Megcáfolta a Világbank a „világhírű” magyar korrupció mítoszát, egy-két EU-s ország azonban nem fog örülni a számaiknak

A magyar korrupció globális szinten nézve lényegében nulla, de még Európában is jónak számít – mutat rá a szakértő.

A „világhírű” magyar korrupció egész egyszerűen nem létezik a Világbank statisztikái szerint – írja az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője. Állításának alátámasztására Sebestyén Géza a Világbank adatvizualizációs oldaláról is bemutatott egy térképet, amelyen azt látni, hogy az egyes országokban a cégek mekkora aránya tapasztalt korrupciós jellegű kérést – számol be a Mandiner.

A szakértő rámutat: „ez a szám 66 százalék körüli, azaz 3-ból 2 céget érint Jemenben. 50 százalék körüli, azaz minden második céget érint Afganisztánban, Angolában, Dél-Szudánban, Irakban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Libériai Köztársaságban. 33 százalék körüli, azaz minden harmadik céget érint Albániában, Csádban, Maliban, Marokkóban, Ukrajnában, Vietnámban. 25 százalék körüli, azaz minden negyedik céget érint Bangladesben, Indiában, Kambodzsában, Kamerunban, Mongóliában, Mozambikban, Nigériában, Oroszországban.”

Összevetésben a fent felsoroltakkal, a magyar mutató 1,2 százalék volt 2023-ban.

– mutat rá Sebestyén, hozzátéve, „még az EU-n belül is számos ország »büszkélkedhet« magasabb korrupcióval”.

Ilyenek például :

• Csehország (3,5 százalék)
• Belgium (4,3 százalék)
• Lettország (2 százalék)
• Dánia (3,4 százalék)
• Spanyolország (3,5 százalék)
• Portugália (7,7 százalék) 
• Horvátország (6,8 százalék)
• Görögország (5,5 százalék) 
• Olaszország (11,8 százalék)

Kijelenthetjük tehát, hogy a magyar korrupció globális szinten nézve lényegében nulla, de még Európában is jónak számít.

Kiemelt kép: illusztráció / Fotó: cont.ws