Orbán: a rezsiharc eredményét meg kell védeni

A rezsiharc eredményét meg kell védeni – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy Brüsszel árat emelne az áram és az üzemanyag esetében is azzal az indoklással, hogy klímavédelmet kell folytatni.

Elmondta: Brüsszel meg akarja adóztatni egy bonyolult rendszer bevezetésével azokat az embereket és családokat, akiknek saját autójuk és lakásuk van, a visegrádi országok azonban ennek ellenállnak, és a jövő héten esedékes európai csúcstalálkozón semmiképpen nem járulnak hozzá olyan döntésekhez, amelyek tovább emelnék a villany és a gáz árát.

A klímavédelem jó dolog – jegyezte meg Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy annak költségeit nem a lakossággal, hanem a károsanyag-kibocsátó nagy cégekkel kell megfizettetni.

Ehhez az árszabályozási rendszer átalakítása, a spekulációs elemek kiküszöbölése szükséges – jegyezte meg, megemlítve, nem szabad a pénztőkét beengedni erre a területre, mert abból baj származik.
Kiemelte: Bécsben vagy Berlinben kétszer-háromszor annyit fizetnek az emberek a villanyért, a gázért, mint Budapesten, Svédországban pedig a budapesti gázár nyolcszorosát fizetik.

Emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben felálló kormány egyik első küzdelme a Brüsszellel éveken át vívott rezsiharc volt. Megemlítette: a piaci árak esetén évente 380-400 ezer forinttal fizetne többet a mostaninál egy átlagos magyar család. Hangsúlyozta, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok mintegy tizenöt alkalommal adtak engedélyt a nemzetközi multicégeknek az árak emelésére, és a „Gyurcsány-féle erőcsoport” a parlamentben most is azt követeli, hogy a kormány vezesse be a piaci árat a gáz- és az áramszolgáltatás tekintetében.

A kormányfő a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a harmadik oltás felér egy életbiztosítással. Hozzátette, ő maga a hétvégén kapja meg a vakcina harmadik adagját.

Kijelentette: járvány negyedik hulláma „lassan bekeríti Magyarországot, kelet felől mindenképpen”, megjegyezve, a szomszédos Romániában – ahol a magyarországi 59 helyett csak 29 százalék az átoltottság – riasztó a helyzet. Hozzátette: Magyarország úgy döntött, hogy teljesíti a románok kérését, és a határhoz közeli két kórházban egyelőre ötven beteget ellát.

A miniszterelnök arra biztatott mindenkit, fontolja meg a maszkhasználatot, noha – tette hozzá – az önmagában nem véd meg a fertőzés ellen, csak az oltás. Kifejtette, az oltás működik, a beoltottak között egy százaléknál kisebb a koronavírusban megbetegedők aránya.

Azt is mondta, hogy a negyedik hullám nem kerülhető el, a vírus delta variánsa sokkal agresszívabb a korábbiaknál. Így a veszély is sokkal nagyobb, ezért arra kérte az embereket, ne kockáztassanak, oltassák be magukat.

Kijelentette: Magyarország nyáron fölkészült arra, hogy egy nagyon erős őszi járványhullámot is kezelni tudjon anélkül, hogy az ország működését le kellene állítani; van vakcina, kórházi ágy, lélegeztetőgép, gyógyszer, ápoló és orvos is. Ugyanakkor jelezte: itthon a negyedik hullám egyelőre még nem érte el azt a szintet, mint számos más országban.

Arról is beszélt: Magyarországnak minden reménye megvan arra, hogy legyen saját fejlesztésű vakcinája, amit a magyar oltóanyaggyár gyárthatna. Ez azonban még nem biztos, így a gyár működése érdekében biztosítani kell, hogy a máshol fejlesztett vakcinákból is legyen megrendelés – fejtette ki azzal kapcsolatban, hogy akár már idén megkaphatja Magyarország a Szputnyik oltás technológiáját.

A kormányfő a migrációról szólva úgy értékelt: a nyugat-európaiak feladták azt a reményt, hogy a „saját nemzetük asszonyai és férfiai” a demográfiai válságon úrrá tudnak lenni. „Azt mondták, hogy ha nem megy, ha nem születik elég gyerek, német, belga vagy francia, pótolni kell a hiányzókat. Hiányzik egy német, jó lesz helyette egy afrikai vagy jó lesz egy ázsiai. Darab, darab, a szállítószalag mellett ez is jó, az is jó.” – fogalmazott. Szerinte ez egy olyan gondolkodásmód, amely a magyar embert „mellbe vágja”.

Hangsúlyozta: Magyarország ezzel szemben még harcol, hogy sikerüljön elmozdítani azokat az akadályokat, amelyek miatt végül kevesebb gyermek születik, mint amennyit a fiatalok vállalni akarnak.

Úgy vélte, a „nyugati gőgből” fakad az, hogy a migránsokkal kapcsolatos politikát Magyarországra akarják erőltetni, mert a nyugatiak nem érik be azzal, hogy sikeresek, ahhoz is ragaszkodnak, hogy nekik van igazuk. Nekik nem elég, hogy szabadok, úgy élhetnek, ahogy ők akarnak, és olyan döntéseket hozhatnak, amit a saját népük kíván, ők azt is akarják, hogy ismerje el mindenki, hogy az ő döntésük az egyetlen jó döntés, és utána vegye is át, tehát meg akarják nekünk mondani, hogy hogyan éljünk – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint minél nagyobb egy ilyen gondolkodású ország, annál nagyobb veszélyt jelent Magyarországra.

A kormányfő arra is kitért: a németek a barátaink, és „sok szép évet húztunk le velük együtt”, de az utóbbi időben például a migráció kérdésében Németország egy „német Európát” akar megvalósítani, amelyben ők akarják megmondani, hogy milyennek kell lennie Európának. Kijelentette: Magyarország szervezi az ellenállást, 12 ország most közösen írt egy levelet arról, hogy a kötelező kvóták helyett milyen lépéseket kellene tenni Európa külső határainak védelme érdekében.

Úgy fogalmazott: „virágcsokrokkal, plüssmacikkal” és „fogadóbizottságokkal” nem lehet megvédeni határt, a határra rátámadó, a kerítésen átjutni akaró migránsokat meg kell állítani.

Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

MTI

A kormányfővel folytatott reggeli beszélgetés teljes egészében ide klikkelve hallgatható meg