Óriásit bukott a NAV: itt a mentőöv adózók százainak

Tetemes összegű adót, bírságot, egészségügyi hozzájárulást kérhetnek vissza felügyeleti intézkedés keretében az adóhatóságtól azok a magánszemélyek, akiket az elmúlt években óriási közteherrel sújtott az adóhatóság, miután üzletszerűvé minősítette az ingó értékesítésüket. A Kúria után tegnap a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is kimondta: az alanyi adómentes határig – 2007-ben 4 millió, 2008-2012-ig 5 millió forint éves árbevételig – nem számított üzletszerűnek az ingóságok eladása, így az abból származó jövedelem után az ingó értékesítésre vonatkozó, kedvezőbb szabályok szerint kell meghatározni az adót. Sőt, a bíróság ítélete ennél is tovább megy.

Linczmayer Szilvia (de „szép” magyar neve van – NIF szerk.), a NAV adószakmai szóvivője tavaly november végén közölte a Magyar Hírlap kérdésére, hogy október végéig csaknem 440 ellenőrzést végzett a NAV az aukciós portálokon megjelenő eladók körében. Ez duplája az előző év egészében tartott vizsgálatoknak. Az ellenőrzések során összesen 164 millió forintnyi adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság, a kiszabott bírság összértéke pedig elérte a 12,5 millió forintot. Kérdés, hogy a megállapított összegből mennyi volt jogszerű…

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tegnap meghozott ítélete szerint az alanyi áfamentes határig jogtalanul minősítette üzletszerűnek az adóhatóság az ingó értékesítést. Ugyanezt állapította meg tavaly decemberi ítéletében a Kúria is, amelyet a Pénzcentrum.hu korábban ismertetett.

KATTINTS! Itt a Kúria döntése: mentőöv adózók százainak

A fővárosi bíróság azonban még ennél is tovább ment: megállapította, hogy abban az évben, amikor a perben érintett magánszemély év közben lépte át az alanyi adómentességi határt, csak az afölötti bevételből származó jövedelme után lehet az üzletszerű ingó értékesítésre vonatkozó magasabb adóterhet megállapítani, az alanyi adómentes határig az ingó értékesítésre vonatkozó, kedvezőbb szabályokat kell figyelembe venni. A bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte az adóhatóságot.

Az ingó értékesítésre, illetve az üzletszerű ingó értékesítésre vonatkozó eltérő adózási szabályok megismeréséhez OLVASD EL korábbi cikkünket: Interneten adod el a cuccaidat? Így úszhatod meg az adózást. Írásunkból kiderül, 2012 januárjában jelentősen megváltoztak a szabályok arra vonatkozóan, mikor minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés. Azt is megtudhatod, hogy jelenleg mekkora összegig nem kell adót fizetned, ha ingóságokat értékesítesz.

A bíróság döntésével mindenki jól járhat

Az ítélet nyomán nemcsak a perben érintett adózó lélegezhet fel, hanem a korábban megbírságolt és tetemes adóteherrel sújtott magánszemélyek is felügyeleti intézkedést kérhetnek, és visszakaphatják az adóhatóság által jogtalanul beszedett adóforintjaikat. A bíróság döntése valójában azt jelenti, hogy valamennyi ingó értékesítésből származó jövedelem ellenőrzése kapcsán hozott adóhatósági határozat jogsértő – véli Angyal József okleveles adószakértő, aki a mostani perben, és több más, ingó értékesítéssel kapcsolatos ügyben is szakértőként vett/vesz részt.

Bármely összegű értékesítés esetében van ugyanis az alanyi adómentes határig terjedő része a bevételnek, ameddig – a bíróság döntése nyomán – az ingó értékesítésre vonatkozó kedvezőbb adózási szabályokat kellett volna alkalmaznia az adóhatóságnak. Vagyis azokban az ügyekben is van keresni valójuk a magánszemélyeknek, amelyekben az értékesítésből származó bevétel meghaladta az adott évre meghatározott alanyi áfamentességi határt, de a teljes megszerzett jövedelemre az üzletszerű ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint rótta ki az adóhatóság a közterhet.

Azokban az ügyekben meg pláne érdemes lépni, amelyekben az árbevétel nem érte el a 4, illetve 5 millió forintot, mégis azt állapította meg az adóhatóság, hogy a magánszemély üzletszerű tevékenységet folytatott, és emiatt tetemes összegű személyi jövedelemadót, bírságot, egészségügyi hozzájárulást és általános forgalmi adót varrt a nyakába. Mind a bíróság, mind a Kúria döntése megerősíti, hogy azok a magánszemélyek, akik 2012 előtt az alanyi áfamentes határ alatt értékesítettek ingóságokat, nem folytattak üzletszerű tevékenységet – nyomatékosítja Angyal József.

Az ötéves elévülési időn belül felügyeleti intézkedést kérhetnek azok az adózók, akik beletörődtek az adóhatóság elmarasztaló határozatába, és korábban nem fordultak bírósághoz, illetve azok, akik esetében még folyamatban van az adóhatósági eljárás. A 2007-es adóévet érintő ügyekben jár le idén december 31-én az elévülési idő. Azok, akik az elsőfokú adóhatósági határozatot sem támadták meg, a másodfokon eljáró adóhatósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Akik elmentek a másodfokig, és ott veszítettek, az adóhatóság elnökétől kérhetik a felügyeleti intézkedést az említett ügyben hozott, illetve a Kúria korábban lapunkban ismertetett ítéletére hivatkozva.

