Nagy József mosolya – avagy aki az égő házból is felsőbb engedéllyel menekülne
A rókáé, mikor az eltört lábú nyulat biztatja: fusson el, ha úgy akarja, hiszen joga van hozzá. Nagy József – kire amúgy nem figyeltünk volna fel – az ismertségbe vitatkozta magát.
Szívesen vitatkozik, mert látja benne a NER ellen hangolás kiváló lehetőségét. Kampánystratégiája a vitatkozás, s ez rendben is lenne, ha le tudná vetni a rókamosolyt. Pedig fradista, mely pedigré biztosítja helyét a rendes emberek között, mi több: azok fölé emeli, akik csak fradisták, de nem rendes emberek.
Ő lenne az első, rohanna oltatni magát akár orosz vagy kínai vakcinával, csak azok nyújtsák be végre véleményezésre és engedélyeztetésre készítményeiket az európai gyógyszerhatóság elé. Ahogy az elfogadja, máris nyílt az út. Ezzel a gyógyszerellenőrző izével a tudatlanságom miatt vagyok bajban. Nem tudom, kik ők, hol vannak és dolgoznak? Talán egy bizottság, mint az elhíresült Sargentinié, Jourováé? Vagy az uniós vízfejtől függetlenül létező valami, mibe a tagországok –így mi is- delegálunk tagokat? Kapcsolódik az ENSZ-nek a világ egészségügyével foglalkozó fiókjához? Ki finanszírozza, ki tarja el ezt az uniós izét, mikor és miben illetékesek? Csak a vakcinában, lázcsillapítóban, vagy a higiéniás és mentálhigiéniás ügyeinkben is? Mert nem hallok az ingatag felnőttek, és még tudatlan gyermekek megrontása elleni fellépéseikről.
Mégis meg kell várni a döntésüket, s csak akkor lehet hozni az orosz és kínai vakcinát, ha döntésük: megengedés. A magyar egészségügy, a magyar gyógyszerészeti ellenőrzés ezek szerint semmi. Hiába vizsgálták, s döntöttek úgy, hogy alkalmazhatók. Ha a magyar tudósok, orvosok szava semmis, akkor semmis a többi tagállamból hallható szó is, azoké, akik közvetlenül felelősek népeik egészség és betegségügyi állapotáért. Ha mind semmis, akkor honnét bújt elő ez az európai izé? Közénk dobta a gólya?
Nem ismerek olyan rendelkezést, mely kimondaná, hogy az égő házból csak az európai központi bizottság engedélyével szabad kiszaladni. Emlékszem viszont olyan időkre, amikor a belügyminisztériumtól kellett és lehetett útlevelet igényelni. A belügyminisztérium volt nekünk akkor kiutazás ügyben az a szűrő, ami most az európai gyógyszer izé vakcina ügyben. És emlékszem, hogy nagyon – nagyon sok művésznek, tudósnak, szakmunkásnak, sportolónak tört el nemzetközi karrierje a „kiutazása a Magyar Népköztársaság érdekeit sérti” elutasítások szirtjein. Szökni kellett, ha valaki mehetett, és menni is akart. Bizony – bizony, a focink, s benne a Fradi se itt tápászkodna, ha nem zárták volna el a nemzetközi mezőnytől, világtól, iskolától. Persze, az akkori elzárók leszármazottai gúnyolódnak, stadionoznak ma is. Itt van nekünk a Fradi pedigrés Nagy József a maga róka mosolyával, és helyesnek tartja, hogy csak felsőbb engedéllyel szaladhassunk ki az égő házból. Előnyünk semmiképp se lehessen a magunk időben felismert keleti nyitásából, de lehessenek hátrányaink a központi bizottságok döntéseiből. Akkor vásárolhatunk majd mi is, amikor a piacon fellelhető orosz, kínai vakcinát mind lekötötték a németek, franciák, spanyolok, olaszok, és a minket különös előszeretettel megrugdosó hollandok.
Mint a gáznál: ne vegyünk orosz gázt, ne építsünk ki hozzá vezetéket, ne kerülhessük ki a ránk reguláris magánhadsereggel támadni akaró ukránokat, – hanem vegyünk sokkal drágább, sokkal nehézkesebben ideérkező amerikai palagázt, aminek kitermelését épp most állította le Amerika 46. elnöke. Ha majd megfagyunk, gazdasági életünk összeomlik a gázhiánytól, a COVID Mohács megfelezi népességünket, nos, majd akkor dönt valami bizottság, hogy mi legyen velünk, legyünk-e még egyáltalán? A NER pedig úgy intézné, hogy mire a többiek eszmélnének, addigra mi egészségesen, megerősödött gazdasággal építgessünk itt valami kis magán – paradicsomot (muszlim élősködők és hadak nélkül), ha már az Unió ”krémjével” együtt nem lehet.
Állítólag a kapitalizmus végtelen lehetőségeket adó társadalmi, gazdasági rendjében élünk. Úgyhogy, – hiába mosolyogsz Józsi. Vannak élethelyzetek, melyek megoldása csak rajtunk múlik. Majd, ha minden rendben valónak látszik, s érzünk erőt egy kis játékra is – jöhetnek azok a bizottságok. Addig az életösztön isteni szavát kell követnünk.
Mayer Gábor