Megkezdte tanácskozását a konklávé, ők a legesélyesebbek a pápai trónra
Magyar idő szerint 17 óra után a Sixtus-kápolnában kihirdették az „extra omnes” parancsot, amelynek értelmében a pápaválasztó bíborosokon kívül mindenki másnak el kellett hagynia a kápolnát. Hivatalosan is megkezdődött a konklávé, amely megválasztja Ferenc pápa méltó utódját, aki hit és erkölcs kérdésében utat mutat a római katolikus egyház közel másfél milliárd hívének.
Most már bármikor megjelenhet a Szent Péter-bazilika előtti térre néző pápai erkélyen a protodiakónus bíboros, aki kihirdeti a világnak az új pápa megválasztásának örömhírét és az új pápa nevét, miután a Sixtus-kápolnából felszállt a fehér füst.
A megfigyelők ezúttal nem számítanak hosszú konklávéra. Olyan hosszúra semmiképp sem, mint amilyen 1268-ban, IV. Kelemen pápa halála után kezdődött. Abban az időben az volt a szokás, hogy abban a városban tartják meg a konklávét, ahol a pápa elhunyt. Mivel IV. Kelemen az itáliai Viterbóban adta vissza lelkét a Teremtőnek, az utódját megválasztó konklávé is e városban gyűlt össze. Csakhogy a bíborosok másfél évig sem tudtak egyezségre jutni, Viterbó derék polgárainak pedig ezen időszak alatt nem csak a civakodó főpapokat, de még a kíséretüket is etetni és itatni kellett.
Nem csoda, hogy megunták a huzavonát, hiszen a konklávé a kisvárost kiette a vagyonából. Az ügyet a polgármester elégelte meg. A bíborosokra zárta a termet, étkezésüket pedig száraz kenyérre és vízre korlátozta. Mivel még ezzel sem ért el eredményt, néhány nappal később az épület tetejét is lebontatta. Az első eső után aztán meg is született a döntés. Az így megválasztott X. Gergely rögzítette a pápaválasztás eljárási szabályait, létrehozva a mai értelemben vett konklávét.
De a fentiek ellenkezőjére is akad példa az egyház kétezer éves történetében. A legenada szerint 236-ban mihelyst megkezdődött a konklávé, egy galamb máris rászállott az egyik jelenlévő fejére, s mivel a galamb a Szentlélek jelképe, az illetőt I. Fábián névvel rögvest meg is választották pápává. Pedig még felszentelt pap sem volt.
Rövidnek mondható konklávé választotta meg a környezete által mosolygós pápaként emlegetett boldog I. János Pál pápát 1978-ban, amikor is két nap és három szavazási forduló elég volt ahhoz, hogy a fehér füst augusztus 26-án 18 óra 24 perckor felszálljon a Sixtus-kápolna kéményéből. Két hónappal később újra össze kellett hogy üljön a pápaválasztó bíborosi testület, hiszen a szentatya nagyon rövid ideig, mindössze 33 napig uralkodhatott, 1978. szeptember 28-án meghalt.
Utódjának, II. János Pál pápának a megválasztásához sem kellett hosszúra nyúlt konklávét tartani, hiszen a fehér füst 1978. október 16-án, háromnapos tanácskozás után 18 óra 18 perckor szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből. Hivatali utódja, XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör, a konklávé első napjának délutánján, 2005. április 19-én 17 óra 50 perckor már Róma püspöke volt. Ferenc pápa megválasztása sem tartott sokáig: két napba tellett, 2013. március 13-án a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.
Mi, magyarok háromszor kerültünk közel ahhoz, hogy pápát adjunk a világnak.
Legnagyobb esélye Bakócz Tamásnak volt 1513-ban. Az esztergomi érsek állítólag egy szavazattal maradt alul Giovanni de Medicivel szemben, aki X. Leó névvel vonult be az egyházi állam történetébe. Szavazatot kapott még 1721-ben gróf Csáky Imre kalocsai érsek, 2013-ban pedig Erdő Péter esztergomi érsek.
Noha a vatikáni megfigyelők most sem számítanak hosszú konklávéra, egyúttal arra a római közmondásra is figyelmeztetnek, mely szerint „aki pápaként megy be a konklávéra, az bíborosként jön ki onnan”.
Öt bíborosnak a többieknél is nagyobb esélye van arra, hogy a konklávé tagjai a Szentlélek segítségével Róma püspökévé válasszák
- Elsőnek a Fülöp-szigetek bíborosát Luis Antonio Taglét említik, aki Ferenc pápa progresszív programjának folytatójaként tartanak számon,
- Olaszországból két bíboros nevét említik, egyrészt Pietro Parolin vatikáni államtitkárt,
- másrészt Angelo Scolát, aki már a 2013-as konklávén is esélyes volt,
- a ghánai Peter Turkson bíboros 1529 év után lenne az első afrikai pápa,
- Erdő Péter magyar bíboros a mérsékelt-konzervatív irányzat jelöltje, elismert kánonjogi tudós.
Bárki is lesz Róma új püspöke, hivatali elődje, Ferenc pápa súlyos örökséget hagyott rá.
Liberálisnak tartott teológiai felfogásán és dogmatikai szemléletmódján éppúgy nehéz lesz változtatni, mint ahogyan az egyház hagyományosnak mondott területein, mint például a szegények, gyengék és elesettek iránti elköteleződés és az úgymond periférián élők irányába történő nyitás gyakorlatán is. Ferenc pápát mindez rendkívül népszerűvé tette, a konzervatív körök azonban az egyház előtt álló globális kihívásokra, mint például a szegénység, a társadalmi igazságtalanság és kizsákmányolás kérdése, a nők helyzete, a háborúk, a szekularizáció vagy a migráció ügyében inkább a hagyományosnak is mondható konzervatív válaszokat adnák. Ráadásul a nyugati világban egyre többen távolodnak el a vallástól, az új pápának tehát az evangelizáció területén is hatékony módszereket kell elindítania.
Az új pápa válaszainak nemcsak határozottnak, de hitelesnek is kell lennie. Abban azonban a bíborosi kar konzervatív és liberálisabb tagjai egyaránt egyetértenek, hogy az egyházat nemcsak a hit és erkölcs dolgában, de a béke, a közrend és a társadalmi igazságosság előmozdítása terén is komoly felelősség terheli.
hirado.hu
Kiemelt képen: esélyes pápajelöltek / montázs / hirado.hu
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
