Magyar Katolikus Egyház súlyos helyzetben van – nyílt levél a Magyar Katolikus Egyház papjaihoz
Excellenciás és Főtisztelendő Urak!
Egyházunk, a Magyar Katolikus Egyház súlyos helyzetben van. Ennek a drámai helyzetnek az egyik oka – számtalan más, külső ok mellett –, a papság egy részének emberi gyengesége, méltatlansága a papi hivatásra és az ebből eredő botrányok. Ezeket a botrányokat gonosz, egyházellenes jobb-, és baloldali sajtómunkatársak igyekeznek széles körben terjeszteni, és széles körre kiterjeszteni, szinte általánosítva, a „segítő szándék” hazugságával leplezve, fokozva az Egyház és a papság elleni gyűlöletet.
A magyar nemzetet, időtlen idők óta, keresztény hite tartotta meg, és minden bajában a Magyarok Nagyasszonyához, Máriához fordult segítségért. Ebbéli hitét századokon át a magyar papság koordinálta, segítette, és reményt adott a nemzetnek, sok esetben saját életét is feláldozva a magyarság és a magyar kereszténység oltárán. Magyar szentjeink és vértanúink tanúságtétele is szorosan kötődik a keresztény magyar nemzet iránti hűséghez.
Ma olyan világot élünk, amely ezt az áldozathozatalt meg kell, hogy sokszorozza, hiszen nem csupán a nemzet, de a Magyar Katolikus Egyház is végveszélybe került.
Ezért, mint a Magyar Katolikus Egyház tagja, mint magyar állampolgár, és mint méltatlan, ám, de Krisztusban hívő ember, kérem azokat a papokat, akik bűnösnek tudják magukat, Krisztus parancsa és a gyermekek ellen vétettek, önként távozzanak az Egyház kötelékéből! Kérem, akadályozzák meg azt, hogy a társadalom a bűnös papok miatt az Egyházat ítélje el, az Egyház ellen forduljon és azt az értékes munkát, amelyet a Krisztushoz hű papok végeznek hitbéli, lelki és szociális területen semmibe vegye. A felszentelt pap nem viselheti álcaként a hivatását, és Magyar Katolikus Egyházunk nem lehet menedéke a bűnnek, a bűnös papoknak. Továbbá, a mind gyakrabban előforduló bűn azokat a papokat is veszélyezteti, akik esküjükhöz hűen, papi mivoltukban feddhetetlenül végzik munkájukat. A társadalom gyűlölete ezek ellen a papok ellen, akár tettleg is megnyilvánulhat.
Az egyetlen és hathatós megoldás, ha a gyermekek elleni bűnben élő papok, önként és azonnal elhagyják az Egyházat! Azt a Magyar Katolikus Egyházat, amely a magyar társadalom szövetsége volt és ma is az – Krisztussal, és amely a magyarság egyetlen reménye és megtartóereje a Kárpát-medencében! A gyermekek ellen vétő papok tehát, ne szennyezzék tovább a magyar keresztény ember lelkét és ne botránkoztassák a kicsinyeket! Ennek jézusi intelmére nem kell külön kitérnem.
Amennyiben képesek és hajlandók e bűnösök önként kilépni a papi pályáról, akkor elkerülhetik ők is, és minden magyar keresztény, hogy a média szennyes, keresztényellenes lapjain feszítsék keresztre nap-nap után, Magyar Katolikus Egyházunkat és a magyar kereszténységet!
A laicizálás módját, azok a papok, akik gyermekek elleni bűnt követtek el, akár bevallva a bűnt, akár nem, püspökükkel intézzék!
A bűnösök egy pillanatra se feledjék Jézus szavait: „Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismertté ne válna.” (Mk 4,17)
Nemzeti Napló – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt kép: illusztráció
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Nekem annyi a mondanivalóm, bármelyik vallási felekezet dogmái nem a Bibliára épü, csak felhasználja. „Isten teremtette az embert”, Ezt mindenki úgy akarja értelmezni mint a zsidók annak idején, hogy Isten a vallási felekezetet teremtette meg. Atízparancsolatot olvasva pedig minden ember valamilyen bűnben él, vagy abba nevelik bele, vagy önként választja.
Ennél sokkal súlyosabb a baj! A II. Vatikáni Zsinatot követően kezdett hanyatlani az egyház. Letért a krisztusi útról. Vezetése az ökumené, és a romlott liberalizmus irányába tereli a nyájat. Ennek egyre nyilvánvalóbb jelei mutatkoznak. Ferenc pápa kijelentette, hogy minden vallás elvezethet Istenhez, az üdvösséghez. Ez nyilvánvaló eretnekség, hiszen Jézus azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki nem juthat el Istenhez, csak általam!” Látható jelét pedig az újjáépített Notre Dame felszentelésére szivárványos bohócruhába öltözött püspökök adták. Egyre-másra változtatgatják meg a liturgikus szövegeket, és magát a liturgiát. Az ez ellen szót emelő papokat eltávolítják – mint például a rendkívül tisztelt Barsi Balázs atyát Sümegről, Simon Gábor atyát Farkasgyepűről, Carlo Maria Vigano bíborost, a kínos ügyek, az egyházi korrupció nyilvánosságra hozóját kiközösítették. A püspökök, megfelelési kényszerből elfogadják a meghunyászkodókat, még ha az ezen írásban felsorolt bűneiket megismerik, és látszólag megbánják is. Ezzel szemben megmutatkozik Isten kegyelme, az eredeti krisztusi utat hirdetők, illetve az ortodoxok követőinek száma gyarapodik.