„…Megyeri, van ki e nevet nem ismeri?” – Avagy a kabaré reneszánsza

Költői mottó (idézet valakitől, akinek a nevét fölösleges megtanulni, mert megkereshetjük a számítógépen): „A béke izzadt homlokát törölve meghozni készül (Megyeri szerint napjainkban) a legszebb jutalmat, az emberüdvöt, melyért fáradott.” Prózai mottó (hajdani rádióüzenet a Mezőgazdasági Kiállításról): „Minden nagyon szép, minden nagyon jó. Láttunk sok marhát, csak az elnök elvtárs hiányzott.”

Rég szórakoztam ilyen jól, mint mikor Megyeri Péter cikkének az elemzését olvastam (http://internetfigyelo.wordpress.com/2009/12/30/miert-hazudtok-avagy-amikor-a-konyv-nepe-raszabaditani-keszul-a-vilagra-az-apokalipszist/ ). Nem az elemző gondolatain, mert ő komolyan vette Megyerit és azon nem volt mit nevetni. Én a Megyeri cikkből vett idézeteket élveztem. Jó felé mennek a dolgok ebben a lehetséges világok legjobbikában, állapítja meg Pangloss mester, aki most Megyeri Péter alakjában reinkarnálódott. (Kedves Péter, ne haragudj a tegezésért, de sokkal idősebb vagyok édesapádnál, ezért engedem meg magamnak ezt a szabadságot. Ha esetleg nem tudod, ki volt Pangloss mester, mert az ilyesmit nem érdemes megtanulni, hisz megnézhető az interneten, légy szíves nézd meg.)

Afganisztánban 9 éve folyik a háború, Irakban – ha jól emlékszem – 7 éve. Afrikában is folynak a CIA által szervezett harcok. A simanyelvű, béke Nobel díjas háborús uszító (war monger, azaz háború kereskedő – ahogy arrafelé mondják) nem „eszkalálja”, azaz kiterjeszti a háborút, hanem szördzsöli. Sokáig gondolkodtam, hogy miképp lehet az amerikai politikai szlengnek ezt a kifejezését többé-kevésbé értelmesen magyarra fordítani, míg végül kikötöttem a „meglódítani” mellett. Tehát a béke Nobel díjas nem „kiterjeszti” a háborút Pakisztánra, hanem csak „lódít” egyet rajta. Természetesen nekünk és Amerika népének sem átall lódítani. A múltkor olvastam egy amerikai cikket, amely azzal foglalkozott, hogy Barack mindenben az ellenkezőjét teszi annak, amit a választási kampányban ígért. Ez persze jól van így, sőt így a helyes, mert más a kormányprogram, és más a választási program. Ez egyértelműen az emberiség erkölcsi emelkedésének, a politikai kultúra növekedésének és humanizálódásának a szimptómája. Jó felé haladunk, igaz Péter?

Ezért lehetséges, mint alább olvasható, hogy a Nobel békedíjas szerint a béke a továbbiakban nem béke lesz, hanem inkább állandósult háború, amely „jóval túlterjed Afganisztán és Pakisztán határain” a „rendezetlen térségekre az elszórt ellenségekkel szemben”. Ezt a háborút ”globális biztonságnak” nevezte. Mi másnak is lehetne nevezni a hazugságkultúra világában? Ezért még a hallgatói hálájára is igényt tartott. Azért kapta a Békedíjat, mert már az állandósult háborút nevezik békének. Az afgán népnek, amelyet Amerika megtámadott, megszállt és már 8 éve folyamatosan gyilkol, azt üzente: „Nekünk nem érdekünk, hogy az önök országát elfoglaljuk.” Péter, hát nem csodálatos ez a világ? Nem vegytiszta, demokratikus glasznoszty? (Irány az internet!) Csak azt tudnám, hogy akkor mi a francért vannak ott, ha nem érdekük az elfoglalása. Az ópiumtermesztésben nyújtanak testvéri segítséget? Vagy itt a másik csoda: Palesztina (nem Izrael, érted Péter, mert az nemsokára újra Palesztina lesz). Körbe vették egy több emeletnyi magas fallal. Konrád a berlini falat az ”államszocializmus jelképének” nevezte. Minek nevezheti a Palesztin apartheid falat? A judeonácionizmus jelképének? De még ez sem minden. Most a gazai övezet egyiptomi határán egy „negatív falat” fognak építeni. Egy hat vagy nyolc méter „mély”, felrobbanthatatlan és átvághatatlan acél falat, hogy ne tudjanak a palesztinok alagutat fúrni Egyiptom felé és gyógyszert meg élelmiszert becsempészni. Mert a „palesztin vírusok”, ahogy a zsidók nevezik őket, még erre is képesek. Naponta 20 ezer gyerek hal éhen, de erre van pénz. Péter, hány méter magas volt az auschwitzi kerítés? És hány méter mély volt az alapja. Jó felé halad a világ, igaz, Péter? Hitler nem tudott ilyen kerítést építeni. A zsidók megmutatják, hogy igenis túltesznek Hitleren. Hát nem szép ez a világ, Péter? Dübörög a béke, igaz, Péter? Az „egyajelszónkharcosbéke”, amely „mennydörög”, mint az ágyú vagy a bombarobbanás?

