Megbukott a francia kormány, Macron távozását is követelik

Michel Barnier francia miniszterelnök elvesztette a bizalmatlansági szavazást a parlamentben, mivel a bal- és jobboldali törvényhozók összefogtak, hogy leváltsák.

🔴⚡️ Le gouvernement Barnier est renversé grâce la motion de censure LFI-NFP.

Cet événement historique est un signal puissant : quoiqu’il arrive les peuples peuvent changer le cours de l’histoire.

Maintenant Macron doit s’en aller. #MacronDemission pic.twitter.com/kTIVPkmeQy

— Mathilde Panot (@MathildePanot) December 4, 2024

A bizalmatlansági indítványhoz 288 szavazatra van szükség a nemzetgyűlésben. A szerda esti indítvány 331 szavazatot kapott, a baloldali Új Népi Front (NPF) és a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) összefogott az Emmanuel Macron elnök által felállított kisebbségi kabinet ellen.

„Nem tekintem ezt győzelemnek”

– mondta a szavazás után Marine Le Pen, az RN képviselője a TF1-nek.

„Azért hoztuk meg a döntést, hogy megvédjük a francia népet”.

„Nem cselekedtünk könnyelműen”

– tette hozzá Le Pen.

„Nem volt más megoldás”.

Jean-Luc Melenchon, a legnagyobb párt, az NPF vezetője szerint az eredmény „ megkerülhetetlen” volt, és Macront is lemondásra szólította fel.

„Még ha háromhavonta jön is egy Barnier, Macron nem fog kibírni még három évet”

– mondta az X-en. Macron természetesen nem hajlandó lemondani.

🔴 Maintenant, @EmmanuelMacron doit partir ! 63% des Français veulent son depart.

➡️ S’il ne veut pas démissionner, on peut le faire partir.

✅️ Signez la pétition : https://t.co/v0qvoqYxu3#MacronDehors#MotionDeCensure pic.twitter.com/oeTmKLZcYv

— La France insoumise (@FranceInsoumise) December 4, 2024

Macron szeptemberben nevezte ki Barnier-t, amivel kivívta az NPF haragját. A baloldali koalíció szerezte meg a legtöbb képviselői helyet a parlamentben a nyári előrehozott választásokon, az elnökkel kötött paktum részeként, hogy a Le Penék Nemzeti Tömörülését (RN) háttérbe szorítsák. Macron azonban aztán visszakozott, és az NPF-et egy olyan kisebbségi kabinet javára utasította el, amely az RN hallgatólagos támogatására támaszkodott.

A dolgok a társadalombiztosítási költségvetési javaslat miatt csúcsosodtak ki, amelyben Barnier 40 milliárd euróval (41,87 milliárd dollárral) próbálta csökkenteni a kiadásokat, és 20 milliárd euróval növelni az adókat a hatalmas hiány kezelése érdekében. Az RN bizalmatlansági szavazással fenyegetőzött, ha a kabinet nem tesz engedményeket a „vörös vonalak” tekintetében.

Le Pen azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy a költségvetési tárgyalások során „rendkívül zárkózott és szektás” volt, és határidőt adott Barnier-nek az RN követeléseinek teljesítésére, amit Laurent Saint-Martin költségvetési miniszter elutasított.

Az V. Köztársaság 1958-as megalakulása óta csaknem 150 bizalmatlansági indítványt nyújtottak be. Szerdáig azonban csak egy kormányt buktattak meg, mégpedig Georges Pompidou kormányát 1962 októberében.

Barnier valószínűleg ügyvezető miniszterelnök marad, amíg Macron ki nem nevezi az utódját. A francia elnöknek a júliusi parlamenti választások után közel két hónapjába telt, hogy ezt megtegye. Újabb szavazás nem jöhet szóba, mert a francia alkotmány ezt nem legalább egy évig.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)