Megrohanták a magyar konzulátust: Örményország szakít Magyarországgal

„Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal” – jelentette be Szerzs Szargszján a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt Jerevánban.

Kiengedtük, elengedték

Pénteken magyar idő szerint kora délután minden nyilvános előzmény nélkül jelent meg a hír, hogy Azerbajdzsánba érkezett Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa 2004-es, budapesti meggyilkolásáért. Azerbajdzsánba érkezése után Ilham Alijev államfő kegyelemben részesítette a gyilkosságot elkövető férfit, akinek így nem kell letöltenie büntetése hátralévő részét.

A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormány.hu-n fél egykor adott ki közleményt, amiben az szerepel, hogy a férfi Azerbajdzsánban folytathatja börtönbüntetése végrehajtását. A KIM szerint az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Safarov ítéletét Baku nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. A magyar minisztériumi tájékoztatás szerint az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át.

„Sem én, sem Örményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg” – fogalmazott Szerzs Szargszján a kiadatás és a kegyelemben részesítés után az MTI tudósítása szerint. Korábban az örmény parlament elnöke lemondta szeptemberre tervezett magyarországi látogatását. Szargszján a nemzeti biztonsági tanács esti ülése után bejelentette azt is: a legmagasabb készültséget rendelte el a hadseregnél.

Roham a konzulátusnál

Mindeközben paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar konzulátus zászlaját Jerevánban Örményország Köztársasági Pártjának (HHK) hívei tiltakozásul azért, mert Budapest kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarovot. Az esetről az Armenpress hírügynökség számolt be internetes oldalán. A megmozdulás résztvevői elégették Safarov fényképét is. Később rendőrök érkeztek a helyszínre.

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=caSxpahq2Dc?feature=player_embedded]

Karen Avagjan, a Köztársasági Ifjúsági Szervezet elnöke a hírügynökségnek azt mondta, azért jöttek, hogy kinyilvánítsák tiltakozásukat és felháborodásukat. A megmozdulás nem volt előre tervezett, ez volt az első válasz a történtekre. „Ezúton szeretnénk ráirányítani a nemzetközi közvélemény figyelmét erre az elfogadhatatlan esetre” – tette hozzá.

Felháborodott és csalódott

Hrair Tovnaszján örmény igazságügyi miniszter levelet írt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, amelyben mélységes felháborodásának és csalódottságának adott hangot – közölte az MTI. Az örmény miniszter a levélben kétségét fejezte ki Navracsics Tibor őszinteségében.

A magyar miniszternek tudnia kellett, mi történik Safarovval a kiadatása után, valamint azt is, hogy olyan országnak ad ki egy „etnikai gyűlöletből elkövetett gyilkosságért” elítélt embert, ahol az illetőt hősként tisztelik, olvasható a levélben. Tovnaszján szerint Navracsics Tibornak biztosítékokat kellett kapnia az azeri féltől arra, hogy az elítélt Azerbajdzsánban folytatja büntetése letöltését, de a magyar miniszternek tudatában kellett lennie, hogy e biztosítékok nem hitelt érdemlőek.

A kormány gondolkodik (?)

Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke kérdésünkre elmondta, még egyeztetik a magyar kormány hivatalos álláspontját. Azerbajdzsán eddig szintén nem szólalt meg az ügyben.

Az, hogy Budapest az életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt azeri katona kiadásáról döntött, összefüggésben állhat azokkal a múlt héten megjelent hírekkel, amelyek szerint a magyar kormány intenzív gazdasági expanziót tervez Azerbajdzsánban. A magyar kincstár a hírek szerint az olajmilliárdokban gazdag országban tervez állampapír-kibocsátást, emellett szorosabbra fűznénk gazdasági kapcsolatainkat is, az utóbbi hónapok miniszteri látogatásai az energetikai együttműködések fontosságára irányították a figyelmet, amiben a részben állami tulajdonú Molnak is szerepe lehet.

45 éve nem volt hasonló

A magyar diplomácia történetében 1967 óta nem fordult elő a diplomáciai kapcsolat megszakítása, akkor a hatnapos háború miatt Budapest szakította meg kapcsolatait Izraellel. Az elhidegülés akkor húsz évig tartott: Magyarország és Izrael végül 1987. szeptember 17-én állapodott meg érdekképviseletek felállításáról, amelyek 1988. március 14-én nyíltak meg Budapesten és Tel-Avivban.

