbség van, működő parlament, elfogadott költségvetés – sorolta Szánthó Miklós.

Hozzátette: a felvetés tehát nem pusztán alkotmányjogilag „hülyeség” (az államfő jelen helyzetben az alkotmány szerint nem oszlathatja fel az Országgyűlést, legfeljebb maga a testület mondhatná ki önmaga feloszlását abszolút többséggel), de politikailag is irreleváns.

– hangsúlyozta a főigazgató, megjegyezve: ha jogilag, pláne politikailag nyilvánvalóan nem ér is célt, előrevetíti, hogy a ’26-os választásokig hátralévő időszak is a globalisták és szuverenisták küzdelméről szól majd.

A tét is világos: vagy egy kizárólag Magyarország érdekét néző és annak stratégiai autonómiáját megóvni szándékozó kabinet – vagy azt kibuktatva a hatalomból egy a legfőbb kérdésekben (migráció/multikulti, „transzgenderizmus„, ukrajnai háború) a nyugati globalista elit kívánságait követő, egyebekben meg trendi-fancy módon jóemberkedő komprádorkormány – írta bejegyzésében Szánthó Miklós.