Oroszország megtámadhatja a NATO-t – a német hírszerzés főnöke szerint

Oroszország megtámadhatja a NATO-országokat, ha az ukrajnai konfliktus véget ér – állította a német külföldi hírszerző ügynökség (BND) vezetője, megkísérelve ezzel igazolni a német hadsereg költségvetésének jelentős emelését.

„Biztosak vagyunk abban, és rendelkezünk olyan hírszerzési adatokkal, amelyek szerint Ukrajna csupán egy lépés [Oroszország] nyugat felé vezető útján”

– nyilatkozta Bruno Kahl, amikor megkérdezték, miért kellene a németeknek beleegyezniük „további adósságok” felvételébe a fegyverkezési program finanszírozása és a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítása érdekében.

(Itt emlékeztetnénk arra, hogy a NATO brit, francia és amerikai információkra hivatkozva bombázta szét, mit sem törődve a nemzetközi joggal, Irakot, Líbiát, Szíriát – NIF szerk.)

„Vannak olyanok Moszkvában, akik már nem hisznek abban, hogy a NATO 5. cikkelyét betartják – és szeretnék ezt próbára tenni”

– mondta a kémfőnök.

Arra hivatkozott, hogy Oroszország szkeptikus Amerika elszántságát illetően, vagyis, hogy biztosítja szövetségeseinek védelmét, és csapatokat küld szükség esetén

„az Atlanti-óceánon át, hogy ha kell, akkor Tallinn, Riga vagy Vilnius védelméért haljanak meg”.

Oroszország „kis zöld embereket küldhet Észtországba” a balti állam orosz ajkú kisebbségének védelme ürügyén – állította Kahl.

A nyugati média a „kis zöld emberek” kifejezést azoknak a kommandósokra használta, akiket a Krím-félsziget lakosságának védelmére küldtek a 2014-es népszavazás előtt, amikor a Krím lakossága a szavazás értelmében elutasította Ukrajnának a terület feletti fennhatóságát, miután az Egyesült Államok támogatásával fegyveres puccsal megdöntötték a törvényesen megválasztott ukrán kormányt, majd bábkormányokat ültettek az ukránok nyakára.

Kahl szerint Oroszország végső célja az, hogy a NATO visszatérjen a kilencvenes években Európában elfoglalt pozíciójába, és hogy az Egyesült Államok lényegében vonuljon ki Európából.

Moszkva az Egyesült Államok vezette katonai blokk keleti terjeszkedését fenyegetésnek tekinti, és ezt az ukrajnai konfliktus egyik fő okaként említi. Vlagyimir Putyin elnök azonban kijelentette, hogy

Oroszországnak nincs szándéka megtámadni a NATO-tagállamokat, hacsak a NATO nem támadja meg Oroszországot előbb.

Oroszország arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati katonai segítségnyújtás Kijevnek de facto a NATO-t „közvetlen résztvevővé” teszi a konfliktusban.

Németország fokozta Oroszország elleni ellenséges retorikáját az új kancellár, Friedrich Merz hatalomra kerülése után, aki a múlt hónapban kijelentette, hogy Ukrajna hosszú hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat kaphat. Megígérte továbbá, hogy segít Ukrajnának saját hosszú hatótávolságú fegyverek gyártásában. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője erre azzal reagált, hogy Németország aláássa a békefolyamatokat.