„Nemzeti” kormányunk alatt is eltűnőben a magyar föld
A TAHSZ V. értekezlete
„Nem én kiáltok, a föld dübörög”
– a földtörvény társadalmi vitája –
a Magyarok Házában május 5-én
A 2010-es kormányváltás szép ígéretei ellenére katasztrófával fenyeget a politika tétlensége földügyben. „Itt az idő”, hogy az értelmiség nyomatékosan követelje a kormánytól ígéretei betartását. Ha ez sem lenne elég, már csak nagyméretű társadalmi ellenállás segíthet rajtunk, hogy a spekulánsok ne húzzák ki lábunk alól a földet, s ezzel a nemzeti szuverenitás utolsó és legfontosabb maradékát.
Érzékelvén a spekulánsok óriási hatalmát, a magyar társadalmat egyre inkább fásultság és depresszió keríti hatalmába, lévén, hogy „nemzeti” kormányunk sem képes, vagy talán nem is akar valódi ellenállást kifejteni a kupecek hadával szemben. Pedig van más út is, még az EU-n belül is. A picinyke Észtország, Litvánia és a hozzánk hasonló méretű Bulgária is alkotmányos úton akadályozza a kupecek térhódítását. A magyar politika szolgalelkűsége a leggyalázatosabb megalázás, amit el kellett szenvednünk. Röviden ezzel jellemezhetnénk a TAHSZ V. értekezlete előadóinak (Rácz Sándor, Morvai Krisztina, Tanka Endre) háttérelemzését. Hál-istennek ők konstruktív javaslatokat is tettek.
Miért nincs a gazdálkodók, s főleg a fiatalok számára földhöz jutási lehetőség, amikor a demográfiai katasztrófát és az elszegényedést pont ezen az úton lehetne feltartóztatni, sőt hazánk adottságai alapján akár megfordítani is. Miért van az, hogy Magyarországon még a megmaradt állami kézben levő földvagyon is fenyegetve van, sőt nem csak fenyegetve, hanem mostani „nemzeti” kormányunk alatt is eltűnőben van? Ennek legfontosabb oka, hogy míg például a fent említett ex-szocialista országok az állami földtulajdont forgalomképtelen közvagyonná nyilvánították, addig hazánkban dívik a külterületi termőföldek ingatlanná és ezáltal korlátlanul forgalomképessé változtatása. Ezt még megfejeli a jogi személyekkel (cégekkel) szemben alkalmazott jogszabály, mivel ők 2500 hektárt is vásárolhatnak. Pedig ez pozitív diszkrimináció, amit az EU tilt, de amit kivételesen nem ró fel nekünk, mivel ez a spekulánsoknak kedvez. A kormány ígéreteivel szemben a családi gazdaságok semmibevétele az NFA (Nemzeti Földalap) pályázatoknál világosan megmutatta, hogy a tendencia továbbra is a nagybirtokrendszer felé irányul, ami már most rendkívül egészségtelen túlsúlyt mutat. Amíg az EU-ban 19 hektár földtulajdon az átlag, és 50 hektár fölött csak a földek 8 százaléka van, addig hazánkban az átlag alig 2 hektár, viszont a termőföld több mint 80 százaléka 300 hektár fölötti tulajdonosok kezében összpontosul. Rendkívül sürgős tehát a még állami kézben lévő földek (2 millió 176 ezer hektár) és a 930 ezer hektár természetvédelmi terület forgalomképtelen kincstári vagyonná minősítése és az 1,5 millió hektár részarány tulajdonú földek állami megvétele. Egy teljesen új földtörvényre van tehát szükség, amely lebontaná a már kialakult nagybirtokrendszert és fokozatosan kis- és közepes méretű gazdaságokká alakítaná át őket.
Ebben segíthetne az az új FAO határozat, amiről Morvai Krisztina számolt be, amit 130 ország agrárszakértői dolgoztak ki és május 11-én lesz előreláthatólag hatályos. Ez a határozat az emberjogi szempontok széleskörű figyelembevételével született meg, hangsúlyozván, hogy a gazdaságnak, és főleg a mezőgazdaságnak, mint létünk alapjának, emberközpontúnak kell lennie, amely a biodiverzitást, a családi kisgazdaságot jelenti a nagy monokultúrákkal szemben. Habár Tanka Endre ezt romantikus reménynek nevezte, mondván, hogy az EU csak azt ismeri el reá is kötelező jognak, amit extra átemel az acquis communautaire-be, Krisztina álláspontját tartjuk helyesnek, mivel Dávid is legyőzheti Góliátot, ha fegyverét ügyesen használja.
Végezetül közöljük Tanka Endre professzor remekül átgondolt 10 pontját, amivel a magyar föld még megmenthető lenne:
A gazdák törvényes követelései a kormány földprogramjának végrehajtásáért
- A kormány a jogalkotással és a Nemzeti Földalap földjuttatásaival teljesítse a 2010. nyarán közzétett, eredeti földprogramját, amely kötelezettséget vállalt a nagybirtokrendszer visszaszorítására és a családi gazdálkodás támogatására.
