Magyarország kimarad, de az EU vezetői megállapodtak Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásáról a 2026–27-es időszakra
Az Euronews szerint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke azt javasolta, hogy a blokk tagjai közös adósságot vegyenek fel, vagyis a piacokon vegyenek fel hitelt, hogy rövid távon finanszírozzák Kijevet, amíg „a kártérítési hitel technikai részleteit kidolgozzák”.
„Megállapodásunk van… Elköteleztük magunkat, teljesítettük” – írta Costa az X-en, anélkül, hogy a csomag mögött álló finanszírozási mechanizmusra kitért volna.
A német kancellár igyekezett sikerként beállítani az eredményt, és újságíróknak azt mondta, hogy a befagyasztott orosz „vagyonok mindaddig zárolva maradnak, amíg Oroszország nem fizeti meg a jóvátételt Ukrajnának”.
„Ukrajnának csak azután kell visszafizetnie a kölcsönt, hogy Oroszország kifizette a jóvátételt. És világossá tesszük: ha Oroszország nem fizet jóvátételt, akkor – a nemzetközi joggal teljes összhangban – felhasználjuk a zárolt orosz vagyont a hitel visszafizetésére”
– mondta Merz.
Arra a kérdésre, hogy a több milliárd eurós hitel mikor válik elérhetővé, Merz azt mondta, hogy a pénzösszegek felszabadítására „legkésőbb január második felében” számít. Szerinte a pénz a következő két évben talpon fogja tartani Ukrajnát, és az uniós vezetők által elért megállapodást „jó hírnek nevezte Ukrajna számára és rossz hírnek Oroszország számára”.
A Politico szerint Emmanuel Macron francia elnök úgy nyilatkozott, hogy a közös uniós hitelfelvételi program hosszas megbeszélések után „a legreálisabb és legpraktikusabb megoldásnak bizonyult” .
Orbán Viktor keményen bírálta a 90 milliárdos kamatmentes kölcsön folyósítását Ukrajnának
Orbán Viktor élesen bírálta az Európai Unió azon döntését, a 90 milliárd euró kamatmentes hitel nyújtásáról Ukrajnának, és arra figyelmeztetett, hogy ez a lépés „közelebb viszi a blokkot a háborúhoz”, ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz vagyon lefoglalására vonatkozó alternatív terv még rosszabb lett volna.
„A jóvátételi hitel azonnal háborút jelentene”
– figyelmeztetett.
„Gondoljunk csak bele: két fél háborúzik egymás ellen. Ön egy harmadik, aki odamegy, elvesz az egyiktől egy hatalmas pénzösszeget, és odaadja az ellenségének. Ez háborús indok.”
Csehország, Magyarország és Szlovákia kimarad a közös adósságfinanszírozásból, így a három országnak sikerült elérnie, hogy kimaradjon az EU őrült eladósítási hitelprogramjából, cserébe azért, hogy nem vétózzák meg a Costa és Ursula von der Leyen által erősen szorgalmazott és a háborús héják által támogatott ötletet.
Emmanuel Macron francia elnök igyekezett bagatellizálni a Magyarország, Szlovákia és Csehország által az EU ukrajnai hitelprogramjából biztosított kívülmaradást, mondván, hogy ezek „pénzügyileg nem jelentenek érdemi változást” a tervben, tekintettel a három ország gazdaságának viszonylag kis méretére.
A csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatóján Macron azt mondta, hogy a legfontosabb eredmény az uniós vezetők egyhangúsága volt, és azzal érvelt, hogy ha egyetlen ország blokkolta volna a döntést, az sokkal nagyobb kárt okozott volna.
„Teljesítettük, amit vállaltunk Ukrajnával szemben”
– mondta Macron, és „nagyon kedvezőnek” nevezte az eredményt Kijev számára.
A svédek a szokásos szélsőséges formájukat hozták
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az uniós vezetők nem foglalták le a befagyasztott orosz vagyont, de hangsúlyozta, hogy a „jó hír” az, hogy a blokk mindazonáltal biztosította a finanszírozást Ukrajna működésének fenntartásához és katonai szükségleteinek kielégítéséhez 2026-ban és 2027-ben.
„A rossz hír az, hogy nem volt elegendő támogatás ahhoz, hogy a befagyasztott orosz vagyont a finanszírozás alapjául használják. Ezt sajnálom”
– mondta.
Összegezve:
Az EU-sólymok által szorgalmazott ellentmondásos terv, miszerint Kijevet orosz eszközökkel fedezett „jóvátételi hitellel” finanszírozzák, megbukott.
Ehelyett az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy közös adósságot vesznek fel a tőkepiacokon, hogy a következő két évben 90 milliárd euró kamatmentes kölcsönt nyújtsanak Ukrajnának.
Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság, amelyek ellenzik Kijev háborús erőfeszítéseinek finanszírozását, „kimaradnak” a hitelfelvételi programból, ha cserébe nem vétózzák meg a tervet.
Az EU legbefolyásosabb politikai szereplői, akik az orosz vagyon lefoglalását szorgalmazták, az eredményt az európai egység győzelmeként igyekeztek beállítani.
Kijev támogatói ragaszkodtak ahhoz, hogy Ukrajnának addig nem kell visszafizetnie a kölcsönt, amíg nem kap jóvátételt Oroszországtól – ezt az elképzelést azonban korábban már Moszkva a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak minősítette.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, honfitársa, Friedrich Merz német kancellár és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke mindannyian ragaszkodtak ahhoz, hogy az orosz vagyon továbbra is befagyasztva marad, és hogy a kisajátítás (vagyis az ellopás, eltulajdonítás) lehetőségét később fogják megvitatni.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Nekünk ez ugyan egy hatalmas győzelem, mert nem mi fizetjük a kölcsönt, de összességében az EU-nak egy hatalmas és értelmetlen adósság. Ennek következtében a tagállamok kevesebb EU-s támogatáshoz jutnak, ami még rosszabb állapotba hoz mindannyiunkat – bár a pénzeinket így sem utalják… S mi lesz ezzel az egésszel, ha végre mégis sikerül az USA béketerve?