Oktoberfest 2011. – Őszi sörfesztivál Münchenben
Az Árvalányhaj művésztanya baráti társasága autóbuszos kirándulást szervez a müncheni sörfesztiválra.
Időpont: 2011. szeptember 23 – 24 – 25. (péntek – szombat – vasárnap)
Utazás: 30 fős autóbusszal. Útvonal: Budapest – Melk – Salsburg – München és vissza.
Ellátás: szállás reggelivel
Program: Az utazás során megtekintjük a melki apátságot és a Strasbourg melletti berchesgadeni Sasfészket. Szállásunk egy München melletti falusi panzióban lesz.
Részvételi díj: 39.900.- Ft/fő
Az ár tartalmazza: az utazás, a szállás, a reggeli és az idegenvezetés díját!
A belépők, a sörfogyasztás és a további étkezések nem szerepelnek a részvételi díjban!
További részletes tájékoztatást adunk a jelentkezést követően.
Jelentkezési határidő: 2011. július 10.
Elérhetőség: Mobil: 06/20/4847-640
Email: muvesztanya@gmail.com
Sörfesztivál röviden
A világhírű müncheni sörfesztivál minden évben szeptember végétől október első hétvégéjéig rendezik meg közel 6 millió résztvevővel.
Röviden nehéz leírni egy ilyen grandiózus sörfesztivált, de koncentráltan kell elképzelni sok-sok sörsátrat, mindegyikben más-más különleges sörfajtákat, minimum literes korsókat, igazi ízletes német Wurstokat, vidám sramli zenét és sok-sok vidám, hangos embert.
Müncheni sörfesztivál története
A müncheni sörfesztivál a világ egyik legnagyobb népünnepélye. 1810 óta évről évre több millió ember látogatja a Theresienwiese-n megtartott eseményt. Erre az alkalomra a müncheni sörfőzdék különleges sört főznek (Wiesnbier), amely nagyobb alkoholtartalmú a szokásosnál.
A sörfesztivál története 1810. október 17-én egy lóversennyel kezdődött, amely hercegi esküvő fényét volt hivatott emelni, és ötlete egy polgári származású tiszttől jött. Az ötlet kedvező fogadtatásra talált a királynál, így megrendezésre került a Theresienwiese-n (Terézrét), amely akkor még München egy külső kerülete volt, az Oktoberfest elődje. Az eseményt ezt követően néhány éven át magán finanszírozással évente ismét megrendezték, majd 1819-től München városa vette át a rendezvény megrendezését.
A müncheni sörfesztivál viszonylag rövid történelmi múltra tekint vissza. Először 1810. október 17-én rendezték meg. I. Lajos király feleségül vette Teréz hercegnőt, és München város egész lakossága hivatalos volt az ünnepségre. A müncheni városfal melletti réten nagyszabású lovasversenyt hirdettek az esküvő alkalmából. Azóta hívják azt a mezőt Theresienwiesé-nek (Terézia-mező).
Sörfesztivál a múltban
A sörfesztivált 1810 óta csak azokban az években nem rendezték meg amikor valamilyen háború zajlott éppen. Ilyen volt a napoleoni háború (1813), porosz-osztrák háború (1866), német-francia háború (1870), az I. világháború évei (1914-1918), a II. világháború évei (1939-1945), valamint volt néhány év amikor kolerajárvány (1854 és 1873), vagy a magas infláció (1923-1924) miatt nem tartották meg a sörfesztivált.
1880-tól engedélyezte a müncheni városvezetés a sör árusítását és 1881-ben nyitott ki az első sült csirke árus. Azért, hogy több ülőhelyet tudjanak biztosítani a sörfesztivál növekvő látogatóinak és termet a zenekaroknak, a sörfőzdéket nagy sörsátrakba helyezték át. Ezzel egy időben a fesztivál egyre több mutatványost és körhintást vonzott, akik a hangulat fokozásáról gondoskodtak. 1910-ben ünnepelte a fesztivál a 100. születésnapját, ebből az alkalomból 12 000 hektoliter sört mértek ki. A Bräuroslban, az akkori legnagyobb sátorban 12 000 vendég foglalhatott helyet. Ma a sörfesztivál legnagyobb sörsátra a 10 000 férőhelyes Hofbräu-Festhalle.
1950-ben az akkori főpolgármester tradicionálissá váló mozzanattal nyitotta meg a fesztivált, egy csapra vert söröshordó csapját egy kalapács segítségével leütötte. Az ezt követő évtizedekben fejlődött a müncheni sörfesztivál a világ legnagyobb népünnepélyévé.
Sörfesztivál napjainkban
A sörfesztivált ma már évente több mint 6 millió látogatót vonz. Egyre nagyobb számban található köztük külföldiek olaszok, osztrákok, amerikaiak, japánok, és ausztrálok és persze egyre több a magyar sörbarát is.A sörsátrakon kívül ma már számos más szórakozási lehetőség, például óriáskerék, ember nagyságú bábszínház vagy zsákbamacska is várja a látogatókat. A nagy sátrakban esténként bohócok valamint farsangi- és népviseleti ruhákba öltözött fellépők szórakoztatják a vendégeket, majd felcsendül a sramli, és percek alatt hatalmas mulatság keretében osztoznak a felhőtlen jókedvben a résztvevők.
Nemzeti InternetFigyelő