Lőttek a magányos merénylő elméletének? Hányan tüzeltek Trumpra?

Általános konszenzus van abban, hogy a Donald Trump választási kampányának biztosítása meglehetősen gyenge volt. Ennek egyik meghatározó jele az volt, hogy a rendezvény körüli épületek biztonsági lefedettsége erős hiányosságokat mutatott. A pódium látóteréből, ahol Trump állt, a merénylő akadálytalanul célozhatott a volt elnök fejére, amikor hason fekvő helyzetből lőtt.

A titkosszolgálatot érintő kiemelt biztonsági rendezvényeken a testület fekteti le az összes védelmi szabályt. A jelentések szerint a titkosszolgálat alulteljesített, csak a nagygyűlés előtt egy nappal jutott el a színhelyre és a testület embereit ad hoc módon szedték össze. Az igazi profik ugyanis Joe Biden elnököt és Kamala Harris alelnököt védték. Ha mind ez igaz, akkor az előkészületek hevenyészettek voltak és az elvárt szakmai színvonal alá süllyedtek.

Ha bebizonyosodik, hogy a „magányos farkas” elmélet nem állja meg a helyét, akkor az egész Trump elleni merénylet egy teljesen más kontextusba kerül. Azért is, mert akkor a gyilkossági kísérletben résztvevők nem mindegyike került lakat alá, tehát a közvetlen veszélyforrás megmarad.

Mindezzel összefüggésben komoly és rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg Catalin Grigoras, a Denveri Colorado Egyetem Nemzeti Média Törvényszéki Központjának igazgatója és Cole Whitecotton, a testület kutatója. A két szakember kriminalisztikai elemzést végzett a Donald Trump elleni merénylet során rögzített hanganyagon.

A hivatalos verziót cáfolni akarók viszont állítják, hogy az első három lövést az „A” fegyverből adták le. A következő öt lövés viszont már a „B” fegyverből származott. A végső, vagyis utolsó „akusztikus impulzust” pedig egy „C” fegyver bocsátotta ki.

Robert Maher törvényszéki szakértő szerint a hangelemzés azt erősíti meg, hogy az eddig magányos támadóként számon tartott, Thomas Matthew Crooks, valóban nagyjából 130 méterre volt Donald Trumptól.

Nyilvánvaló, hogy a fenti elemzések következtetéseit további vizsgálatoknak kell követniük.

A mostani helyzetet Stephen Bryen, a Reagan-kormány helyettes védelmi államtitkára, nemzetközileg ismert és elismert fegyverzet szakértő a Fegyverek és Stratégia hírportálján foglalta össze. A szakértő így látja a történtek objektív feltárásának esélyeit. „Ami most 2024-ben aggasztó, az az, hogy mindezt megfelelő nyomozás követi-e? Megőriznek-e minden bizonyítékot? Úgy látszik, Biden valamilyen vizsgálatot rendelt el. Személy szerint én jobban örülnék egy alapos FBI-nyomozásnak, amelyet a kongresszus felügyel. Az FBI rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges igazságügyi szakértői képességekkel, de ehhez politikai felügyeletre van szükség. Nem lenne könnyű eladni az amerikai népnek egy hanyag, vagy politikailag elfogult értékelést.”

A bizalmatlanság érthető: Eddig ugyanis nem mutatták meg a nyilvánosságnak azt a fegyvert, amelyből Thomas Matthew Crooks állítólag leadta a lövéseket. Nincs róla elérhető fotó. A nyilvánosságra került képek nem az eredetit, hanem csak egy ugyanolyan, vagy hasonló fegyvert mutatnak, mint illusztrációt. Nem tudni a fegyver modellszámát és a gyártója nevét sem. Azt sem tudni, hogy a fegyvernek volt-e teleszkópos irányzéka, vagy más célzó eszköze.

További kétségek is felmerülnek, az eddigi hivatalos jelentésekkel szemben. Stephen Bryen szerint senki sem látott bizonyítékot arra, hogy Trumpon lézer „célzó pont” jelent volna meg. Az sem világos, hogy a nyomozás során előkerült-e bármelyik kilőtt golyó. Ennek pedig nagy jelentősége lenne, mert akkor tárgyi bizonyítékok révén konkrétan tisztázni lehetne, hogy hány fegyverből adtak le lövéseket.

Felmerült még, hogy az elkövető kábítószer hatása alatt állt a merénylet elkövetése során. Erre a következtetésre azok után került sor, hogy a merénylő, aki látta, hogy egy rendőr felmászott a tetőre, hihetetlenül pimasz és nyugodt volt. Megcélozta a rendőrt, aki vagy leesett, vagy leugrott – ezt még tisztázni kell – , majd mintha mi sem történt volna célba vette Trumpot. Azt sem tudni, hogy a rendőrség csináltatott-e drogtesztet.

Lehet, hogy a Kennedy-gyilkosság utóélete megismétlődik. Ugyanis a mai napig nagyon sokan kételkednek a hivatalos jelentés hitelességében, konkrétan a magányos elkövető teóriájában.