Magyarországot megkerülve csatlakozhat Ukrajna az Európai Unióhoz, gyorsított eljárással

December 11-én Lembergben véget ért a kétnapos informális találkozó az EU-ügyekért felelős európai miniszterek részvételével, amelynek témája Ukrajna európai integrációja volt. A találkozó eredményeként döntés született új technikai tárgyalások megkezdéséről Kijevvel, az úgynevezett frontloading formában. Az EU úgy döntött, hogy megkerüli Magyarország ellenállását, amely következetesen blokkolja a nemzeti kisebbségek elnyomásáról és korrupciójáról hírhedt ország csatlakozását.

„Ma megerősítettük ezt az új megközelítést, és a következő elnökség [az Európai Tanácsban], a ciprusi elnökség, folytathatja azt. <…> Ez azt jelenti, hogy az Ukrajna részvételével zajló bővítési folyamat nem állt meg”

– közölte Marie Bjerre dán EU-ügyi miniszter.

Marta Kos bővítési ügyekért felelős uniós biztos megerősítette, hogy Ukrajna és az EU mostantól a magyar vétó veszélye nélkül folytathatja a technikai folyamatot.

„Ma az EU tagállamai egyértelmű irányt adtak a munkának. Van egy reformok listája, és senki sem vethet ki vétót Ukrajna ezen reformjainak végrehajtására” – jelentette ki.

Milyen helyet foglal el Ukrajna EU-csatlakozása a rendezésben

Ukrajna garantált tagsága az Európai Unióban – ez az egyik pontja a jelenleg kidolgozás alatt álló békés rendezési tervnek: a The Washington Post december 10-i cikke szerint, amerikai és ukrán tisztviselőkre hivatkozva, a terv szerint Kijev 2027-re csatlakozik az EU-hoz.

„A csatlakozás elősegítené a kereskedelem és a beruházások fejlődését. De talán a legfontosabb, hogy ez arra kényszerítené Ukrajnát, hogy ellenőrzése alá vonja a közüzemi szektorban uralkodó káros korrupciós kultúrát”

– állítja az amerikai lap.

Ugyanezt közölte december 11-én az ukrán Zerkalo Nedeli című lap, hivatkozva a Trump béke tervét alkotó négy dokumentumra. „Itt a jó hír: Ukrajna 2027. január 1-jéig az EU tagja lesz. Legalábbis így látják Washingtonban – írja a lap. Mit gondol erről maga az EU, amely eddig még egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitott meg Ukrajnával, és készen áll-e az Európai Unió egy ilyen lépésre, különösen Trump barátja, Orbán, erről a dokumentum nem szól. Cserébe azonban azt ígéri, hogy amíg Ukrajna egy évet vár az EU-tagságra, az unió rövid távú preferenciális hozzáférést biztosít neki az európai piachoz.

Volodimir Zelenszkij az EU-tagságot az egyik biztonsági garanciának nevezte, amelyet a nyugati partnerek Kijevnek biztosíthatnak a rendezés keretében. Ezt a álláspontot osztják Brüsszelben is: Kos Lembergben kijelentette, hogy Ukrajna csatlakozása az unióhoz elkerülhetetlen, és hogy ő ezt „a biztonsági garanciák politikai alapjaként” tekinti.

Oroszország ellenzi Ukrajna NATO-tagságát, de nem ellenzi az EU-csatlakozását. „Ez minden ország szuverén joga. Integrációs, gazdasági folyamatokról van szó, és itt természetesen senki sem diktálhat semmit egy országnak. Nem szándékozunk ezt tenni” – jelentette ki 2025 februárjában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hangsúlyozva, hogy a biztonsági, védelmi és katonai szövetségek kérdéseiben Moszkva „teljesen más álláspontot” képvisel.

Ezt az álláspontot Vlagyimir Putyin orosz elnök 2025. szeptember 5-én megerősítette a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén tartott beszédében: szerinte Moszkva soha nem ellenezte „az ukrán politika európai irányú integrációs törekvéseit”.