Tudod, mit jelent az a szó, hogy DU lövedék? Ha jól emlékszem a nem létező iraki tömegpusztító fegyverek miatt Amerikát fenyegető veszélyek elhárítása érdekében viselt háború már lassan három milliót elérő iraki áldozatai mellett ott vannak a DU muníció gyermekáldozatai. Úgy hívják őket, hogy DU bébik. Csatoltam két képet. Az egyik gyerek egy amerikai katonáé. Mert ők is megkapják a sugáradagot. Ugye Péter, milyen örömteli látvány ez és bizonyítja, hogy a világ jó irányba halad. Irakban megtízszereződött a torzszülöttek száma. Éljen! Ugye, egyetértesz velem?

A hárommillió megölt iraki. Erről jut eszembe egy érthetetlen képzettársítás miatt a HOLOKAUSZT. Tudod, hány áldozata volt? A hülye is tudja, hogy hatmillió, igaz? Ebből négy milliót Auschwitzban gázosítottak el. 16 nyelven hirdették a táblák. Most másfél milliót hirdetnek, de az Európai Zsidó Sajtóban olvastam, hogy a legújabb tényleges szám „majdnem egymillió”. Tudod mit jelent ez? Hogy a hatmillió ma már csak „majdnem hárommillió”. Ezt nem a holokauszt tagadók mondják, hanem a zsidók. Ők vésették kőbe. Az előbbiek még kevesebbet mondanak. De még azt is jelenti, hogy az USA már több irakit mészárolt le, mint ahány zsidót Hitler. És akkor hol van még a 3-4 millió vietnami, a koreai háborúnak, Laosz bombázásának, a két libanoni háborúnak, a gazai mészárlásnak az áldozatai, hogy Afrikáról, Dél- és Közép-Amerikáról ne is beszéljünk. Gondolom, ezt látva dagad a szíved az örömtől, mert a Jó felé halad a világ.

Tudod, Péter, mi a „lakosságbarát” atombomba? Ez a legújabb amerikai felfedezés. Már ilyen is van. Ha nem tudod mi az, nézz utána az interneten. Ha az Irán elleni háborús terveket olvasgatod, előbb-utóbb megtalálod. Ez is egy nagy lépés volt a Jó irányába, ugye?

Tudod-e, hogy az Irán elleni háború tervében benne van az atombomba használata Irán atomlétesítményeinek a megsemmisítése érdekében? Igen, ez kell, az atomháború, mert ez a jó irány.

Tudod Péterke, hogy az USA megindította a legújabb atombomba generáció fejlesztését? Így készül a békére és hajtja végre az atomsorompó egyezményt! Marha jó irány! Amikor meghallottam, örömömben tapsikolni kezdtem. Istenem, hogy én egy ilyen „szép, új világban” élhetek. Nem öröm? (Gondolom, nem tudod, kitől származik ez az idézet, mert az ilyesmit nem érdemes megtanulni, de megnézheted a számítógépeden.)

Mondd, Péter, hallottál olyasmiről, hogy „lator állam”? Tudod, a „rogue state”. Tudom, hogy a magyar nyelvtant sem kell megtanulni, mert ha szükségem van rá, megnézem a számítógépen, de azért megkérdem: Tudod hogy kell a „latort”, nem a latrot, mert az főnév, fokozni. (Ha nem tudod, mi a főnév és a melléknév, nézd meg az interneten!) Megmondom: lator, latrabb, leglatrabb. Ezt még a számítógép sem tudja, mert aláhúzta pirossal. Mégsem lehet mindent megtudni a számítógéptől. Tudod, miképp hangzik ez a nemzetközi diplomácia nyelvén? Ezt is megmondom, hogy betehesd a számítógépedbe és szükség esetén előkeresd, ha megtalálod egyáltalán: GB, USA, Yiszróel. (Olv.: gébé, usa, jiszróel. Hogy mi a „gébé” azt is megtudhatod az internetről, ha fejből nem megy.)

