Mindenki retteg? A gyávaság, mint a valódi rendszerváltás akadálya
Állítólag Magyarországon mindenki fél. Félnek az egyenruhások, félnek az ügyészek, félnek a bírók, félnek az orvosok, ápolók, a tanárok – mindenki retteg…
Amikor ezt olvasom, rendre eszembe jut egy történet. Pár éve Szarvas környékén igyekeztem megismerni a „csicskatartást”, azaz a modern kori rabszolgaság egyik formáját, amelynek lényege, hogy kiszolgáltatott embereket erőszakkal, fenyegetéssel vagy más hasonló módon gyakorlatilag fogságban tartanak, dolgoztatnak, s pénzüket, járandóságaikat elveszik tőlük. A szabadulás szinte lehetetlen. Találkoztam valakivel, akinek mégis sikerült, s elmesélte, hogyan:
„Van egy húgom, aki akkor 22 éves volt. Nagyon szeretett engem, végtelenül hiányoztam neki, és nem tudta elfogadni, hogy csicskaként élek egy tanyán, ahonnan nincs menekvés. Egy napon karjára vette a kisbabáját, eljött a tanyára, odaállt a fogvatartóm elé, akitől az egész megye reszket, határozottan a szemébe nézett, és azt mondta: ‘Önnek nincs joga fogságban tartani a testvéremet. Engedje el!’ A csicskatartó alig jutott szóhoz a meglepetéstől, majd közölte, hogy szabad vagyok. Azóta is békén hagy, ami példátlan eset a csicskatartás világában. Annyi kellett, hogy valaki bátran szembeszálljon vele.”
Ennyi a történet. De persze gondolhatunk az egri nőkre vagy az 56-os forradalmárokra, akik a ruszki tankokkal szálltak szembe. A bátorság a méltóság elválaszthatatlan része. A gyávaság pedig méltóság nélküli élethez, szolgasághoz vezethet. A polgár, aki nem érez erőt és bátorságot, lehajtott fejjel járó alattvalóvá válhat – s a mindenkori hatalom úgy is fogja kezelni. A valódi rendszerváltáshoz le kell vetkőzni a gyávaságot, abba kell hagyni a rettegést. Össze kell fogni – párthovatartozásra tekintet nélkül -, és szembe kell szállni az önkénnyel, az elnyomással, a megfélemlítéssel, bármilyen párti kormány, munkahelyi vagy egyéb vezető gyakorolja azt.
A szocializmus/kommunizmus közel 30 éve véget ért, nem lehetünk a rettegők országa. „Na de mégis hogyan és kivel fogjunk össze?” – kérdezték már a két előző hasonló témájú és mottójú írásom kapcsán is. „És egyáltalán, most akkor kire szavazzunk, ki fogja mindezt megcsinálni értünk?” Pont ez a lényeg, hogy a polgároknak egymással összefogva kell kikövetelni és kialakítani egy olyan rendszert, amelyben már majdnem mindegy, hogy melyik párt nyeri meg a választásokat, mert az ország mindenképpen működik, mégpedig színvonalasan. S fel kell fognunk: a diktatúrában az állam, a hatalom ellenőrzi, és korlátozza a polgárát, a demokráciában a polgár ellenőrzi, és korlátozza az államát. Az államot, ami érte, a polgárért, a közösségért, a nemzetért van. Ez lenne a valódi rendszerváltás – amit mindenek előtt a fejünkben és a szívünkben kell végrehajtani.
Morvai Krisztina
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Mementó 2006 emlékmű
A többség megvan róla győződve ,hogy a hatalmaskodók különbek nála,esetleg szentek,vagy sérthetetlenek. Tévedés! Aki ezen a bolygón van,nem különb a másiknál. Emberileg! A cselekedeteiben már igen. De mindenkinek megvan a saját feladata,egy adott céllal érkezett a földre,kérdés,hogy tisztában van vele,vagy csak tesz vesz,ami az eszébe jut. Ha tudja ,hogy csak kölcsön kap mindent ezen a bolygón,akkor azzal is tisztában van,hogy nincs mit veszítenie, hiszen semmi sem az övé. Sem a családja,sem a kacatok,amit maga köré gyűjt folyamatosan, ami azt a hamis illúziót kelti benne,hogy ez az élet értelme. Akkor talán majd ráébred, és nem mások kezébe adja saját,és családja sorsát,nem érdemtelenekre bízza házát,hazáját, jövőjüket,hanem Ő akarja tevékenyen irányítani az életüket. Ehhez nem kellenek pártok,eszmék,ideológiák, és filozófia nélküli vallások. Ehhez ébredés kellene. Tömeges. Az pedig nem egyszerű. Összefogás nélkül nem lesz siker. Ezt használják ki a mindenkori hatalmon lévők, „oszd meg és uralkodj” elvek szerint, éket verni Család,Csoport,Emberek, Nemzet közé,hogy ne legyen egység. Egy s ÉG!
„Halhatatlan vagy, egy Isten,vedd már észre te szerencsétlen!
Nem tudom hol él aki ezt tartja ,,hogy mindenki fél ” lehet hogy ő igen , akkor nála születési hiba —