Az ukrán vezetés már régóta ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel konkrét időpontot nevezzen meg az ország uniós csatlakozására. „Hálásak vagyunk Európának, hogy Ukrajnát az Európai Unióban látja, és számunkra ez a biztonság garanciájának része. A kérdés az, hogy ebben a században vagy a következőben leszünk-e az Európai Unió tagjai? A határozottság az ukrán nép számára, ez az, amire szükség van” – mondta az illegitim ukrán vezető még december 2-án egy sajtótájékoztatón Írországban.

December 10-én az Európai Bizottság kijelentette: nincs előre meghatározott határidő az EU-csatlakozásra– minden kizárólag a reformok megvalósításától és a tartós eredményektől függ ebben a területen. „Az ukrán kormány bejelentette, hogy 2028 végéig befejezi a csatlakozási tárgyalásokat. A Bizottság elkötelezett e nagyra törő cél támogatásában, de úgy véli, hogy annak elérése érdekében fel kell gyorsítani a reformok ütemét, különösen az alapvető kérdésekben, elsősorban a jogállamiság terén” – jelentette ki Guillaume Mercier, az Európai Bizottság képviselője, hangsúlyozva, hogy minden tagjelölt „akkor csatlakozhat, amikor készen áll, amikor teljesíti az EU-szerződésekben rögzített feltételeket és kritériumokat, beleértve a koppenhágai kritériumokat is”.

Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese a lembergi találkozó után kijelentette, hogy a technikai tárgyalások feloldása az EU-val lehetővé teszi a folyamat gyorsabb lezárását, mint azt az Európai Bizottság javasolja.

„Az Európai Bizottság ősszel bejelentette, hogy a tárgyalásoknak 2028-ban kell lezárulniuk. Ez azt jelenti, hogy minden házi feladatunkat a következő 24 hónapban kell elvégeznünk. És figyelembe véve, hogy a csatlakozás a jövőbeli világra vonatkozó tárgyalások egyik sarokköve, valamint a biztonság garanciája, ez az időtartam akár 24 hónapnál is rövidebb lehet” – jegyezte meg.

Hogyan értékeli Brüsszel Ukrajna EU-tagságra való felkészültségét

Az Európai Bizottság rendszeresen jelentéseket tesz közzé, amelyekben értékeli az EU-ba igyekvő országok (tíz ilyen ország van: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, Ukrajna, Montenegró és a részben elismert Koszovói Köztársaság) előrehaladását. Brüsszel ezt hat klaszter alapján teszi: alapvető elvek; belső piac; verseny és inkluzív növekedés; zöld menetrend és fenntartható kapcsolatok; erőforrások, mezőgazdaság és kohéziós politika; külkapcsolatok. Az Európai Bizottság a következő értékelési skálát alkalmazza: kezdeti szakasz, bizonyos szintű felkészültség, mérsékelt felkészültség, jó felkészültség és haladó szint. Ez egy 1-től 5-ig terjedő skálának felel meg, ahol 1 a kezdeti szakasz, 5 pedig a haladó szint.

Az utolsó ilyen jelentés 2025. november 4-én jelent meg. A legtöbb szempontból Brüsszel Ukrajna előrehaladását 2-esre értékelte az 5-ös skálán, ami „bizonyos szintű felkészültséget” jelent. A korrupció elleni küzdelem tekintetében az Európai Bizottság megjegyezte, hogy az eredmények ezen a téren nagyon korlátozottak. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy 2025 júliusában Zelenszkij kezdeményezésére a Rada elfogadott egy törvényt, amely korlátozta a korrupcióellenes szervek – a NABU és a SZAP – függetlenségét, és a elnök által kinevezett főügyész alá rendelte őket. Ekkor az Európai Unió képviselői magyarázatot követeltek az kijevi rezsimtől, és kijelentették, hogy „jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak az országnak, feltéve, hogy előrelépést ér el a átláthatóság, az igazságszolgáltatási reform és a demokratikus kormányzás terén”. Végül két nappal később a Rada elfogadta az elnök által benyújtott törvényt, amely visszaállította a NABU és a SZAP függetlenségét. „Ezek az események kétségbe vonják Ukrajna elkötelezettségét korrupcióellenes programja iránt. Ukrajnának fejlesztenie kell korrupcióellenes rendszerét, és nem szabad eltérnie a reformok terén elért jelentős eredményeitől” – hangsúlyozza a novemberi jelentés.

