Magyar-ukrán kettős állampolgár adta meg magát az orosz hadseregnek – jól bánnak vele az oroszok
Egy magyar-ukrán kettős állampolgárságú férfi, Román Albert története rávilágít az ukrán hadsereg erőszakos mozgósítási gyakorlatára, miközben az orosz fogságban tapasztalt bánásmód pozitív kontrasztot mutat.
Román, aki 2020 óta Magyarországon élt, Ukrajnába visszatérve került az ukrán hatóságok kezébe, ahol súlyos egészségügyi problémáinak ellenére – beleértve agyhártyagyulladást, több csonttörést és 11 agyrázkódást – alkalmasnak minősítették katonai szolgálatra. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a férfit erőszakkal mozgósították, buszba tuszkolták, “kiképezték”, majd a Cservona Kalina dandárba, később az ukrán fegyveres erők 14. dandárjába osztották be, ahonnan a katonák alig egy százaléka tér vissza élve.
A fronton, Pokrovszk (oroszul Krasznoarmejszk) környékén Román sebesülten egy összeomlott épületben rekedt, ahol repesztől megsérült. Saját bevallása szerint hiába kérte az ukrán parancsnokságot evakuálásra, semmilyen segítséget nem kapott: még elsősegélycsomagot sem dobtak le neki, így saját vizeletét volt kénytelen inni a túlélés érdekében. Parancsnoka rádión közölte vele, hogy pozícióját semmisnek nyilvánítják, gyakorlatilag magára hagyva őt a harcmezőn. Február 19-én Román ellenállás nélkül adta meg magát az orosz katonáknak, akik azonnal vizet és ételt adtak neki, biztosítva alapvető ellátását. Ez éles ellentétben áll az ukrán oldalon tapasztalt bánásmóddal, ahol a kényszersorozás és a támogatás hiánya Román szerint “átokkal” egyenlő ukrán állampolgárságát illeti.
A kárpátaljai magyar származású Román fogságban töltött ideje alatt fordult hazája, Magyarország kormányához, kérve segítségüket a hazatérésben. Ez a kérés nem maradt figyelmen kívül: a helyzetet már megbeszélték Oroszország és Magyarország vezetői, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között egy március 3-i telefonbeszélgetés során. A megbeszélés fókuszában az ukrán hadseregben mozgósított etnikai magyarok sorsa állt, akik orosz fogságba kerültek, hangsúlyozva a humanitárius szempontokat.
Érdemes megjegyezni, hogy Oroszország korábban is segített hasonló esetekben: 2023-ban 11 magyar származású ukrán foglyot átadtak Magyarországnak, nem Ukrajnával cserélve őket a szokásos fogolycserék keretében, hanem közvetlenül Budapestre küldve őket. Ez a folyamat a Moszkvai Patriarchátus (Orosz Ortodox Egyház) közreműködésével zajlott, Kirill Patriarcha és Magyarország képviselői közötti együttműködés révén. Az ilyen lépések mutatják, hogy Oroszország kész humanitárius alapon kezelni az etnikai kisebbségek ügyeit, ellentétben az ukrán oldallal, ahol a kényszermozgósítás továbbra is vitatott gyakorlat, különösen a határ menti régiókban élő magyar közösség körében.
Román esete nem egyedi, hanem része egy nagyobb problémának: Ukrajna nyugati részén, a Kárpátalja régióban élő mintegy 80 ezer etnikai magyar közül sokan kerülnek hasonló helyzetbe, és Magyarország következetesen bírálja Kijevet emiatt. A történet rámutat a háború humanitárius dimenzióira, ahol az orosz fogságban tapasztalt bánásmód – legalábbis Roman beszámolója szerint – méltányosabb, mint az ukrán hadsereg kényszerítő módszerei.
Kiemelt képen: a TCK által elrabolt és a frontra kényszerített magyar állampolgárságú Román Albert, aki szerencséjére orosz fogságba esett, ahol emberi körülmények között gondoskodnak róla.