Mit lép vajon az adóhatóság?

A Pénzcentrum.hu egy neve elhallgatását kérő revizortól úgy értesült, hogy a Kúria tavaly decemberben hozott ítélete után az ellenőrök azt az utasítást kapták a NAV elnökétől, hogy minden változatlan marad, folytatja az adóhatóság a korábbi adómegállapítási gyakorlatát. Érdekesség, hogy egy folyamatban lévő perben a NAV arra hivatkozva kérte a tárgyalás elhalasztását, hogy anyagtorlódás van, és az ügyintéző nem ér rá az adott üggyel foglalkozni. Az érintett házaspár két tagja 2009-ben fejenként 4-4 millió forint értékben adott el ingóságokat az interneten, vagyis ők is az alanyi adómentes határon belül voltak.

Non plus ultra az ítéletben: költségként elszámolható az egészségügyi hozzájárulás, ergo tényleg hibás a 2012-es adóbevallás

Az ítéletnek egy másik vitatott kérdésre kiható megállapítása is van. Nevezetesen arra, hogyan kell kitölteniük a 2012. évi személyi jövedelemadó bevallásukat azoknak, akik az elmúlt évben megváltozott szabályok alapján egyértelműen üzletszerű ingó értékesítést folytattak.

Ha az eladott ingóságokról nem volt meg a beszerzési számla, akkor a NAV a 2012 előtti éveket érintő ellenőrzések során, így a perben érintett ügyben is, jellemzően azt feltételezte, hogy a vizsgált adózónak 10 százalékos költsége volt, és 90 (!) százalékot nyert az üzleten. Az így meghatározott jövedelemre állapította meg az adóhatóság, hogy a magánszemélynek mennyi adót, illetve egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

A bíróság mostani ítéletében kifogásolta a NAV jövedelem-meghatározási módszerét. Megállapította, hogy a 2012 előtt még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás és az aukciós oldalnak fizetett jutalék (jellemzően 6 százalék) több mint a 10 százalékban meghatározott átalányköltség. Az ítélet leszögezte: az egészségügyi hozzájárulás költségként elszámolható az Szja. törvény 3. számú melléklet I. fejezet 10. pontja szerint.

Utóbbi megállapításnak nagy jelentősége van abban a vitás ügyben, hogy használható-e vagy sem az adóhatóság által a 2012. évre rendszeresített szja-bevallási nyomtatvány.

A Pénzcentrum.hu Angyal Józsefre hivatkozva már több cikkben is felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet helyesen elszámolni a 2012. évi szja-bevallásban azokkal a jövedelmekkel, amelyek után a magánszemélynek kell megfizetni a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Ilyen önálló tevékenységből származó jövedelem például az interneten keresztül üzletszerűen végzett ingó értékesítés, de ezek a szabályok vonatkoznak egyebek között az önálló tevékenységet végző magánszemélyekre is.

Az adóhatóság által készített bevallási nyomtatvány 7. sorában kellene feltüntetni azokat az önálló tevékenységből származó jövedelmeket, amelyek után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos eho megfizetésére. A bevallás kitöltési útmutatója szerint viszont a jövedelmet úgy kellene megállapítani, hogy alkalmazni kellene az úgynevezett 78 százalékos szabályt, vagyis a költségek és egyéb ráfordítások, vagy akár átalányköltség figyelembe vételével megállapított jövedelemnek a 78 százalékát kellene jövedelemként figyelembe venni. A nyomtatványkitöltő szoftver is eszerint számol.

A törvény szerint azonban a 78 százalékos szabály nem alkalmazható akkor, ha az egészségügyi hozzájárulás költségként elszámolható. Mint azt már több cikkünkben is megírtuk, Angyal József már januárban figyelmeztetett arra, hogy hibás a bevallás, mivel a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként elszámolható az Szja. törvény 3. számú melléklet I. fejezet 10. pontja szerint, tehát ezeknél a jövedelmeknél – függetlenül attól, hogy valaki elszámolja-e vagy sem az eho-t költségként – nem alkalmazható a 78 százalékos szabály. Ezt az álláspontot erősíti meg a mostani ítélet is.

Megírtuk, hogy korábban a NAV saját szakértője is úgy foglalt állást az adóhatóság szakmai lapjában, az Adóvilágban, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelmek meghatározásakor nem lehet alkalmazni a 78 százalékos szabályt. Az adóhatóság azonban nem kívánta módosítani a nyomtatványt. Ehelyett az történt, hogy ugyanaz a főmunkatárs megváltoztatta saját korábbi álláspontját a bevallásban foglaltaknak megfelelően a nem hivatalos tájékoztatónak számító Adó újságban.

OLVASD EL a témában írt korábbi cikkeinket:

Ki fogja ezt megfizetni? Saját szakértőjével vitatkozik az adóhivatal

Kösd fel a gatyád, ha az interneten üzletelsz! Újabb meglepetés a NAV-tól

Forrás: Pénzcentrum

Nemzeti InternetFigyelő