Ah, az a csodálatos, megváltó számítógép, amely alapjaiban változtatja meg gondolkodási szokásainkat, mint az étkezésünket a reformkonyha. „Kit érdekel, hogy hányban volt a mohácsi csata, amikor mindenki a zsebében lévő eszközzel azonnal megnézheti?” – mondod. De mi van akkor, ha azt sem tudod, hogy mi volt a mohácsi csata? Hogyan keresed meg, hogy mikor volt, ha azt sem tudod, hogy volt-e egyáltalán? Fogas kérdés, de nem egy olyan kreatív embernek, mint te vagy. Mondd, tettél te már két szalmaszálat keresztbe? Elképzelem, hogy feladnák neked ezt a nagy-nagy kreativitást igénylő feladatot. Hogyan oldanád meg? Gondolom, először föltennéd a kereső gépre azt a kérdést, hogy mi a szalma, mert az ilyesmit nem érdemes megtanulni, hiszen utána lehet nézni az interneten. Nosza beírod a keresőgépbe, és előjön, mondjuk, a „Szalma Lexikon”. Elkezded olvasni, vagy ha már a betűket sem ismered, a hangos lexikon felolvassa neked. És akkor jön a csőd! Ilyen szavakat fogsz hallani, mint gabona, rozs, árpa, repce, kalászosok, hüvelyesek, zsup, szecska, stb.. Csupa olyan szó, amelyeket nem ismersz, mert nem érdemes megtanulnod azokat, hiszen utána lehet nézni az interneten. Minek is ismernéd ezeket, amikor pl. a zsup szót még az én számítógépem sem ismeri és aláhúzza pirossal. Mert tudod, a zsup az nem zsupp. Persze, valószínű, hogy azt kis gyermekhintáztatót sem ismered, hogy „zsipp-zsupp, kenderzsup, ha megázik, kidobjuk, zsuppsz”. De ez még semmi!

Mi az, hogy „kereszt”? Hiszen ezt sem tudod. És íme! Megtudod a géptől, hogy van latin kereszt, görög kereszt, ortodox kereszt, füles kereszt, tau kereszt, kettős kereszt, antalkereszt, péterkereszt, andráskereszt, mankós kereszt, apostoli kereszt, sőt gabonakereszt is, amit még kepének és kalangyának is neveznek. Amikor idáig eljutsz, megállapítod, hogy két szalmaszál keresztbe tétele nem egyszemélyes feladat, és segéderőt kérsz a főnöködtől, hogy a számítógép segítségével immár ketten kutakodjatok tovább kreatívan, és könnyen lehet, hogy a végén két szalmaszálat sem fogtok keresztbe tenni.

Kedves Péter! Édesapád még óvodás sem volt, mikor nekem volt egy történelem tanárom a gimnáziumban. Ő még nem tudta, hogy amit tanít az fölösleges lesz, mert meg lehet majd nézni a számítógépen és ezért a kor elmaradott, ostoba szokása szerint mindent be akart vágatni velünk. Még azt sem engedte meg, hogy amikor feleltünk, fellapozzuk a választ a történelem könyvekből, mert még azt sem tudta, hogy nem kell mindent tudni, elég ha tudjuk, hogy hol találjuk meg. Képzeld el! Micsoda elmaradottság! Volt két gyakori mondása. Ha kiálltunk felelni és hallgattunk, mert nem tanultunk, azt mondta: „Fiam, ne gondolkodj azon, amit nem tudsz. Azt mondd el, amit tudsz.” Ha viszont arról kezdtünk beszélni, amit nem tudtunk, akkor gyakran idézett egy latin közmondást: „Si tacuisses, philosophus mansisses”, azaz, „ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”. Ezt a két mondást vezérelvként ajánlom neked, noha lehet, hogy nem vagyok olyan ”kreatív”, mint te, noha mérnökként egész életemben „kreálással” kerestem a kenyerem. Még két szalmaszálat is keresztbe tudok tenni, mégpedig számítógép használata nélkül, sőt, mi több, ha kell, új Micsurinként (ha nem tudod, hogy ki volt, nézd meg az interneten) még azt is megteszem, hogy a zabszalmát keresztezem a rozsszalmával. Ó, most jut eszembe! A tritikálénak is van szalmája. (Hogy az mi, szintén megnézheted az interneten.)

Befejezésül egy kép Obama elnöki eskütételéről:

Mit szólsz hozzá?
Komoly dolog, igaz?

Ez az igazság, kis barátom, ilyen a globális kapitalizmus politikai „elitje”. A többi színjáték, etetés. De azért jó irányba haladunk!

Szerencsére már nem sokáig!

Üdvözöl Mihály bácsi
Nemzeti InternetFigyelő