Nyugaton azon óbégatnak, hogy a ránkvándorlók a már meglévő muzulmán PT-ba illeszkednek be

Nem tudnának, de egyébként sem akarnak beilleszkedni az Európába érkező migránsok. A most működő társadalmi rendek egyikét sem fogadják el – ehelyett csak a hozzájuk hasonlók társaságát keresik, és párhuzamos társadalmat (PT) kezdenek építeni.

Tavaly októberben, a nagy bevándorlási hullám tetőzését követően egy dán napilap megrendelésére készült az a figyelemre méltó felmérés, amely reprezentatív adatot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a már itt letelepedett nem-európai bevándorlók hogyan viszonyulnak az európai ország társadalmi rendjéhez. A Jyllands-Posten megrendelésére készült kutatásból kiderült, hogy minden tíz, Dániában élő muszlim közül négy úgy gondolja: nem elfogadható az ország jelenlegi alkotmánya, az ország törvényeit ehelyett inkább hozzá kellene igazítani a Koránhoz.

A válaszadók 26,5%-a az iszlám jogrend és a dán alkotmány egyvelegét tartotta kívánatosnak, 11,3%-uk szerint pedig a saría jogrend kellene a dán alkotmány helyébe lépjen. Az országban már letelepedett muszlim bevándorlók, annak ellenére, hogy aktívan részt vesznek az európai ország mindennapi életében, munkát találtak és stabil egzisztenciát teremtettek, továbbra is úgy gondolják, hogy az iszlám vallási törvényei mentén kellene változtatásokat végrehajtani az európai ország alkotmányában. Tehát a munkaerőpiaci integráció nem változtat azon, hogy ők egy másik kultúrából érkeztek, és Európában letelepedve gyermekeiket is annak szellemében nevelik. Dániában eddig mintegy negyedmillió muszlim bevándorló telepedett le, közülük mintegy százezer fő jelenleg is ősei kultúrája mentén akarná módosítani a befogadó-ország alkotmányát.

Januárban a norvég rendőrség vezetője arra mutatott rá, hogy ez a probléma nem elszigetelt jelenség, hanem Európa minden országában megfigyelhető, ahol migránsok letelepednek. Marie Benedicte Bjørnland január közepén egy Svédországban tartott biztonságpolitikai konferencián vett részt, ahol a Kölnben történteket és annak hosszú távú következményeit tárgyalták. A norvég rendőrvezető akkor kijelentette:

“senki nem veheti garantáltnak, hogy az Európába érkező új népcsoportok alkalmazkodni fognak az általunk elfogadott társadalmi normákhoz.”

Bjørnland elmondása szerint a tömeges bevándorlással újabb társadalmi feszültségek és törésvonalak jelennek meg; egyrészt minden egyes, migránsok által elkövetett bűncselekmény (legyen szó akár elszigetelt esetről is) tovább radikalizálja nem csak a szélsőjobboldalt, hanem a társadalom egészét, ami így egyre kevésbé fog befogadóan viszonyulni az új közösségekhez.

Bjørnland szerint egyértelműen látható, hogy a migráns közösségek magja egyáltalán nem is akar alkalmazkodni a jelenlegi társadalmi rend normáihoz. Ehelyett saját közösségeket hoznak létre, annak belső normái szerint élnek, és akkor is elkülönülnek a jelenlegi társadalmi rend közösségeitől, ha történetesen egy forgalmas nagyvárosban élnek. A rendőrfőnök szerint a többségi társadalom elutasítása idővel ezekhez a mag-közösségekhez közelíti a kezdetben beilleszkedésre törekvő csoportokat is, így a hatóságok és a bevándorlás-párti politikai erők minden törekvése ellenére párhuzamos társadalmak jönnek létre.

Metafizikai különbségek garantálják az új közösségek elkülönülését

Idén májusban egy az INSA által végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a németek mintegy 60%-a úgy gondolja: az iszlámnak nincs helye Németországban. A napokban pedig a német köztévé nyíltan beszélt arról, hogy a németek Magyarországra menekülnek a migránsok elől; egy ingatlanközvetítő szerint minden tíz ügyfele közül nyolc a migránsok miatt hagyja el Németországot, és részben amiatt Magyarországra esik a választásuk, mert itt “a lakosság túlnyomó többsége keresztény”. Nem hajlandók elviselni többé a mindennapos utcai konfliktusokat, ehelyett inkább elvándorolnak. Most a felső-középosztály körében tapasztalható ez, de később kiterjedt jelenséggé válhat a keletre vándorlás.

Februárban a Magyar Idők konzervatív napilapnak nyilatkozva Maróth Miklós, az iszlám világ kulturális és vallási jellegzetességeit jól ismerő orientalista kifejtette, hogy a migránsok beilleszkedésével elsősorban az a probléma, hogy ők maguk nem is akarnak beilleszkedni. Igaz, a “kulturálisan kompatibilis” – nyelvtudással, piacképes végzettséggel rendelkező – személyek egy kis csoportja be tud illeszkedni, de a migránsok többsége egyáltalán nem is keresi a kapcsolatot az európai társadalommal, annak ellenére, hogy egy európai országban él.

“Nem is igen érdekli őket a befogadó közeg, tekintettel arra, hogy a muzulmán meggyőződésük azt súgja nekik: az ő vallásuk magasabb rendű, tehát ők vannak a vallási igazság birtokában, míg a keresztények meghamisítják Isten szavát.”

A szakértő szerint a migránsok “magukkal hozzák a káoszt és rendetlenséget”, és nem fogadják el az európai társadalmak normáit. Törvényszerű, hogy az esetek többségében a muszlim bevándorló elsősorban muszlimokkal fog kapcsolatokat ápolni, függetlenül attól, hogy a társadalom egyébként elutasítja-e. Maróth szerint mindez különösen érvényes az illegális bevándorlókra, akik már európai pályafutások kezdetén, a határ átlépésekor is törvénysértést követtek el. Ők többnyire később sem igazodnak hozzá az európai normákhoz.