Orbán Viktor: a következő napokban dől el, kiterjed-e a háború Európára

A következő napokban dől el, közelebb kerül-e, kiterjed-e az orosz-ukrán háború Európa irányába, vagy „végképp letekerik a háború lángját” – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, „izgalmas pillanatban vagyunk„.

„Akinek ereje van, az cselekszik, akinek nincs, az beszél” – tette hozzá. Kifejtette: az oroszok és az amerikaiak, akik erősek, tárgyalnak és egyezkednek, míg az európaiak – akik gyengék, és nincsenek is bevonva ebbe a folyamatba, kimaradnak Európa jövőjének e fontos kérdéséből – inkább beszélnek.

A kormányfő úgy folytatta: ha az európaiak akarata érvényesül, akik szerint továbbra is folytatni kell a háborút, azaz nem a békét kell keresni, hanem a háborút a harctéren kell megoldani, akkor „a háború egyre közelebb kerülhet hozzánk, és a háborús fenyegetés nőni fog„.

Hozzátette, a nap folyamán fontos találkozó lesz Belgiumban a német kancellárral és az Európai Bizottság elnökével, hogy rávegyék a belgákat arra: az országukban befagyasztott orosz vagyont vegyék el, dobják be az európai pénzek közé, és ebből az összegből, „ravasz jogi megoldásokkal” finanszírozzák a háborút.

Elmondta, ha az európaiak sikerrel járnak, rengeteg pénz áramlik a következő időszakban Ukrajnába, és akkor Magyarországnak az a dolga, hogy ebből kimaradjon, mert nem akar oda pénzt küldeni és belekeveredni a háborúba. Ha a belgák ellenállnak, akkor az európai vezetőknek be kell ismerniük: nincs pénz a háborúra, a megoldást sem a frontvonalon kell keresni, és támogatni kell az amerikaiakat az oroszokkal való tárgyalásban – rögzítette.

Orbán Viktor jelezte, a belgák sajátos helyzetben vannak, náluk van a befagyasztott orosz vagyon, a belgák ugyanis nagyon erősek a különböző országok valutatartalékának kezelésében. Kétszázmilliárd euróról beszélnek, és a belga cégek felelősséget vállaltak azért, hogy az oroszok ezt a pénzt visszakapják, illetve, amikor szükségük van rá, akkor hozzáférnek. Az Európai Unió ezeket a belga cégeket hozta lehetetlen helyzetbe azzal, hogy befagyasztotta a vagyont, ami példátlan a nemzetközi jogban – tette hozzá.

A miniszterelnök rámutatott: a belgák nem akarják vállalni azt a kockázatot, hogy ha erre a pénzre ráteszik a kezüket, és később a nemzetközi pereket nagy valószínűséggel elbukják, nekik kell majd helyt állniuk, ezért garanciákat szeretnének.

A kormányfő kifejtette: kiderült, hogy az Európai Unió korábbi második embere, a testület alelnöke, a külügyekért felelős biztos valamit csinált, gyanús dolgok történtek. Miközben úszik a korrupcióban az Európai Unió, és nemcsak a bizottság, hanem maga az Európai Parlament is hangos a korrupciós ügyektől, kellene valami okosat mondania az ukrajnai korrupcióról. Ez nem megy – mondta, hozzátéve: ami történik Ukrajnában, az történik Brüsszelben is, ilyenkor „kéz kezet mos„, nincs könnyű helyzetben a bizottság.

Közölte: Magyarország beperli az Európai Bizottságot, ha a magyar vétót kikerülve hoznak döntést az orosz gáz- és olajvásárlás elleni szankciók ügyében.

Úgy fogalmazott: „Brüsszel cinkelt lapokkal játszik„, azt találta ki, hogy az orosz gáz- és olajvásárlás betiltása – ami alól Magyarország és Szlovákia korábban mentességet kapott – nem is szankció, hanem egy kereskedelempolitikai döntés, ami az uniós jog szerint nem igényel egyhangúságot, meg lehet hozni többségi döntéssel is.

„Vagyis kikerülik a magyar vétót, teljesen törvénytelenül” – hangsúlyozta, és ezt a lépést a jogállamiság nyílt megsértésének nevezte.

„Be is fogjuk perelni ezért a bizottságot, (…) ha ezt a döntést hozza, akkor jogi úton is elégtételt akarunk venni” – emelte ki a miniszterelnök.

Megjegyezte: ezzel ugyan „nem vagyunk kint a vízből„, mert mire Európában egy jogi ügy végigfut, addigra már „nyolcszor véget ér a háború„, de Magyarországnak akkor is jeleznie kell, hogy az Európai Unió letért a jogállamiság útjáról, jogsértést követ el, visszaél a hatalmával.

Emlékeztetett: szankciós lépést a tagállamok csak egyhangúlag hozhatnak meg, mivel ezt Magyarország nem támogatta, ezért ránk nézve nem is tudtak ilyen döntést hozni. „Ezt a kivételt elértük, elértem, ezt kitárgyaltam” – tette hozzá.

– jelezte.

A magyar gazdaság és a magyar családok létkérdésének nevezte azért azt, hogy Magyarország rajta maradjon az orosz energia szállítási útvonalán.

Értékelése szerint ezzel kapcsolatban már két veszélyt elhárítottak: az amerikai elnökkel folytatott tárgyalásai során elérték, hogy Magyarországra ne vonatkozzanak az orosz energiára kivetett amerikai szankciók, az orosz elnökkel pedig arról állapodtak meg, hogy akármi is történik az orosz energiarendszerben, Magyarország meg fogja kapni azt a mennyiségű olajat és gázt, amire korábban leszerződött.

„Két nagy kő már legördült a szívünkről„, de van még egy harmadik is, ez Brüsszel, amely totális tiltást akar bevezetni az orosz olaj és gáz használatára – fogalmazott Orbán Viktor.

Jelezte: ez az európai döntés csak 2027-ben lépne életbe, így lehet reménykedni abban, hogy addigra béke lesz, és az egész szankciós politika is a múlté lesz.

Kiemelt képen: Orbán Viktort kérdezi Törőcsik Zsolt a Kossuth Rádió „Jó reggelt Magyarország” című műsorában 2025. augusztus 1-én. / Fotó: screenshot

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!