Öt és fél év után másodszor mentették fel a rendőri brutalitás áldozatává vált nemzeti jogvédőt
Öt és fél évvel az események után másodszor is felmentette az első fokon eljáró bíróság azt a nemzeti jogvédőt, akire 2012. július 7-én a Kossuth téren egyenruhások rontottak, földre rántottak, súlyosan bántalmaztak, majd bilincsbe vertek, előállítottak, a kezében tartott mozgógép rögzítésére is alkalmas fényképezőgépét pedig elvették, az azon lévő bizonyítékokat letörölték.
Kürti Zoltánnal a Gyorskocsi utcában közölték, hogy szabadon távozhat, ő viszont maradt és feljelentést tett a rendőrök ellen. 14 (!) hónappal később hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították meg. 2016-ban már felmentették, de a másodfok indokolási és tényállás feltárási hiányosságok miatt új eljárást rendelt el. A mostani felmentő ítélet már ezt követően született 2018. január 18-án. A védelmet ezúttal is dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látta el.
A Polt Péter vezette ügyészség által irányított nyomozások között is minden bizonnyal ritkán fordul elő, hogy egy büntetőeljárás kapcsán akták csúsznak össze a hatóságnál, videofelvételek „törlődnek” önmaguktól, amelynek következtében perdöntő – a terhelt ártatlanságát igazoló – bizonyítékok semmisülnek meg. Ebben az esetben ez történt, ahogy az is kijelenthető, hogy az ügyészség a vonatkozó garanciális jogszabályok durva megszegésével, koncepciós jelleggel és megtorló célzattal járt el. A vád alapjául szolgáló hamis jelentést jegyző négy rendőr közül három fő az eseményeket követően röviddel távozott a rendőrség soraiból, közülük ketten már két hónappal az előállítás után „nem emlékeztek” arra, amit a hamis tartalmú jelentésben kézjegyükkel elláttak. Az ügy bár semmilyen szakaszában nem volt vádképes, ám a dr. Nerpel Zsolt ügyész által képviselt ügyészség annak ellenére is kitart a végsőkig, hogy a vád a bíróság által lefolytatott nyomozás során megsemmisült, annak minden pontja szét lett zúzva. A nemzeti jogvédők várják a jogerős felmentő ítélet mielőbbi megszületését, hogy az elszenvedett jogsértések elkövetőivel szemben megtehessék a szükséges lépéseket az igazságosság megbillent egyensúlyának helyreállítása érdekében.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Mementó 2006 emlékmű
már egyszer megadtam véleményemet (ez máskülönben is kôzismert kell legyen odahaza is) ; az igazságszoláltajás, „Justícia” isten-asszonya függo helyzetben van a politikai hatalom irányában. Ez mindenütt így is van (minnél kevésbé, annál jobb lenne, persze) …
Mo-on (a csonkán) a „politikai hatalom” alatt NEM CSAK a politikusokat, hanem azokat, akiket ok képviselnek, a népet kell értsük. Tehát az, hogy
ennyire nem sikerül, nem megy a bunösök elítélése odahaza, az ezen tényezotol jön …
a 2006-os tuntetés oka, célkituzése az a kormányfo lemondását követelte. Ott 15, maximum 20 ezren követelték ezt. Ez egy nagyon,
de nagyon kis kisebbsége az ország népébol. Ha ott 10-szer, 20-szor
annyian követelték volna a hazugságain lebukott politikus lemondását, akkor az megtörtént volna és egy ilyen tuntetésre a rendorség sem mert volna rátámadni …
tehát ma a bíróságok, ügyészségek e miatt is kénytelen-kelletlen ezt is
bele kell tudják a munkájukban. Ha a nép (az Isten-adta ?) a hazudozó
védelme mellett volt (ezt abból, hogy csak ilyen kevesen követeloztek),
akkor nagyon nehézkes a bunösök elítélése …
csak ennyit errol …, engedelmetekkel …
Egy ilyen ügyésznek milyen jelleme, milyen lelkiismerete, milyen igazságérzete lehet, hogy szégyenérzet nélkül tör ártatlan emberek életére? Van ennek családja, barátja? (Legfeljebb tán a hasonszőrűek között…)
Viszont minden elismerésem és tiszteletem a fiatal bírónőé, és persze Gaudi-Nagy Tamásé. Ők, és a hasonlóan tiszta, becsületes bírók és ügyvédek éltetik még a reményt, hogy egyszer lesz majd Magyarországon is igazságos jogállam.