Nem kamu a Városháza-ügy, nagyon is létezik…
Nem „kamu” a Városháza-ügy, ahogy azt a főpolgármester állította, ez egyértelműen kiderül a Magyar Nemzet által megismert vádiratból. Eszerint valóban létezett az a háttérben mozgó társaság, amely jutalékos, korrupciós rendszert épített ki a Karácsony Gergely vezette fővárosban. Az ügynek négy vádlottja van, Barts J. Balázzsal, a fővárosi vagyonkezelő befolyásos vezetőjével azonban az ügyészség valamiért kesztyűs kézzel bánt. A nyilvánosságra került információkból feltételezhető, hogy a botrány szálai Karácsony legszűkebb környezetéig is elérhettek.
Noha Karácsony Gergely a napokban történt vádemelés kapcsán „kamunak” nevezte a Városháza ügyet, a lapunk által megismert vádiratból ennek éppen az ellenkezője derül ki. A Fővárosi Főügyészség egyébként a főpolgármester nyilatkozata után közleményben jelezte, hogy „a nyomozó hatóság közel három és fél éven keresztül számos nyomozati cselekményt végzett a városházát és más ingatlanokat érintő – a társadalom széles érdeklődését kiváltó – korrupciós ügyben”. Az ügy komolyságát a vádhatóság egyebek mellett azzal érzékeltette, hogy az eljárás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként. Végül négy embert vádoltak meg: Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Berki Józsefet és Bodnár Dezsőt, akikre letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt.
Korrupciós rendszer a Karácsony-féle fővárosban
Róluk és a bűncselekményekről később még bőven lesz szó. Elöljáróban azonban érdemes leszögezni, hogy az ügy kapcsán nyilvánvalóvá vált: a Karácsony Gergely vezette fővárosban baloldalhoz köthető emberek jutalékos, azaz korrupciós rendszert működtettek, amely több kétes ingatlanbizniszt is érintett.
Az ügyletek után a szereplők kenőpénzt kértek. A botrányt évekkel ezelőtt az úgynevezett Anonymous-hangfelvételek robbantották ki, amelyek nagyban segíthették az eljárást.
Rátérve a vádiratra, az ügy 2020-ra, 2021-re vezethető vissza, amikor Karácsonyék meghatározták az értékesítendő, vagy más módon hasznosítandó ingatlanok körét. A fővárosi vagyonkezelő cég pedig dönthetett a hasznosítás mikéntjéről.
Tízmilliós kenőpénz, befolyásos kapcsolatok
Az ügyészségi vádirat három ingatlanról tesz említést, az egyik a Nagytétényi út 347-351. alatt található önkormányzati telek, amelyet végül 101 millió forintért adtak el.
A vád szerint ennél a biznisznél bukkant fel először Berki Zsolt, aki az ügy elsőrendű vádlottja, és akiről megírtuk, hogy a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. A testvére, a szintén vádlott Berki József kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkezik – ez nem is csoda, hiszen a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.
Visszatérve Berki Zsoltra: róla a vádirat kiemeli, hogy önkormányzati jogosultság nélkül, különböző érdekcsoportokkal tárgyalva keresett befektetőket önkormányzati ingatlanok értékesítésére. A fenti ingatlan is ezek közé tartozott és az ügyészség szerint Berki Zsolt ismeretlen forrásból szerzett arról tudomást, hogy a fővárosi vagyonkezelő az ingatlanra pályázatot ír ki. Berki a vételárról is tudomással bírt és ezek alapján tett korrupciós ajánlatot a másodrendű vádlottnak – Bajnai Gordon harcostársának -, Gansperger Gyulának, akinek felvázolta az önkormányzati ingatlanok pályáztatási rendszerét. Felajánlotta azt is, a vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál lévő, döntéshozó pozícióban lévő kapcsolatai segítségével az ingatlant úgy hirdetik meg, hogy a pályázaton mindenképp Gansperger vállalkozása nyerjen.
Mindezekért a vételár tíz százalékát kérte cserébe. Valójában csak a baloldali üzletember Gansperger cége indult a pályázaton, az ingatlan 101 millió 600 ezer forintért kelt el, Berki Zsolt érdekeltségében lévő cégnek pedig átutalták a jutalékot, a vételár tíz százalékát, azaz 10 millió 160 ezer forintot.
A Városháza-botrány
A vádirat legérdekesebb része egyértelműen a Városháza megvételének felajánlása különböző befektetők részére.
A vád szerint Berki Zsolt a fent említett befolyásos kapcsolataira hivatkozva több befektetőnek is azt állította, hogy az ingatlan eladó, annak értékesítésében ő eljárhat és több érdeklődőnek részletes ismertetőt küldött, azt a látszatot keltve, hogy a Városházát valóban értékesíteni akarja a budapesti önkormányzat és közgyűlési döntés is született erről. Berki 2020 augusztusában a Westend bevásárlóközpontban találkozott is egy ingatlaniroda képviselőjével, akivel szerződést is kötött, de az illető a nyomozás adatai szerint nem tudott arról, hogy a Városháza valójában nem értékesíthető, így Berki és cége, a Northern Rock Kft. sem járhat ebben közre. A nő a szerződés aláírása, négyszázmilliós jutalék reményében, a Berki által átadott információkkal együtt több potenciális befektetőt is megkeresett és részükre továbbította a Berki Zsolt által küldött dokumentációt, benne az ingatlan értékesítési szándékával – olvasható a vádiratban.
Azt is leírták, hogy Berki a Városháza értékével kapcsolatban más-más összegeket mondott, az egyik esetben például 32 milliárd forintot, illetőleg 100 millió eurót. Utóbbit ajánlotta azoknak a befektetőknek, akikkel 2021 őszén találkozott egy VI. kerületi irodában és akinek szintén befolyásos fővárosi kapcsolataira hivatkozott. A találkozón részt vett Berki Zsolt testvére, Berki József is. Őt azzal vádolják, hogy megerősítette testvére elmondásait.
Nevezetesen azt, hogy a döntéshozókat befolyásolva elérik: a Városháza eladásakor személyre szabott pályázatot írjanak ki. Nem derült ki az eljárás során, hogy ebben az esetben Berkiék mennyi korrupciós pénzt kértek. Ezt az ajánlatot a befektetők végül visszautasították.
Kiemelt képen: Karácsony Gergely és Bajnai Gordon / Fotó: Máthé Zoltán, Magyar Nemzet
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
