Moszkva: Az alaszkai orosz-amerikai csúcs központi témája az ukrajnai konfliktus hosszú távú rendezése

Az alaszkai orosz-amerikai csúcs központi témája az ukrajnai konfliktus hosszú távú rendezése lesz. Ezen kívül nagyszabású gazdasági tervek megvalósítására nyílik kilátás, mert Alaszkában és az Északi-sarkvidéken találkoznak az orosz és az amerikai érdekek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szombaton Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójának közlése alapján.

Oroszország és az Egyesült Államok közeli szomszéd, határos egymással, így hát Putyin elnök egyszerűen átrepül a Bering-szoroson, hogy amerikai területen találkozzon Trump elnökkel – mondta Usakov.

Tudósítónk megjegyezte: Alaszka Oroszországhoz tartozott 1867-ig, amikor II. Sándor cár eladta az Egyesült Államoknak. Az erre vonatkozó washingtoni szerződést 1867. március 30-án írták alá. Alaszkában ma is élnek orosz ortodox vallásközösségek. Lásd a sitkai Szent Mihály ortodox templomot!

Noha az alaszkai csúcstalálkozót augusztus 15-re tűzték ki, orosz részről máris meghívót küldtek Trumpnak a következőre, melyet orosz területen tartanának.

Az alaszkai orosz-amerikai csúcs nem kis riadalmat keltett a háborúpárti nyugati körökben, mert ők attól tartanak, hogy Trump kiegyezik Putyinnal a fejük fölött. Nem csak amerikai liberális körökben tartják szentségtörésnek a párbeszédet Oroszországgal, hanem a nyugat-európai nagyhatalmak körében is, valamint az Európai Unió Ursula von der Leyen nevével fémjelzett vezetésében, és Zelenszkij Kijevjében.

Attól tartanak, hogy Trump figyelmen kívül hagyja érdekeiket, és a ”Mindenekelőtt Amerika” filozófia jegyében a hátukon süti pecsenyéjén Putyinnal. Ezért a hét végére egyeztető tanácskozást hívtak össze Nagy-Britanniába. A sebtében összehívott megbeszélésen néhány európai NATO-tagállam, Ukrajna és az USA képviselői vesznek részt, hogy „egyeztessék érdekeiket”.

Úgy tudják, hogy az USA nagy európai szövetségesei, britek, németek és franciák szeretnék megtudni, kész-e elismerni Amerika a Krím és a Donbász Oroszországhoz tartozását, Ukrajna semlegességét, és demilitarizálását. Mert ha igen, akkor kénytelenek volnának végleg lemondani Oroszország katonai legyőzésének tervéről, Ukrajna NATO-ba történő bevonásáról, Zelenszkij támogatása helyett nekik is párbeszédbe kellene bocsátkozniuk Moszkvával, és Európa militarizálási terve helyett el kellene kezdeni komolyan foglalkozni egy eurázsiai biztonsági és együttműködési rendszer kialakításához.

Noha még nem világos, mire jut Trump és Putyin Alaszkában, hiszen egyik részről sem hozták még nyilvánosságra előzetes megállapodásaikat, máris bizonyosra vehető, hogy a dialógussal a nyugat-európai háborúpárti hisztériával szöges ellentétben álló gondolkodás kapott szárnyra, és ehhez minden békeszerető erőnek érdeke fűződik.

Oroszország BRICS-partnerei, köztük Kína, India, Dél-Afrika és Brazília üdvözölték az orosz-amerikai párbeszédet, egyszersmind tudatták, hogy az amerikai büntetővámok sem tántorítják el őket attól, hogy Oroszországtól energiahordozókat vásároljanak.

Moszkva, Washington, 2025. augusztus 9. szombat (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!