Örményországnak a világ 151, vagyis most már csak 150 országával van diplomáciai kapcsolata. Európából Azerbajdzsán, Macedónia és Törökország után hazánk a negyedik, akikkel nincsenek kapcsolatban. A jelentősebb államok közül Szaúd-Arábiával, Pakisztánnal és Jemennel nincs kapcsolatuk, illetve nagyjából tucatnyi, főként közép-afrikai országgal.

Magyarországon a különféle becslések szerint 3000-10 000 fős örmény közösség él. Mintegy húsz településen és csaknem minden budapesti kerületben működik örmény kisebbségi önkormányzat. Örmény származású magyar volt Agrády Gábor színművész, Lázár Vilmos és Kiss Ernő aradi vértanúk és Csiky Gergely író.

Nincs beszélő viszony

A két ország hivatalos kapcsolatainak megszakítása nem jelent automatikusan gazdasági embargót vagy a kulturális kapcsolatok befagyasztását, csak azt hogy nincs „beszélő viszony” a két fél között. Viszont ez nagyon súlyos lépés, a legkeményebb diplomáciai jelzés – mondta az Index kérdésére Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter. Emellett olyan következménye van, hogy így megszűnik az Örményországban tartózkodó magyarok konzuli védettsége – de azt más EU-tagállam elláthatja –, hazahívják Budapestről az örmény nagykövetet, illetve megszűnne a magyar diplomáciai képviselet is Jerevánban (az országban jelenleg tiszteletbeli konzulunk van).

„Egy ilyen lépést, egy ilyen bűncselekményért elítélt személy hazaszállítását nagyon nagy körültekintéssel kell, kellett volna végrehajtani. Ennek részeként a diplomáciai csatornákon előre szondázni kellett volna a hatását, indokolni a lépést” – mondta. Úgy tűnik, hogy ez ebben az esetben nem történt meg, az örmény elnök szavai és reakciója egyértelmű megdöbbenésről tanúskodnak. Az azeri lépést is megdöbbentőnek tartja Balázs Péter. „Életfogytig börtönbüntetés volt az ítélet, amit azonnal elnöki kegyelem követett. Ezt más országokban finomabban, diszkrétebben szokták megoldani. Előbb átveszik az elítéltek, aztán néhány év múlva enyhítik vagy engedik el a büntetését”.

Nagyon súlyos politikai figyelmeztetésnek minősül ez a lépés Valki László nemzetközi jogász szerint is, aki az MTI-nek azt mondta: ilyen akkor fordul elő, amikor az egyik állam úgy érzi, hogy vele szemben a másik állam nagyon súlyos jogsértést, vagy politikailag nagyon ellenséges cselekedetet hajtott végre. A kapcsolatok megszakítása az utolsó lépés szokott lenni két ország konfliktusában, a szakértő szerint szemmel láthatóan az örmény félnek az a feltételezése, hogy volt egy bizalmas megállapodás a két kormány között arról, hogy az elkövetőt szabadon fogják bocsátani.

Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult. A vád szerint 2004-ben egy éjjel baltával agyonverte alvó örmény katonatársát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. 2007 februárjában jogerően életfogytiglani börtönre ítélték, előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és emberölés előkészülete miatt.

Az ítélet szerint Ramil Safarov Sahib azért lépett be a hadseregbe, hogy minél több örményt öljön meg. A vádlott, amikor az örményeket mosolyogni látta, úgy érezte, úgy viselkednek, mint a győztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben. Az azeri férfi bosszúvágya folyamatosan nőtt az örményekkel szemben.

Az azeri vádlott vett egy baltát és egy fenőkövet, majd ezeket a szálláshelyén elrejtette. Másnap hajnalban benyitott a sértett szobájába, felkapcsolta a villanyt, többször rávágott a nyakára, fejére, mellkasára és végtagjaira, a sértettet gyalázó szavakat kiáltott és az áldozat fejét majdnem elválasztotta testétől.

Ezért gyilkolt az azeri katona örmény katonát

Az örmény-azeri konfliktus egyik fő oka az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvő Hegyi-Karabah. A viszály két évszázados, de a legújabb kori története 1991. szeptember 2-án kezdődött, amikor kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot. Ezt Baku nem ismerte el. Az Azerbajdzsán, valamint az Örményország által támogatott Karabah között ezt követően megkezdődött háború különböző becslések szerint 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember elmenekült lakhelyéről. 1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán gyakorlatilag elvesztette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország között folynak a tárgyalások a konfliktus békés rendezéséről.

(Index, Szent Korona Rádió)