Magyarország és Japán utolsó az oktatásban
Sajnálatos rekordot tart Magyarország és Japán: az OECD 33 tagállama közül ők költenek legkevesebbet oktatásra.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 33 tagállama közül Magyarország a GDP-je 3,1%-át költi oktatásra, s ezzel sereghajtó. Japán egy hajszállal előzi meg (3,2%). Persze, a japánok hivatkozhatnak arra, hogy a sokkal magasabb GDP-jükhoz viszonyított százalék összegben nem csekély, de egyik ország sem lehet büszke arra, hogy a sor végén kullog.
A magyar értékek duplájával, 6,2%-al a norvégok vitték el a pálmát. Őket a Dánok követték 6,1%-al, míg Finnország, Belgium és Izland egységesen 5,6%-ot áldoz az oktatásra.
„Fiataljaink oktatása országunk jövőjének építése” – nyilatkozta egy japán oktatásügyi felelős. Mondatát hasznos lenne mindkét országban megfogadni.
Japánban az átlagosnál magasabb az egy-egy gyermek oktatására fordított összeg, aminek az az oka, hogy a szigetországban drágábbak az egyetemek és az óvodák. A japán tanárok átlagosan évente 300 órával többet kell dolgozniuk, mint a többi tagországban. A szülők szerint a gyerekeiknek sok olyan fölösleges tananyagot kell megtanulniuk, amire az életben nem lesz szükségük. Remélhetően erre is figyelemmel lesz Abe Shinzó kormáűnyfő beharangozott oktatási reformja.
Az OECD országai évente 10.493 dollárt költenek egy-egy tanulóra. 2013-ban Magyarország ennek csak a felét, 5.591 dollárt költötte. Az óta nálunk esett vissza legjobban az egy tanulóra költött összeg, holott a diákok száma csökkent.
H-guchi
Inter Japán Magazin
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
meg is látszik az eredménye a Skandináv országokban:-azok fogják leghamarabb elnukni az europai értékrendet,-remélyük,4-5 év múlva M.ország lesz az etalonjuk
Nekünk pénz nélkül is megy az oktatás.
Okos nemzet.
Nem véletlenül. A tudás a vérünkben van.
Ma azt olvastam, hogy 7000 Magyar van, akik a génjeikben öröklik a Hun-ok génjeit. Írigylem őket!
Elgondolkodtató. Igaz lehet. Megdöbbentett, de nincs ok az aggodalomra. A mi medencénk olvasztótégely.
Én tudom, hogy nem vagyok génileg Magyar.
Van bennem anyai ágon: német és horvát, talán magyar az aradi rokonság miatt. Apai ágról, ….talán “csak” magyar.
És itt olvastam, ami én is vagyok, az a Magyar, aki magyarnak érzi magát, akként is cselekszik.
Az írás szerint a Mi Tégelyünk, a mi Medencénkben rengeteg népet, kultúrát egybe olvasztott.
Ezt tudtuk.
De ez a nép, amely rengeteg kultúra tudója, még, ha csak a tudat alatt is, akkor attól a néptől van félni való.
Nem nekünk.
Nekik, az elnyomóknak, a gyilkosoknak.
Mi Magyarok nem az oktatás minősége, a pénztől vagyunk okosabbak, persze jó “oktatókra” nagyon nagy szükség van.
A tudás, a tudás utáni vágy, a témák utáni kutatás, a kérdésekre kérdésekkel való válasz, addig keresünk, kutatunk, míg a válasz, a tevékenység nem talál nyugvóhelyet lelkünkben.
Tudom, fontos a jó tudós “társadalom” kinevelése, de ez nem hiszem, hogy csak pénz kérdése.
Nem pénz kérdése az egészség.
Nem pénz kérdése a képzőművészet.
Nem pénz kérdése a költészet, az írói tevékenység….és még lehetne sorolni.
Pénz kérdése a jól felszetelt labor, a kutatás. Kell?
Kettösség él bennem.
Nem tudom, hogy a spirituálisság, vagy a tudomány?