- A Nemzeti Földalapról szóló 2001: CXIV. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011: CXCVI. törvény módosításával szűntessék meg az állami földtulajdon „üzleti vagyonná” minősítését, ami helyett azt – mint nemzeti vagyont – forgalomképtelen kincstári vagyonná kell nyilvánítani.
- Az önkormányzatok termőföld – és ingatlantulajdonát ki kell vonni az „üzleti vagyon” köréből és – a nemzeti vagyonról szóló 2011: CXCVI. tv. 5. § módosításával – kizárólagos önkormányzati tulajdonú, forgalomképtelen törzsvagyonná kell minősíteni.
- A „zsebszerződések” sikeres felszámolása érdekében a földtörvény (1994: LV. tv. – Ftv) módosításával vissza kell állítani az Ftv 25/A – 25/D. szakaszaiból – a Gyurcsány kormány által kiiktatott – szankciókat, amelyek 1994. VII. 27 – re visszamenő hatállyal kizárják a külföldi és gazdálkodó jogi személyek jogellenes földtulajdonszerzését. A kormány „föld – amnesztiát”, vagyis az erkölcsi és jogi felelősség alóli mentesülést hirdethet a földet külföldieknek átjátszó hazai földtulajdonosok javára azzal, hogy segítsék a jogellenes ügylet felderítését. Az állam éljen az elővásárlási jogával, hogy a külföldiek birtokába jogellenesen került, közel egy millió ha termőföld állami közvagyon legyen.
- Gátat kell vetni annak a gyakorlatnak, amely – a Csatlakozási Szerződésben 2014. IV. 30 – ig kikötött és az Ftv 7. § – ban írt tulajdonszerzési tilalom ellenére – a külföldi jogi személy (beruházó) kívánságára bármely rendeltetésű és forgalomképtelen külterületi termőföldet ingatlanná minősít, amivel korlátlan (a föld nagyságát sem korlátozó) forgalomképességet biztosít a föld külföldi tulajdonba adásához.
Ezért az Ftv 6. § módosításával ki kell mondani, hogy ”az önkormányzat termőföld tulajdonjogát csak lekötött célvagyonként, törvényes elidegenítési és terhelési tilalom mellett szerezheti meg. Az önkormányzati föld – és ingatlantulajdon – mint forgalomképtelen törzsvagyon – nemzeti vagyonnak minősül. Az önkormányzat meglévő termőföld – és ingatlantulajdonát ilyen törzsvagyonná kell minősíteni. E rendelkezések kizárásával vagy korlátozásával ellentétes rendelkezés semmis.” - Az Ftv a földbérletnél a nagyüzemi tőketulajdonosnak kiváltságokat nyújt, amikor az elő – haszonbérleti jog törvényi rangsorával szavatolja, hogy a helyi gazdák kizárásával, a nagyüzemi haszonbérlő cégtulajdonosai és tőkeberuházói szerezzék meg a földbérletet. Ennek megváltoztatására – az Ftv 21. § módosításával – meg kell szüntetni az ültetvényt telepítő vagy halastavat létesítő beruházó javára, továbbá az állattartó telep és halastó üzemeltetője részére biztosított, elsőbbségi elő – haszonbérleti jogot.
- Az Ftv 22. § (1) módosításával a földhaszonbérletnél meg kell szüntetni a gazdasági társaság és a szövetkezet térmértéki kiváltságát, amelynek fenntartása súlyosan sérti a földbérleti piac szereplőinek egyenjogúságát és a közösségi jogba ütközik.
- A nagybirtokrendszer lebontása, a külföldi földspekuláció kizárása és a családi gazdálkodás térnyerése érdekében a mezőgazdasági üzemekről kötelező törvényt kell alkotni, amely a teljes földalapra és az összes árutermelőre gazdaságra kiterjed, továbbá az agrártámogatás feltételévé teszi az üzemtörvény előírásainak a teljesítését.
- A hatályos földvédelmi törvény (2007: CXXIX. tv.) helyett új törvényt kell alkotni, amely – az értékalapú földpolitika erre irányadó alapelvei szerint – intézményi biztosítékokkal teljesíti a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét.
- A Nemzeti Földalap a kormányprogram alapelveivel ellentétes gyakorlatot folytat: földbérleti juttatásai nem a családi gazdálkodást és nem a demográfiai földprogramot (a népességzuhanás mérséklését és az elöregedő agrárnépesség fiatalokkal való utánpótlását) szolgálják, hanem tovább növelik a nagybirtokrendszer földalapját. Meg kell változtatni az NFA pályáztatási rendszerét és felül kell vizsgálni a jogsértőnek tűnő, nagyüzemi földjuttatásokat.
