Merénylet Márton Áron püspök emléke ellen
A politika legalja az, amikor egy párt vezetése a saját megmaradása és egyéni jóléte érdekében olyan példaképek emlékét rángatja elő, akiktől a példakép egész életében óvta és védte a rábízottakat.
Ez történt 2026. február 18-án Bukarestben, amikor a román alsó- és felsőház az RMDSZ kezdeményezésére Márton Áron-emlékévet hirdetett a nagy székely püspök születésének 130. évfordulója alkalmából. Politika ez a javából, amelyben sajnálatos módon komoly részt vállalt a jelenlegi erdélyi magyar katolikus egyház vezetése is. Olyasmi ez, mintha Apor Vilmos püspököt a szovjet – ma már orosz – hadsereggel ünnepeltetnénk, vagy Mindszenty-hercegprímás-emlékévet hirdetne Dobrev Klára. Politika ez a javából, és ezt a politikai méregkeverést erdélyi református testvéreink is aggódva, döbbenten szemlélik!
Hiszen Márton Áron nem Románia püspöke, hanem a székely-magyar nemzet védelmezője, útmutatója, hitében és magyarságában megtartó ereje volt – felekezeti hovatartozástól függetlenül. Az elnyomott székely-magyar nemzetéért szenvedett, és kiállt a legveszélyesebb időkben is azért, hogy ez a szülőföldjén megalázott nemzetrész megmaradjon annak, aminek Isten teremtette, s ott maradjon őrzőnek, ahová az Isten teremtette.
Ám bedobni egy szentéletű székely püspök emlékét a politika szennyébe minden árulásnál aljasabb dolog. Kivált akkor, amikor
azok, akik megszavazták a román parlament két házában az RMDSZ emlékévét, most éppen törvénytelenül és magyargyűlöletüket kielégítve, vasgárdista módszerekkel, vasgárdista bírósági ítélettel kényszer-kiköltöztetni akarják a nagyváradi premontrei apátot a rend saját, megmaradt kolostorrészéből.
Így ma már érthető, hogy miért nem szólt egyetlen szót sem az erdélyi magyar katolikus egyház vezetése és püspökei, s miért csak egyetlen pap állt nyilvánosan Anzelm apát úr mellé.
Lassan nyugdíjasok lesznek, kihalnak azok a nagyszerű papok, akik kitartottak nagy példaképük, Márton Áron mellett, s akiket Márton Áron szentelt pappá. Számos vértanút ismerünk közülük, akik e kiállásért, az erdélyi, partiumi magyar katolikusságért vállalták a szenvedést és a halált. Vajon van-e olyan aktív, fiatal pap, aki ki meri mondani az igazságot, s nem dicsőíti a szószékről az RMDSZ-t ezért a megalázó és a nemzetmegtartó erő felhígítását szolgáló tettért? Lesz-e pap, aki Márton Áron lángszavú püspök szellemében szolgálja népét a szószékről és kiáll Anzelm apát mellett?
Ha a gyulafehérvári érsek hirdetett volna emlékévet példamutató és követendő püspökünk születésének 130. évfordulójára, és hangosan tiltakozna Bukaresttől Brüsszelig a váradi, a szatmári és a temesvári püspökkel együtt a nagyváradi vasgárdista törvénytelenség ellen, akkor örömmel, hittel és elszántsággal állna melléjük a nemzet.
A jelenlegi helyzetben azonban csak a megosztottságot és a megaláztatást kapják osztályrészül mindazok, akik Márton Áron püspök szellemiségét és elkötelezettségét vallják és aszerint élnek. Msgr. Miguel Maury Buendía korábbi bukaresti nuncius marosvásárhelyi, az erdélyi magyarságra vonatkozó megjegyzése jut eszembe: „Miért nem olvadtak már be? Volt rá száz évük”…
Ma ezt a mondatot, ezt a célt másképpen fogalmazták meg. Bocsánatkérés és a sorjobbítás szándéka nélkül egy üres, politikai emlékévet nyitottak Bukarestben, miközben Nagyváradon „korbáccsal ütik” a magyar katolikus egyházat, a kilencszáz éves premontrei rendet és annak apátját, páter Anzelmet.
A Sátán dörzsöli a tenyerét…
Nemzeti Napló – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Stoffán György további írásai a nemzeti sorskérdésekről
Aktuális hírek az erdélyi magyar közösség és az egyház helyzetéről
#NIF #StoffánGyörgy #MártonÁron #Erdély #RMDSZ #Keresztényüldözés #Nagyvárad #Székelyföld #MagyarSors #2026
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