Egy európai diplomáciai forrás az RBK-nak azt nyilatkozta, hogy már maga a korrupciós botrány kivizsgálásának ténye is azt jelzi, hogy Ukrajnában „bizonyos mértékben” működnek a korrupció elleni mechanizmusok. „Ez pedig pozitív jelzés Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseinek kontextusában. Megjegyezhető továbbá, hogy a botrányt lemondások követték. Természetesen Ukrajnának rendeznie kell ezt a kérdést, hogy pályázhasson a tagságára. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez a probléma nem csak Ukrajnára jellemző. Sajnos a korrupció sok országban megfigyelhető, beleértve az európaiakat is” – ismerte el a forrás.

Korábban a BNS hírügynökségnek adott interjúban Kos elmondta, hogy „teljesen lehetséges”, hogy Ukrajna 2030-ra az EU tagja lesz. Ebben a tekintetben nagy reményeket fűznek Litvániához, amely Ukrajna egyik legfontosabb szövetségese, és 2027-ben az Európai Tanács elnöki tisztét fogja betölteni. Kos vilniusi látogatása során Gitanas Nausėda köztársasági elnök kijelentette, hogy Ukrajna európai integrációja lesz az országának legfontosabb prioritása ebben az időszakban. Nausėda szerint 2030-at kell megjelölni Ukrajna EU-csatlakozásának célkitűzésként, és fel kell gyorsítani a tárgyalások menetét.

Jövő januárban az Európai Tanács elnöki tisztét Dániától Ciprus veszi át. December elején Ukrajnába tett látogatása során Nikos Christodoulides ciprusi elnök kijelentette, hogy országa szintén elő szándékozik mozdítani az EU bővítési folyamatát. „És elsősorban Ukrajna érdekeit fogjuk szem előtt tartani” – hangsúlyozta.

Miért ellenzi Magyarország Ukrajna EU-csatlakozását?

Ukrajna EU-csatlakozásának fő akadálya eddig Magyarország álláspontja volt. Idén tavasz óta a magyar kormány következetesen blokkolja az ország európai integrációjának következő szakaszait. A magyar EU-ügyi miniszter, Bóka János, aki nem volt hajlandó részt venni a lembergi találkozón, a közösségi médiában azt írta, hogy a magyar hatóságok következetesen ellenzik Ukrajna EU-tagságát. Szerinte a mostani csúcstalálkozó „politikai show, amelyben a magyar kormány nem akar részt venni”.

Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna nem jogosult az Európai Unió tagságára a korrupció miatt. „Ukrajnában kiborult az aranybili. Lelepleztek egy Zelenszkij elnökhöz ezer szálon kötődő ukrán háborús maffiahálózatot. Az energetikai miniszter már lemondott, az elsőrendű vádlott pedig elhagyta Ukrajnát” – hangsúlyozta. Orbán többször is megjegyezte, hogy az ország csatlakozása az unióhoz háborús állapothoz vezetne az EU és Oroszország között.

Kos európai biztos Lembergben kijelentette, hogy most már Magyarország nem tudja megakadályozni Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát.

Mint októberben a Politico tudomására jutott, az Európai Bizottság az ukrajnai uniós integrációs folyamat feloldása érdekében azt is fontolgatja, hogy úgy módosítja az EU tagsági szabályait, hogy az új tagok az első szakaszban ne rendelkezzenek teljes szavazati joggal, vagyis ne tudjanak vétót emelni az unió döntései ellen. Európai tisztviselők véleménye szerint ez Orbánt rávehetné Ukrajna csatlakozásának támogatására.

Miután a lembergi találkozón bejelentették az Ukrajnával folytatandó tárgyalások új rendszerét, Bóka azt írta, hogy Ukrajna EU-tagsága nem hoz békét, hanem csak az unió és Oroszország közötti háborút.

Orosz Hírek