KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A MOL-csoport Dunai Finomítója Százhalombattán, 2022. május 18-án. REUTERS/Szabó Bernadett

Bennfentes kereskedelem gyanúja a Molnál? Milliárdos részvényeladások a Barátság-vezeték leállása árnyékában

Míg a magyar autósok a benzinárak és az ellátásbiztonság miatt aggódnak, a Mol háza táján milliárdos részvényeladások borzolják a kedélyeket. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) közérdekű bejelentést tett a Magyar Nemzeti Banknál, mert szerintük a Barátság kőolajvezeték leállása körüli titkolózás és a vezető tisztségviselők hirtelen jött eladási kedve bennfentes kereskedelem gyanúját veti fel. Valakik hamarabb tudták, hogy baj lesz, és még időben „kiszálltak”?

Újabb botrány körvonalazódik a magyar olajóriás körül. A TEBÉSZ közérdekű bejelentéssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), mivel álláspontjuk szerint a Mol Nyrt. vezetése feltehetően megsértette tájékoztatási kötelezettségét a Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban – írja az Index a legfrissebb fejleményekre hivatkozva.

Titkolózás és milliárdos üzletek

A gyanú alapja, hogy miközben az olajszállítások akadozásáról és leállásáról a piaci szereplők csak külső forrásokból értesülhettek, a Mol vezető tisztségviselői – köztük a hírek szerint Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóhoz és a menedzsmenthez köthető körök – jelentős mennyiségű részvénycsomagot értékesítettek a tőzsdén.

Az Index értesülései szerint a vizsgált időszakban több milliárd forint értékű Mol-részvény cserélt gazdát közvetlenül azelőtt, hogy a kőolajvezeték leállásának híre hivatalosan is beütött volna, ami drasztikus árfolyamesést idézett elő. A TEBÉSZ szerint ez a gyakorlat felveti a bennfentes kereskedelem gyanúját: vagyis azt, hogy a döntéshozók olyan nem nyilvános információk birtokában voltak az ellátási zavarokról, amelyeket kihasználva tisztességtelen előnyhöz jutottak a kisbefektetőkkel szemben.

Az MNB asztalán az ügy

A bejelentés kitér arra is, hogy a Mol kommunikációja szokatlanul lassú volt a kritikus helyzetben. Míg a horvát JANAF és az ukrán tranzitoldal felől már érkeztek a vészjósló hírek, a magyar olajvállalat mélyen hallgatott, lehetőséget adva ezzel a „jól értesülteknek” a portfóliójuk gyors átrendezésére.

A vizsgálat most a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szervei előtt folytatódik. A kérdés az: valóban mulasztott-e a Mol a tájékoztatással, és ha igen, kik profitáltak abból, hogy a kisrészvényesek csak a zuhanás után tudták meg az igazságot?

A Mol-csoport egyelőre szűkszavúan reagált, hangsúlyozva, hogy minden tranzakciójuk megfelel a jogszabályi előírásoknak, azonban a bizalom a parketten láthatóan megingott.

Szerző: Szabó Katalin

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: A Magyarország és Oroszország közötti Druzsba olajvezeték a MOL-csoport Dunai Finomítójában, Százhalombattán, 2022. május 18-án. REUTERS/Szabó Bernadett

#Mol #BennfentesKereskedelem #HernádiZsolt #TEBÉSZ #Tőzsde #MNB #BarátságVezeték #Gazdaság #NIF #Botrány

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Itt várjuk hozzászólását!