Vajta DénesNemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
Csak az igazságot felejtették a fideszes elvtársak, hogy melyik nemzet kormánya! Választék van bőven cigány, zsidó, buzi ja az nem nemzet, csak a Magyaroké nem!
A termőföldet nem lehet elvinni! De a félországot el lehet venni! Erdélyt siratók meg síránkoznak, de ennyit se tudnak!
„Aki el akarja nyomni a kritikát: annak vagy becstelen szándékai vannak, vagy érzi a maga szellemi silányságát.” Szabó Dezső A nemzeti egység fogalma, határai, feltételei.
A termőföld eladásának előkészítése, jelenleg csak a viták szintjén zajlik, de a mindennél szentebb Európa-uniós követelményeknek való szolgai megfelelés lehetővé teszi majd. A földet el lehet adni, mert azt nem lehet elvinni, mondják a magukat okosnak képzelő ostobák! Miközben Erdély elvesztéséért krokodilkönnyeket hullatnak, nem jut az elhülyült eszükbe, hogy az erdélyi földbirtokok jelentős részét előbb fölvásárolták a románok, és csak azután zavarták el a tulajdonost! Mert azt viszont el lehet! Ma a „zsebszerződések” korában, azt sem lehet tudni, mennyi föld van eladva máris. A kormány felderítési próbálkozása siralmas kudarc, a falusi alkoholisták, buta öregek is túljárnak az eszén! Ennyit az országvezetés „bölcsességéről”
Az országvezetést a lakosság fogyása is csak a szólamok szintjén foglalkoztatja. Amit tesz: elvonja (adónyomorba dönti) azt, aki dolgozik, és eltartja azt, aki nem, de szabad idejét nagytömegű gyermek előállításával tölti. „„Akkor nem sírtak az Urak, amikor a román jött, a román olcsóbb volt, és alázatosabb” —írta Ady. Így cserélődött ki egész vidékek lakossága! Ma nem vidékek, hanem az ország lakossága „cserélődik” ki, és ma sem, „sírnak az urak” hanem támogatják, gyorsítják a folyamatot kínai és mindenféle bevándorló ide csalogatásával, egyedül a magyar nem kívánatos, mert az követelőzik, nyakas, nehezen kezelhető!
Jellemző a külhoni magyar állampolgársági vita: a hat-nyolcszázezer magyartól sajnáljuk a társadalmi juttatást, a romától nem a sajnálja a segélyt- a pótlékot- nevelési támogatást, ők az országvezetés édes gyermekei, az ő megválasztói, akik hozzásegítik Őket az államkassza kulcsához, a saját részre lopás lehetőségéhez. (tovább élhet a szabódezsői görénykurzus, mely szerint a görény: suny,büdös és lop) Az országvezetés, miután az országot adós rabszolgaságba taszította, most a lakosságon van a sor. A családot alapítani, lakáshoz jutni óhajtó fiatal, egész életét megalázó adós rabszolgának eladja, hogy lakáshoz jusson, és azt is elveszíti, (jelzálog utján) mihelyt az állása megszűnik, vagy zsarolhatóvá válik, az állásvesztés pallosával a feje felett!
Azért emlékeztetőül: pont a Fidesz; azaz a „nemzeti kormány” volt az, amelyik első „kormányciklusa” alatt a földtörvényt elfogadta!
Ugyanekkor, egy Torgyán nevű bűntárssal, szintúgy a Fidesz verte szét a magyar mezőgazdaságot. Nem feledni!!!
Ezt a formációt „nemzetinek” nevezni?
Görögországban kiszabadult a palackból a szellem. Ott nemzeti kormány alakult. Amelyiket a görög nép földje, jövője, sorsa, érdekli!
Ide is kéne egy kormány, mert most csak helytartó, szálláscsináló és lakáj van!
Ráadásul ez rosszabb mindegyiknél, mert sajátmagát „nemzetinek” aposztrofálva beférkőzött az emberek bizalmába – így még nagyobb károkat okoz és okozott a magyarságnak. Mint belső ellenség; az ostromlott vár kapujának aljas és alattomos megnyitója.
A bargyusag a legnagyobb ellensege egy nemzetnek.
Magyarorszag szetfoszlasanak is ez a legnagyobb oka.
A Fidesz egyszer mar bizonyitott, hogy sem nem nemzeti, sem nem magyar erdekekert kuzdo tarsasag.
A nep egy resze megis elfelejtette, ujra bizalmat adott nekik.
Most a 2/3-al azt tesznek, amit csak akarnak. Meg is teszik. Nemzetiszinu alarc mogul idegenek erdekeiit es a semmittevok kedvet keresik – sajnos meg is talaljak.
Mi lesz ennek a vege ?
Nem tudni, de orvendezhetnek a rajongo homalyosak !
Azért ez is elhangzott a TAHSZ V. Országos Értekezletén:
http://www.tahsz.com/web/viewpage.php?page_id=9
Anyagok május 5-re menüben az első link (Tácsi István hozzászólása, ha a NIF nem hozná le).