„Magyarország irányítja Romániát”, ezért nem segít Bukarest Kijevnek
Román újságíró soviniszta konteóival támad az ukrán média
A legvadabb magyarellenes összeesküvés-elméletekkel próbálja igazolni az Euromaidan, miért nem borul kritikátlanul egymás nyakába a két ország. Orbán Viktor ördögi hálózata is szóba kerül.
Románia természetes szövetségese lehetne Ukrajnának, ha Magyarország nem állna a két ország közé – fejtegeti hosszas elemzésében a Euromaidan Press. A cikkben megszólaltatott újságíró, Romeo Couți szerint Bukarest külpolitikája ma egyszerre formálisan alárendelt az Európai Uniónak, és ténylegesen Budapestnek.
Ezért szerinte
a román–ukrán kapcsolatok „a teljes némaság állapotába” süllyedtek.
Budapest árnyéka Bukarest felett
A cikk szerint Románia földrajzi és történelmi helyzeténél fogva kulcsszerepet játszhatna Ukrajna európai integrációjában, hiszen több mint 600 kilométeres közös határ köti össze a két országot, és Bukarest már végigment azon az úton, amelyen Kijev most halad: a NATO- és EU-csatlakozáson.
Kicsoda Romeo Couți?
Az Euromaidan által hiteles forrásként hivatkozott újságíró a Román Televízió (TVR) kolozsvári regionális stúdiójának korábbi igazgatója. Több évtizedes tévés működését követően geopolitikai témájú könyvek és esszék szerzőjeként folytatta munkáját, különös hangsúllyal Közép-Európa, Magyarország és a Balkán politikai folyamataira. Az utóbbi években azzal vált ismertté a román közéletben, hogy minden mögött Magyarország politikai befolyását véli felfedezni, ami csak a román közéletben és a gazdaságban történik.
Az Euromaidan amiatt panaszkodik, hogy amikor Ukrajna támogatásra szorul, Bukarest hallgat:
- nincs közös fejlesztési program,
- nincs valódi politikai együttműködés és
- a biztonsági kapcsolatok sem lépnek túl a NATO-kereteken.
Couți úgy véli,
ennek fő oka nem pusztán diplomáciai gyengeség, hanem a magyar politikai befolyás.
Ennek fő eszközét az újságíró – a legvadabb román konteók szellemét idézve – a romániai magyar kisebbséget képviselő RMDSZ-ben véli felfedezni, amelyről külön kiemeli, hogy 1996 óta szinte minden kormányban bent ül, függetlenül attól, hogy bal- vagy jobboldali kabinet vezeti az országot.
A párt választásokon rendre 5–7 százalékot szerez, ami elég ahhoz, hogy királycsináló szerepben legyen”
– emeli ki a cikk, amely szerint
Mivel a párt „Budapestről kapja az utasításokat”, az RMDSZ bármikor megvétózhatja azokat a döntéseket, amelyek ellentétesek a magyar érdekekkel
– állítja Couți.
Trianon és az erdélyi magyar kérdés, mint politikai eszköz
A cikk legélesebb megállapítása szerint
Magyarország politikáját máig a trianoni trauma irányítja.
Couți úgy fogalmaz:
Magyarország kihasználja ezt a helyzetet, hogy valamennyire előmozdítsa területi igényeit, mert máig a Trianonhoz köthető traumák mozgatják a politikáját.”
Az elemzés szerint Budapest gazdasági beruházásokon keresztül is igyekszik befolyást szerezni Romániában. Példaként hozza fel, hogy a magyar kormányhoz kötődő vállalatok, kínai cégekkel közösen, földeket vásárolnak a Duna torkolatánál, a stratégiai jelentőségű Sulina térségében, egy új kikötő létesítésére hivatkozva. Ez azonban Couți szerint
„orosz mintájú terjeszkedés”, amely gazdasági álcát ölt, de geopolitikai célt szolgál.
Az újságíró azt is kifogásolta, hogy az RMDSZ októberi kolozsvári kongresszusán
- a párt soraiból kikerülő kormánytagok állva énekelték a Székely himnuszt, ami szerinte a Romániával szembeni magyar területi igények szimbóluma; illetve
- Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vehetett és felszólalhatott.
A magyar kormányfő ördögi hálózata
Az Euromaidan Press értékelése szerint mindez Ukrajna számára komoly veszteség, hiszen Románia lehetne Kijev legtermészetesebb szövetségese az EU-csatlakozásban és a háború utáni újjáépítésben.
Ehelyett a két ország között nincs valódi kommunikáció, és
Románia csak azt teszi, amit Brüsszel engedélyez”.
Az újságíró szerint minden, ami „független ukrán–román kezdeményezés lehetne”, Budapest vétóján elbukik, még mielőtt napirendre kerülne (itt már kissé nehéz követni, hogy az EU, vagy Magyarország irányítja-e valójában Romániát… – a szerk.).
A cikk ezen a ponton meglehetősen bizarr fordulatot vesz, és Couți azt kezdi fejtegetni, hogy Orbán Viktor „láthatatlan befolyási hálózatot” épített ki, és
a kisebbségi politikát használja fel az uniós országok belső döntéseinek irányítására.
A „román modell” figyelmeztetés Ukrajnának
Sőt, az újságíró szerint
a román modell „előképe annak, ami Ukrajnára is várhat”, amint Kijev csatlakozik az EU-hoz.
A cikk szerint Budapest hasonló eszközöket alkalmaz majd Kijevvel szemben a kárpátaljai magyarság révén:
- politikai pártok finanszírozásával,
- nemzetiségi jogok lobbierejével, majd
- ezekre hivatkozva politikai befolyást gyakorolva az ország belügyeire.
Az írás végkövetkeztetése, hogy EU-tagság és NATO-szövetség sem garancia az önálló külpolitikára, ha egy tagállamon belül a belső politikai mechanizmusok idegen érdekeknek kedveznek. Az Euromaidan Press szerint Románia ma
„formálisan szuverén, de gyakorlatilag korlátozott” állam, amely képtelen saját külpolitikai prioritásait érvényesíteni.
Ki hitte volna, hogy pont az ukrán médiából derül ki, hogy mindvégig Magyarország irányította Bezzegromániát. Még a végén kiderül, hogy az úgynevezett hajlandók koalíciójában alapító szerepet játszó Nicușor Dan román elnököt is budapesti utasításra küldték el Ukrajnába a feldühödött tüntetők legutóbbi, jászvásári látogatása során.
Mandiner
Kiemelt képen: Nicușor Dan román elnök, Maia Sandu moldáv elnök és Volodimir Zelenskij – Oleksandr GIMANOV / AFP
Mementó 2006 emlékmű
